Hawkish vs. Dovish: A monetáris politikák közötti különbségek

Szerkesztői megjegyzés: Miközben szigorú szerkesztői integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire. Itt található egy magyarázat arról, hogyan keresünk pénzt. Az ezen a weboldalon található adatok és információk nem minősülnek befektetési tanácsadásnak a felelősségkizárásunk szerint.

A monetáris politikák közötti különbségek:

Hawkish A monetáris politika az infláció megfékezésére összpontosít a kamatlábak emelésével és a pénzkínálat szűkítésével, gyakran a gazdasági növekedés lassulásának árán.
Dovish a monetáris politika a gazdasági növekedést és a munkanélküliség csökkentését helyezi előtérbe a kamatlábak csökkentésével és a pénzkínálat bővítésével.

Képzeljünk el két egymást köröző madarat - az egyik merész és agresszív, a másik óvatos és megfontolt. Ezek a kifejezések, "hawkish" és "dovish," több mint metaforák; a monetáris politika alapvető megközelítéseit képviselik, amelyek hatással vannak a globális gazdaságokra. E kifejezések megértése kulcsfontosságú a kereskedők és a befektetők számára, amikor részt vesznek a pénzügyi piacokon.

Mit jelentenek a hawkish és a dovish kifejezések?

Hawkish Vs Dovish összehasonlítás
Aspektus	Hawkish	Dovish
Fókusz	Az infláció ellenőrzése	A gazdasági növekedés ösztönzése
Kamatlábak	Kamatlábak emelése	Kamatlábak csökkentése
Politikai intézkedés	Szigorú monetáris politika	Laza monetáris politika
Gazdasági hatás	Lassítja a gazdasági növekedést, fékezi az inflációt	Serkenti a növekedést, magasabb infláció kockázatát hordozza magában
Piaci megítélés	Kedvezőtlen a részvénypiacokra nézve	Bíztató a részvénypiacokra nézve
Infláció vs. foglalkoztatás	Az infláció megfékezését helyezi előtérbe	A foglalkoztatást és a növekedést helyezi előtérbe
Példák a fellépésekre	Kamatemelés, kötvényvásárlások csökkentése	Kamatcsökkentés, kötvényvásárlások növelése

Hawkish és dovish írja le, hogy a központi bankok milyen álláspontot képviselnek a kamatlábak és a pénzkínálat kezelése során. Ezek a kifejezések nélkülözhetetlenné váltak a monetáris politika megértésében.

Hawkish. A hawkish álláspont az infláció ellenőrzésére összpontosít. Az ilyen megközelítésű központi bankok a túlzott infláció megfékezése érdekében a kamatlábak emelését helyezik előtérbe, még akkor is, ha ez a gazdasági növekedés lassulását jelenti. A sólymok úgy vélik, hogy az alacsony infláció fenntartása elengedhetetlen a hosszú távú gazdasági stabilitás szempontjából.
Dovish. Ezzel szemben a lemondó álláspont enyhébb az inflációval szemben. A galambok a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást helyezik előtérbe, és a hitelfelvétel és a beruházások ösztönzése érdekében alacsonyabb kamatlábakat támogatnak. Elfogadják a magasabb inflációt, ha az támogatja a szélesebb körű gazdasági célokat.

Mi a különbség a hawkish és a dovish monetáris politikák között?

A hawkish és a dovish monetáris politikák közötti különbségek megértése segíthet megérteni, hogy a központi bankok hogyan befolyásolják a gazdasági eredményeket.

Sólymos monetáris politika

Fókusz. Hawkish politika középpontjában az infláció megfékezése áll. Az ilyen irányvonalat követő központi bankok a gazdasági stabilitás biztosítása érdekében az alacsony inflációs szint fenntartását helyezik előtérbe. Például az amerikai Federal Reserve döntése, miszerint 2022-ben agresszív kamatemelést hajt végre, egy sólyomszerű lépés volt, amelynek célja az infláció megfékezése volt, amely 2022 júniusában 40 éves csúcsot ért el 9,1%-on.
Kamatlábak. A hawkish álláspont jellemzően a kamatlábak emelésével jár. A magasabb kamatlábak drágítják a hitelfelvételt, ami viszont csökkenti a kiadásokat és a beruházásokat, ami segít lehűteni a gazdaságot és megfékezni az inflációt.
Pénzkínálat szűkítése. A Hawkish politika magában foglalhatja a pénzkínálat csökkentését olyan intézkedésekkel, mint például az állampapírok eladása. Ez segít korlátozni a hitelek elérhetőségét, ami tovább fékezi az inflációt.
Gazdasági hatás. Míg a hawkish politikák hatékonyak az infláció megfékezésében, lassíthatják a gazdasági növekedést is. A magasabb kamatlábak a fogyasztói kiadások és az üzleti beruházások csökkenéséhez vezethetnek, ami rövid távon növelheti a munkanélküliséget.

