Az online kereskedés itt kezdődik
HU /hu/interesting-articles/islamic-investing/futures-in-islam/
AR Arabic
AZ Azerbaijan
CS Czech
DA Danish
DE Deutsche
EL Greek
EN English
ES Spanish
ET Estonian
FI Finnish
FR French
HE Hebrew
HI Hindi
HU Hungarian
IND Indonesian
IT Italian
JA Japan
KK Kazakh
KM Khmer
KO Korean
MS Melayu
NB Norwegian
NL Dutch
PL Polish
PT Portuguese
RO Romanian
... Русский
SV Swedish
TH Thai
TR Turkish
UA Ukrainian
UZ Uzbek
VI Vietnamese
ZH Chinese

A határidős kereskedés halal vagy haram az iszlámban?

Szerkesztői megjegyzés: Miközben szigorú szerkesztői integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire. Itt található egy magyarázat arról, hogyan keresünk pénzt. Az ezen a weboldalon található adatok és információk nem minősülnek befektetési tanácsadásnak a felelősségkizárásunk szerint.

A határidős kereskedés a szerződés szerkezetétől és a kereskedő szándékától függően egyaránt tekinthető halal és haram. Ha elkerüli a kamatot (Riba), a túlzott bizonytalanságot (Gharar) és a szerencsejátékot (Maysir), és valós eszközökkel kapcsolatos, akkor a halal, ellenkező esetben a haram tekinthető.

Islamic finance meghatározott etikai irányelvek és vallási törvények szabályozzák, amelyek tiltanak bizonyos gyakorlatokat, például a kamatszerzést (Riba) és a túlzott bizonytalanságot (Gharar) vagy a szerencsejáték (Maysir). Mivel a határidős kereskedés egyre népszerűbbé válik, fontos megvizsgálni, hogy összeegyeztethető-e ezekkel az elvekkel, hogy a muszlim kereskedők megalapozott és szabályszerű pénzügyi döntéseket hozhassanak.

A határidős kereskedés halal vagy haram?

A Islamic finance, a tevékenységeket a halal (megengedett) vagy a haram (tiltott) kategóriákba sorolják. A határidős kereskedéssel kapcsolatos elsődleges aggodalom arra irányul, hogy tartalmaz-e olyan elemeket, amelyek az iszlámban tiltottak.

A halal és a haram fogalma a Islamic jogtudományban gyökerezik, amely meghatározza, hogy mi megengedett és mi tilos az élet különböző területein, beleértve a pénzügyeket is. A halal tevékenységek azok, amelyek a Islamic jog szerint megengedettek, míg a haram tevékenységek szigorúan tiltottak. A határidős kereskedés besorolása attól függ, hogy magában foglalja-e a Riba (kamat), a Gharar (túlzott bizonytalanság) és a Maysir (szerencsejáték).

  • Riba (Érdek): A határidős kereskedésben az azonnali ár és a határidős ár közötti különbség néha kamatnak tekinthető. Mivel a Riba kifejezetten tiltott az iszlámban, minden olyan ügylet, amely kockázat nélkül garantálja a megtérülést, problémás lehet. A Quran kimondja: "Azok, akik felfalják a usury, nem állnak meg, kivéve, mint aki megáll, akit az ördög az őrületbe kergetett (érintésével)" (Quran 2:275).

  • Gharar (Túlzott bizonytalanság): A határidős szerződések gyakran nagyfokú bizonytalanságot és spekulációt jelentenek a jövőbeli árakkal kapcsolatban, ami a Gharar. Gharar. viszont bizonytalanságot és kétértelműséget von maga után a szerződési feltételekben. A Prophet Muhammad (PBUH) azt mondta: "Ne add el azt, ami nincs veled" (Hadith, Sunan Abu Dawood). A határidős szerződések, amelyek gyakran a jövőbeli árakkal kapcsolatos spekulációhoz kapcsolódnak, túlzott bizonytalanságnak tekinthetők. Islamic finance elősegíti az ügyletek tisztaságát és átláthatóságát, hogy elkerülhető legyen a Gharar.

