Magyarország deep tech áttörést keres a tőke, az egyetemek és a piac között
Magyarország nemzetközileg elismert tudományos eredményei önmagukban még nem fordulnak át széles körű hazai üzleti sikerbe. A vita résztvevői szerint a deep tech növekedéséhez több kockázati tőke, gyorsabb piacra lépés és erősebb egyetemi-vállalati együttműködés kell.
Kiemelések
- A magyar deep tech szektorban az egy főre jutó éves kockázatitőke-befektetés mindössze hat euró volt az elmúlt három év átlaga alapján.
- Balogh Péter szerint az európai megtakarítások jelentős része amerikai részvényekbe áramlik, ez csökkenti az európai és hazai innovatív vállalkozások versenyképességét és munkahelyteremtését.
- Charaf Hassan gyorsabb vállalkozásindítást, erősebb magántőke-bevonást, valamint egyetem-vállalat együttműködést sürgetett a magyar tudományos eredmények piaci hasznosítása érdekében.
Finanszírozási és ökoszisztéma-korlátok
Amint arról a Portfolio beszámolt, Balogh Péter és Charaf Hassan szerint a magyar deep tech fő problémája nem a kutatói és mérnöki tudás hiánya, hanem az, hogy ebből kevés hazai munkahely, adóbevétel és gazdasági növekedés keletkezik. A megszólalók úgy látják, a kutatás és a piaci hasznosítás közötti távolságot csak akkor lehet csökkenteni, ha az egyetemek az innovációs ökoszisztéma aktív szereplőiként működnek, nem pedig elszigetelt intézményekként.A nemzetközi technológiai verseny értékelésében Balogh Péter Kína gyorsaságát és mérnöki kapacitásait emelte ki, míg az U.S. piacát elsősorban tőkevezéreltnek, Európát pedig mély tudásra és minőségre építő térségnek írta le. Charaf Hassan szerint ezek nem kizáró, hanem kombinálható erősségek, és Magyarország számára is ebből nyílhat mozgástér.
Balogh Péter az európai innováció egyik szerkezeti gondját abban látja, hogy az európai megtakarítások jelentős része amerikai részvényekbe áramlik, így végső soron olyan vállalatok fejlesztését finanszírozza, amelyek később európai cégekkel versenyeznek. Érvelése szerint ez különösen élesen jelenik meg az autóiparban, ahol a befektetői tőke földrajzi iránya közvetlenül befolyásolja a versenyképességet és a munkahelyeket.
A magyar lemaradást egy, általa idézett adattal érzékeltette: a bemutatott hároméves időszakban az egy főre jutó éves kockázatitőke-befektetés átlagosan mindössze hat euró volt Magyarországon. Szerinte ilyen finanszírozási szint mellett nehéz jelentős innovációs teljesítményt várni a növekedésre képes induló vállalkozásoktól.
Mit várnak az egyetemektől és a befektetőktől
Charaf Hassan a finanszírozás mellett szemléletváltást is sürgetett, és azt hangsúlyozta, hogy az innovációt nem pusztán állami támogatási kérdésként kell kezelni. Álláspontja szerint a magántőke szerepét kell erősíteni, miközben az állam feladata elsősorban a kiszámítható szabályozási környezet biztosítása.A rektor egy svájci példával a sebesség jelentőségét is kiemelte: elmondása szerint gyermeke esetében az ötlet befektetői bemutatásától nagyjából két hónap alatt jutottak el a San Franciscó-i cégalapításig és a tőkebevonásig. Ezzel szemben itthon sokszor még a megfelelő működési forma kiválasztása is elhúzódik, ami lassítja a vállalkozásépítést.
Charaf Hassan szerint a tudományos eredmények üzleti hasznosításához nem az kell, hogy minden kiváló kutatóból cégvezető legyen, hanem az, hogy az ötletgazdák mellé megfelelő menedzsment-, pénzügyi és üzletfejlesztési kompetenciák kerüljenek. Úgy véli, az egyetemeknek ezért az erős műszaki alapok mellett a kommunikációs, üzleti és együttműködési készségeket is fejleszteniük kell.
A beszélgetés összegzése szerint Magyarország adottságai okot adnak az optimizmusra, de a tudományos teljesítményből csak tudatos befektetéssel és összehangolt szereplői együttműködéssel lesz szélesebb üzleti érték. A résztvevők szerint ehhez több tőke, gyorsabb működés, bátrabb vállalkozói kultúra és erősebb egyetemi-vállalati kapcsolat szükséges.
Ahogy korábban írtuk, a magyar startupökoszisztéma tartós növekedését az intézményi reformok alapozhatják meg.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto