Nagel: az EKB-nak további kamatemelésekre lehet szüksége
Az Európai Központi Banknak a semleges szint fölé, korlátozó tartományba kell emelnie a kamatokat, ha a magas energiaárak továbbra is nyomás alatt tartják az inflációt – mondta Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke. Megjegyzései megerősítik azokat a várakozásokat, hogy az EKB kamatemelési ciklusa a nyári két kamatemelés után még folytatódhat.
Kiemelések
- Az EKB-nak enyhén korlátozó tartományba kell emelnie a kamatokat.
- A betéti kamat jelenleg 2,5%.
- A tartósan magas energiaárak továbbra is jelentős inflációs kockázatot jelentenek.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Nagel szerint a tartósan magas energiaköltségek végül enyhén korlátozó monetáris politikát tehetnek szükségessé, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még túl korai eldönteni, szükség lesz-e ilyen lépésre – írja a Bloomberg. Az EKB betéti kamata jelenleg 2,5%, miután a jegybank ebben a hónapban 25 bázisponttal emelte azt.
Az energiaárak továbbra is nyomást gyakorolnak az EKB-ra
A vita egyre inkább arra összpontosul, hogy meddig tart a legutóbbi energiapiaci sokk, és begyűrűzik-e a bérekbe, illetve más árakba. Az euróövezeti infláció augusztusban elérte a 3,3%-ot a júliusi 2,9% után, miközben az energiaár-infláció 14,3%-ra gyorsult.
Nagel különösen azt a kockázatot figyeli, hogy a tartós áremelkedési nyomás beépül a bértárgyalásokba, és szélesebb körű másodkörös inflációs hatásokat vált ki. A Bundesbank vezetője ugyanakkor jelezte, hogy a munkaerőpiaci helyzet kevésbé aggasztó, mint a korábbi inflációs sokk idején.
Az EKB jelenleg arra számít, hogy a headline infláció 2026-ban átlagosan 3,0%, 2027-ben 2,5%, 2028-ban pedig 2,1% lesz. Ez a pálya hosszabb időn át a jegybank 2%-os célja felett tarthatja az inflációt.
A piacok további szigorításra készülnek
A befektetők már további EKB-szigorítást áraznak. Az olaj- és gázárak kellően megemelkedtek ahhoz, hogy fokozzák az inflációs sokk tartósságával kapcsolatos aggodalmakat, bár az EKB tisztviselői óva intettek attól a feltételezéstől, hogy a kamatok mechanikusan követik az energiaárakat.
A semleges és a korlátozó monetáris politika közötti különbség egyre fontosabbá válik. Semleges szinten a monetáris politika nem ösztönzi, de érdemben nem is korlátozza a gazdasági aktivitást. E tartomány fölé emelkedve a jegybank szándékosan magasabb hitelköltségekkel fékezné a keresletet, és az inflációt visszaterelné a célérték közelébe.
A kötvénypiacok újabb nehézséget jelentenek. A francia és a német 10 éves állampapírok közötti hozamkülönbözet nemrég 100 bázispont fölé emelkedett, ami rávilágít az euróövezeten belüli finanszírozási feltételek növekvő eltéréseire.
Nagel az EKB Transmission Protection Instrument eszközéről is beszélt, amely a monetáris politika transzmisszióját veszélyeztető rendezetlen piaci mozgások ellensúlyozására szolgál. Az EKB az eszközt az indokolatlan piaci folyamatokkal szembeni védelemként írja le, nem pedig az egyes kormányok fiskális problémáinak kezelésére szolgáló mechanizmusként.
A kamatkilátások egyre érzékenyebbek az energiaárakra
Az EKB-nak most nehéz egyensúlyt kell teremtenie a tartós infláció és a gyengébb növekedés kockázata között. A legutóbbi prognózis szerint az euróövezeti növekedés 2026-ban mindössze 0,9% lesz, miközben az infláció továbbra is jelentősen meghaladja a célértéket.
Egy elhúzódó energiapiaci sokk megerősítené a további szigorítás melletti érveket, különösen akkor, ha a magasabb költségek egyértelműbben beépülnek a bérekbe és az alapinflációba. Ezzel szemben az energiaárak gyorsabb csökkenése mérsékelné az EKB-ra nehezedő nyomást, hogy határozottan a korlátozó tartományba emelje a kamatokat.
Korábban arról számoltunk be, hogy az EKB szerint az energiaárak emelkedése miatt tartósan magas maradhat az infláció.
- Forex
- Crypto