  • Maysir (Szerencsejáték): Maysir a szerencsejátékra vagy fogadásra utal, amely az iszlámban tilos. A Quran figyelmeztet: "Ó ti, akik hittetek, bizony, a bódítószerek, a szerencsejáték, a kőoltárokon való [áldozás] másnak, mint a Allah, és a jósló nyilak csak bemocskolódás a Satan munkájából, ezért kerüljétek ezeket, hogy sikeresek legyetek" (Quran 5:90). Az olyan határidős kereskedés, amely nagyfokú spekulációval jár, anélkül, hogy törvényes mögöttes üzleti célt szolgálna, szerencsejátékhoz hasonló lehet.

A határidős ügyletek kereskedelmének a halal vagy a haram szerinti besorolása nem egyértelmű, és gyakran függ a határidős szerződések konkrét feltételeitől, valamint a kereskedők szándékaitól. Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy ha a kereskedés fedezeti céllal történik, és valós eszközöket érint, akkor a halal tekinthető. Azt javasolják, hogy ha a határidős ügyleteket a kockázat mérséklésére és a stabil gazdasági tevékenységek biztosítására használják, akkor azok összhangban vannak a Islamic elvekkel. Például a határidős ügyletek használata a mezőgazdasági ágazatban az árupiaci árak biztosítására segíthet a gazdálkodóknak abban, hogy hatékonyabban gazdálkodjanak a bevételeikkel.

Eltérő tudományos vélemények

Islamic A tudósok eltérő véleményeket vallanak a határidős kereskedés megengedhetőségéről. Ez a sokszínűség hangsúlyozza az alapelvek megértésének és a hozzáértő szakértőkkel való konzultációnak a fontosságát.

Érvek a halal mellett

Egyes tudósok, mint például Mufti Taqi Usmani és a Sheikh Yusuf al-Qaradawi, azzal érvelnek, hogy a határidős kereskedés bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet halal. Hangsúlyozzák, hogy a szerződés szándéka és szerkezete döntő fontosságú. Ha a határidős ügyleteket inkább fedezeti célokra, mint spekulációra használják, és valós, kézzelfogható eszközökre vonatkoznak, akkor megengedhetőnek tekinthetők. Mufti Taqi Usmani megjegyzi, hogy amikor a határidős ügyleteket az árak stabilizálására és a kockázatok kezelésére használják olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság és az ipar, akkor azok legitim gazdasági célt szolgálnak, és összhangban vannak a Islamic elvekkel. Hasonlóképpen, a Sheikh Yusuf al-Qaradawi úgy véli, hogy a határidős ügyleteket úgy lehet strukturálni, hogy elkerülhető legyen a Riba, a Gharar és a Maysir, így azok megfelelnek a Shariah jognak.

Érvek a haram mellett

Ezzel szemben az olyan tudósok, mint a Sheikh Muhammad al-Salih al-Uthaymeen és a Sheikh Abdullah bin Bayyah azzal érvelnek, hogy a határidős ügyletek kereskedelme eleve haram a spekulatív jellege miatt. Rámutatnak arra, hogy sok határidős ügyletet pusztán nyereségvágyból bonyolítanak le, nagyfokú bizonytalansággal és spekulációval, a mögöttes eszköz tényleges leszállításának szándéka nélkül. Ez a spekulatív aspektus a Maysir (szerencsejáték), amelyet az iszlám tilt.

Továbbá egyes határidős ügyletek kamatfizetést is tartalmazhatnak, ami a Riba elemeit vezeti be, és így nem felel meg a Shariah alapelveknek. A Sheikh Muhammad al-Salih al-Uthaymeen azt is hangsúlyozza, hogy a jövőbeli árak előrejelzésével kapcsolatos túlzott bizonytalanság (Gharar) problematikussá teszi ezeket az ügyleteket.

Tekintettel ezekre az eltérő véleményekre, a muszlim kereskedők számára elengedhetetlen, hogy személyre szabott tanácsot kérjenek hozzáértő tudósoktól.