Példa. Az 1980-as évek elején az Egyesült Államok jegybankja Paul Volcker elnök vezetésével sólyomszerű politikát folytatott, közel 20%-ra emelve a kamatlábakat a kétszámjegyű infláció leküzdése érdekében. Bár az infláció csökkentése sikeres volt, a politika súlyos recesszióhoz vezetett.

Dovish monetáris politika

Fókusz. Dovish politika a gazdasági növekedés ösztönzésére és a munkanélküliség csökkentésére összpontosít. A dovish irányultságú központi bankok toleránsabbak az inflációval szemben, ha az szélesebb körű gazdasági célkitűzéseket támogat.
Kamatlábak. A dovish álláspont a kamatlábak csökkentésével ösztönzi a hitelfelvételt és a költekezést. Az alacsonyabb kamatlábak csökkentik a hitelköltségeket, ami ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztói kiadásokat.
A pénzkínálat bővítése. A Dovish politika magában foglalhatja a pénzkínálat növelését olyan intézkedésekkel, mint az állampapírok vásárlása vagy a bankok tartalékolási követelményeinek csökkentése. Ezáltal több hitel áll rendelkezésre, ami ösztönzi a gazdasági tevékenységet.
Gazdasági hatás. Dovish A politikák célja a gazdasági növekedés elősegítése és a munkanélküliség csökkentése. Ha azonban nem kezelik őket körültekintően, akkor magasabb inflációhoz vezethetnek.

Példa. A 2008-as globális pénzügyi válságot követően az Egyesült Államokban a Federal Reserve a gazdasági fellendülés támogatása érdekében laza monetáris politikát fogadott el. A Fed közel nullára csökkentette a kamatlábakat, és több körben mennyiségi lazítást hajtott végre (QE), nagy mennyiségű államkötvényt és jelzálogfedezetű értékpapírt vásárolt a pénzkínálat növelése érdekében. Ez a dovish megközelítés segített stabilizálni a gazdaságot, a munkanélküliséget a 2009-es 10%-os csúcsról 2016-ra 5% alá csökkentette, és ösztönözte a gazdasági növekedést. Ugyanakkor aggodalmakhoz is vezetett a tartósan alacsony kamatlábak miatti potenciális hosszú távú infláció és pénzügyi instabilitás miatt.

Mi az a monetáris politika?

A monetáris politika a központi bank által a pénzkínálat szabályozása, a kamatlábak kezelése és az olyan makrogazdasági célok elérése érdekében tett intézkedésekre utal, mint az árstabilitás, a teljes foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés. Ez az egyik elsődleges eszköz, amellyel befolyásolni lehet egy ország gazdasági körülményeit.

A monetáris politika legfontosabb eszközei a következők:

Kamatlábak. A központi bankok a rövid lejáratú kamatlábakat módosítják, hogy befolyásolják a hitelfelvétel és a kiadások költségeit. Az Egyesült Államokban például a Federal Reserve a szövetségi alapkamatlábat használja a gazdasági tevékenység irányítására.
Nyílt piaci műveletek. Ennek során állampapírokat vásárolnak vagy adnak el a pénzkínálat szabályozása érdekében. Amikor a központi bankok értékpapírokat vásárolnak, likviditást juttatnak a gazdaságba; amikor eladnak, akkor kivonják azt.
Tartalékkövetelmények. A központi bankok a bankok által kötelezően tartandó minimális tartalékok meghatározásával szabályozzák, hogy a bankok mennyi pénzt adhatnak kölcsön, ezzel befolyásolva a hitelek általános elérhetőségét.
Kvantitatív lazítás (QE). Olyan helyzetekben, amikor a kamatlábak már eleve alacsonyak, a központi bankok a QE segítségével hosszú lejáratú értékpapírok vásárlásával közvetlenül a gazdaságba juttathatnak pénzt. Az Európai Központi Bank a 2010-es években széles körben alkalmazta a QE címet az alacsony infláció leküzdésére és a növekedés ösztönzésére.