Hogyan tartsuk a határidős kereskedést halal

Az iszlám pénzügyi elvek betartása megköveteli a határidős szerződések természetének és szerkezetének gondos mérlegelését. Íme, gyakorlati lépések a megfelelés fenntartásához:

  • Kerülje a kamatalapú ügyleteket: a határidős ügyletek nem tartalmazhatnak semmilyen formában kamatot (Riba). A kereskedőknek biztosítaniuk kell, hogy ne legyenek kamatfizetések, például a szerződések forintosításából vagy a kamatot eredményező tőkeáttétel alkalmazásából eredő kamatfizetések.

  • Valós eszközök bevonása: biztosítani kell, hogy a határidős ügyletek kézzelfogható, valós eszközökhöz legyenek kötve. Ez segít a szerződések gazdasági realitáshoz való igazításában és a tisztán spekulatív ügyletek elkerülésében. Például az olyan árucikkekre, mint a mezőgazdasági termékek, fémek vagy energiaforrások határidős ügyleteivel való kereskedés szabálykövetőbb lehet, mint a tisztán pénzügyi származtatott ügyletek kereskedése.

  • A túlzott spekuláció csökkentése: a határidős ügyletek kereskedelme nem lehet tisztán spekulatív. Ehelyett legitim gazdasági célt kell szolgálnia, például az áringadozások elleni fedezetet vagy az áruk és szolgáltatások stabil árának biztosítását. A kereskedőknek olyan szerződésekre kell összpontosítaniuk, amelyeknek egyértelmű gazdasági hasznuk van, és minimalizálniuk kell a spekulatív elemeket.

  • Az átláthatóság és a méltányosság biztosítása: a szerződéseknek világosnak, átláthatónak és félreérthetetlennek kell lenniük (Gharar). Minden feltételnek jól meghatározottnak kell lennie, és mindkét félnek teljes mértékben meg kell értenie a megállapodást a bizonytalanság elkerülése érdekében.

  • Konzultáljon hozzáértő tudósokkal: rendszeres konzultáció a Islamic finance szakértőkkel vagy tudósokkal való rendszeres konzultáció útmutatást nyújthat a Shariah megfelelés fenntartásához. Ez segít annak biztosításában, hogy a kereskedelmi gyakorlat folyamatosan összhangban legyen a Islamic elvekkel.

A határidős kereskedés halal-megfelelőségének ellenőrző listája:

  • Nincs kamatfizetés (Riba)

  • Tárgyi, valós eszközökhöz kötve

  • Célja túlmutat a spekuláción (fedezeti ügyletek, árbiztosítás).

  • Egyértelmű, átlátható szerződési feltételek

  • Rendszeres konzultáció a Islamic finance szakértőkkel

  • A kiválasztott bróker iszlám (swap-mentes) számlákkal rendelkezik

Legutóbbi tanulmányunk szerint a legjobb brókerek a muszlim határidős kereskedők számára a következők:

A legjobb brókerek muszlim határidős kereskedők számára
Swap-mentes Futures Min. betét, $ Számlanyitás

Plus500

Igen Igen 100 Számlanyitás
A tőkéje veszélyben van.

AvaTrade

Igen Igen 100 Számlanyitás
A tőkéje veszélyben van.

FXOpen

Igen Igen 1 Számlanyitás
A tőkéje veszélyben van.

RoboForex

Igen Igen 10 Számlanyitás
A tőkéje veszélyben van.

Markets4you

Igen Igen Nem Számlanyitás
A tőkéje veszélyben van.

Islamic a határidős kereskedéssel foglalkozó hatóságok

Különböző Islamic finance intézmények és tanácsadó testületek értékes betekintést nyújtanak a határidős kereskedés megengedhetőségéről és gyakorlatáról a Shariah jog keretein belül. E szervezetek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi tevékenységek, beleértve a határidős kereskedelmet is, megfeleljenek a Islamic alapelveknek, és elősegítsék az etikai normákat. Az olyan intézmények, mint a Accounting and Auditing Organization for Islamic Financial Institutions (AAOIFI) és a Islamic Financial Services Board (IFSB) jelentős szerepet játszanak a Shariah-nak megfelelő pénzügyi tevékenységekre vonatkozó szabványok és iránymutatások meghatározásában. Hangsúlyozzák az átláthatóság, a tisztességesség és a Riba, Gharar és Maysir elkerülésének fontosságát minden pénzügyi tranzakcióban, beleértve a határidős kereskedelmet is.