Hogyan befolyásolja a monetáris politika a kereskedési stratégiákat

A monetáris politikai változások, például a kamatlábak vagy a központi banki vásárlási programok változása olyan módon alakíthatja a piacot, amelyet az ügyes kereskedők a saját előnyükre használhatnak. Ha csak most kezdi a kereskedést, próbálja megérteni, hogy a kamatlábak változásai hogyan hatnak a különböző szektorokra. Amikor például a központi bankok kamatemelésről beszélnek, az gyakran jó híreket jelent a bankok és az ipari vállalatok számára. Amikor azonban kamatcsökkentésről beszélnek, akkor általában jobb alkalom a közüzemi vagy élelmiszeripari cégeknél keresgélni. Tartsa ezt szem előtt, amikor a politikai frissítések köré tervezi a kereskedését, hogy a legtöbbet hozhassa ki ezekből az ágazati változásokból.

Figyeljen azokra a célzásokra is, amelyeket a központi bankárok a nagy politikai lépések előtt tesznek. Beszédeikben gyakran osztanak meg olyan nyomokat vagy apró politikai finomításokat, amelyek jelezhetik, hogy nagyobb változások következnek. Állítson be értesítéseket a kulcsfontosságú banki szereplők beszédeiről, és próbálja meg elemezni a bejelentéseik hangnemét, hogy megjósolja a piaci hangulatokat, mielőtt azok mindenki számára világossá válnának. Ez a stratégia lehetővé teszi, hogy idejekorán kiigazítsa kereskedéseit, és ezzel megelőzze azokat, akik csak a hivatalos hírekre reagálnak.

Összefoglaló

A monetáris politikák, akár hawkish, akár dovish, erőteljes eszközök, amelyek alakítják a gazdasági környezetet. A kereskedők és befektetők számára e politikák megértése elengedhetetlen a piaci feltételek hatékony megértéséhez. Hawkish politikák az infláció megfékezését helyezik előtérbe, ami gyakran magasabb kamatlábakhoz és szigorúbb monetáris feltételekhez vezet, míg dovish politikák a gazdasági növekedés ösztönzésére összpontosítanak alacsonyabb kamatlábak és nagyobb likviditás révén. Ezen változások megértésével és az azokhoz való alkalmazkodással a kereskedők olyan stratégiai döntéseket hozhatnak, amelyek igazodnak a szélesebb körű gazdasági trendekhez, megvédik befektetéseiket és kihasználják a lehetőségeket.

GYIK

Mi indítja el a központi bankot a hawkish politika elfogadására?

A központi bankok jellemzően akkor fogadnak el hawkish politikát, amikor az infláció gyorsan emelkedik, és a gazdaság lehűtésére van szükség, hogy megakadályozzák a gazdaság túlmelegedését.

Mikor részesíti előnyben egy központi bank a dovish álláspontot?

Egy központi bank előnyben részesítheti a dovish álláspontot a gazdasági visszaesés idején, amikor a munkanélküliség magas, a gazdasági növekedés pedig lassú. A kamatlábak csökkentése ösztönözheti a kiadásokat és a beruházásokat.

A központi bank válthat a hawkish és a dovish politika között?

Igen, a központi bankok gyakran váltanak a hawkish és a dovish politika között a változó gazdasági feltételek alapján. Például recesszió idején dovish álláspontot képviselhetnek, majd a gazdaság fellendülésével hawkish álláspontra térhetnek át.

Hogyan hat a hawkish és a dovish politika a részvénypiacra?

Hawkish politikája a részvényárfolyamok csökkenéséhez vezethet, mivel a magasabb kamatlábak növelik a hitelfelvételi költségeket. Ezzel szemben a dovish politikák gyakran fellendítik a részvénypiacokat azáltal, hogy olcsóbbá teszik a hitelfelvételt és ösztönzik a beruházásokat.

A cikken dolgozó csapat

Andrey Mastykin tapasztalt szerző, szerkesztő és tartalomszervező, aki 2020 óta dolgozik a Traders Unionnál. Szerkesztőként nagy figyelmet fordít a tényellenőrzésre és a Traders Union platformján közzétett információk pontosságának biztosítására. Andrey célja, hogy az olvasókat a pénzügyi piacokon való kereskedéssel járó potenciális jutalmakról és kockázatokról helytállóan tájékoztassa.

Szilárdan hisz abban, hogy a passzív befektetés a legtöbbek számára megfelelőbb választás. Andrey konzervatív megközelítése és a kockázatkezelésre való összpontosítása sok olvasó hasznára vált már, így a pénzügyi információk megbízható forrásává vált.

Ezen kívül Andrey tagja az Ukrán Nemzeti Újságírók Szövetségének (tagsági igazolvány száma: 4574, nemzetközi igazolás: UKR4492).

Fedezze fel szerkesztőségi elveinket