Alternatív befektetési lehetőségek a muszlimok számára

A határidős kereskedéssel szemben a következő alternatívák hasonlíthatók össze előnyeik és hátrányaik alapján:

  • Ingatlanok: Ez kézzelfogható eszközöket foglal magában, és elkerüli a spekulációt, így megfelel a Islamic finance elveknek. Ugyanakkor jelentős tőkét igényel, és menedzsment kihívásokkal járhat;

  • Sukuk (Islamic kötvények): Állandó jövedelemáramlást biztosítanak, és a határidős kereskedéshez képest viszonylag alacsony kockázatúak. A spekulatívabb befektetésekhez képest azonban alacsonyabb hozamot kínálhatnak;

  • Halal befektetési alapok: Ezek az alapok a Shariah-nak megfelelő részvények és eszközök diverzifikált portfóliójába fektetnek be. Professzionális kezelést és diverzifikációt biztosítanak, csökkentve ezzel a kockázatot. A lehetséges hátrányuk, hogy kevésbé likvidek lehetnek, és kezelési díjakkal járhatnak;

  • Árucikkek: Az olyan árucikkekbe, mint az arany vagy a mezőgazdasági termékek, történő közvetlen befektetés lehet halal, ha spekulatív elemek nélkül történik. Ezek a befektetések kézzelfogható eszközöket kínálnak, és fedezhetik az inflációt, de változékonyak lehetnek, és gondos piaci elemzést igényelnek.

Islamic A sukuk néven ismert kötvények a Shariah-nak megfelelő pénzügyi eszközök. Íme néhány példa a híres sukuk:

  • Sukuk Al Ijara: Sukuk alapú bérleti díjakon alapuló - ilyen kötvényeket bocsátott ki Szaúd-Arábia 2017-ben 9 milliárd dollár értékben. Az összegeket különböző kormányzati projektek finanszírozására használták fel.

  • Sukuk Al Musharaka: partnerségen alapuló értékpapírok, amelyeknél a sukuk tulajdonosok közös üzleti tevékenységből származó bevételeket kapnak, mint például a sukuk által kibocsátott. Dubai Islamic Bank 2014-ben 1 milliárd dollár értékben különböző infrastrukturális projektek finanszírozására.

  • Sukuk Al Murabaha: Az áruk halasztott fizetéssel történő eladásának elvén alapulnak. Erre példa az Emirates Islamic által 2016-ban 750 millió dollárért kibocsátott sukuk, amely vállalati és lakossági banki műveletek finanszírozására szolgál.

  • Sukuk Al Istisna'a: Építkezés vagy gyártás finanszírozására használják. Példa erre a sukuk által kibocsátott Qatar Islamic Bank 2018-ban 1,6 milliárd dollár értékben infrastrukturális projektek építésére.

  • Sukuk Al Mudaraba: Olyan partnerségen alapul, amelyben az egyik fél tőkét biztosít, a másik pedig a projektet irányítja. Például a sukuk által 2013-ban a Bank Negara Malaysia által kibocsátott 1 milliárd dollár értékben különböző gazdasági projektek finanszírozására.

Rendszeres konzultáció a Islamic finance a tudósokkal való konzultáció kulcsfontosságú

Rinat Gismatullin Szerző a Traders Unionál

Szeretném hangsúlyozni a saría elveinek betartásának fontosságát a határidős kereskedésben. Íme néhány gyakorlati tipp és meglátás:

  1. Konzultáljon a saría tanácsadókkal: Rendszeres konzultáció a Islamic finance tudósokkal való konzultáció elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a kereskedési gyakorlatok összhangban maradjanak a Islamic joggal.

  2. Koncentráljon a fedezeti ügyletekre: Használja a határidős ügyleteket elsősorban fedezeti célokra, ne pedig spekulációra. Ez a megközelítés összhangban van a kockázat csökkentésének és az áringadozás kezelésének elvével.

  3. Kerülje a kamatozó tőkeáttételt: Biztosítsa, hogy a kereskedés során alkalmazott tőkeáttétel ne járjon kamatfizetéssel (Riba). Válasszon olyan brókereket, amelyek Islamic accounts kifejezetten a kamatok elkerülését célzó ajánlatokat.

Gyakorlati tippek:

  • Válasszon saría-konform brókereket: Válasszon olyan brókereket, amelyek swap-mentes számlákat kínálnak, és amelyeket a következőknek való megfelelés szempontjából vizsgáltak meg Islamic finance előírásoknak.

  • Maradjon tájékozott: Tartson lépést a piaci trendekkel és fejleményekkel, hogy megalapozott kereskedési döntéseket hozhasson, amelyek minimalizálják a kockázatot és a bizonytalanságot (Gharar).

A szakértői tanácsok és gyakorlati tippek követésével a muszlim kereskedők biztosíthatják, hogy határidős kereskedési tevékenységük összhangban legyen a saría elveivel, egyensúlyt teremtve a nyereségesség és az etikai megfelelés között.

Következtetés

Összefoglalva, a határidős ügyletek kereskedésének megengedhetősége az iszlámban az olyan kulcsfontosságú elvek betartásától függ, mint a Riba (kamat), Gharar (túlzott bizonytalanság) és Maysir (szerencsejáték) elkerülése. Míg egyes tudósok azzal érvelnek, hogy a határidős kereskedés lehet halal, ha fedezeti célokra és valós eszközök bevonásával használják, mások azt állítják, hogy spekulatív jellege miatt eredendően haram. A muszlim kereskedőket arra ösztönzik, hogy személyre szabott tanácsot kérjenek hozzáértő tudósoktól, és győződjenek meg arról, hogy kereskedési gyakorlatuk összhangban van a Shariah joggal. Ezáltal olyan etikus és szabályszerű pénzügyi tevékenységeket folytathatnak, amelyek mind gazdasági céljaikat, mind vallási meggyőződésüket támogatják.

GYIK

Lehet-e a határidős kereskedés a muszlim kereskedők társadalmilag felelős befektetési stratégiájának része?

Igen, ha a határidős kereskedés összhangban van a Islamic elvekkel, és etikus befektetésekre összpontosít, például környezetbarát mezőgazdasági termékekre, akkor a határidős kereskedés része lehet a társadalmilag felelős stratégiának.

Hogyan segítheti a technológia a muszlim kereskedőket a Shariah megfelelés biztosításában a határidős kereskedésben?

A technológia segíthet olyan platformok és alkalmazások révén, amelyek a Shariahmegfelelőségét vizsgálják, valós idejű frissítéseket biztosítanak, valamint automatikus megfelelőségi ellenőrzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat kínálnak.

Vannak olyan speciális ágazatok vagy iparágak, amelyek jobban megfelelnek a halal határidős kereskedésnek?

Az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az energia és a nemesfémek, kézzelfogható eszközeik és gazdasági jelentőségük miatt alkalmasabbak a halal határidős kereskedésre, a fedezeti és kockázatkezelésre összpontosítva.

Melyek a határidős kereskedéssel kapcsolatos néhány gyakori tévhit. Islamic finance?

Gyakori tévhit, hogy minden határidős kereskedés haram. Valójában, ha elkerüli a spekulációt és a kamatot, és valós eszközöket érint, akkor lehet halal. Egy másik tévhit, hogy a Shariah megfelelés túl bonyolult, de megfelelő útmutatással megvalósítható.

A cikken dolgozó csapat

Alamin Morshed
Közreműködő

Alamin Morshed közreműködőként dolgozik a Traders Union csapatában. Cikkek írására szakosodott olyan vállalkozások számára, amelyek javítani szeretnének a helyezésükön a Google találati rangsorában, hogy fel tudják venni a versenyt a konkurenciával. A keresőoptimalizálás (SEO) és a tartalommarketing területén szerzett tapasztalatával és szakértelmével biztosítja, hogy cikkei informatívak és hasznosak is legyenek.