Az EKB felügyeleti fordulatot vázol fel a kockázatok priorizálása és a banki hiányosságok gyorsabb orvoslása felé

Traders Union
Minden hír
Központi bankok
Az EKB felügyeleti fordulata

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Elena Nikulina

30.09.2026

Az EKB felügyeleti fordulatot vázol fel a kockázatok priorizálása és a banki hiányosságok gyorsabb orvoslása felé — Az EKB szigorítja a bankfelügyeletet

Az európai bankfelügyeletek módosítják megközelítésüket, mivel a bankok egyre változékonyabb geopolitikai, technológiai, éghajlati és piaci kockázatokkal szembesülnek. Az Európai Központi Bank szerint az új modell a célzottabb priorizálásra, a nagyobb működési hatékonyságra és a gyorsabb fellépésre épül annak érdekében, hogy a bankok hiányosságait tartósan orvosolják.

Kiemelések

Az EKB a felügyeleti fókuszt a lényeges kockázatok priorizálására helyezi át, és a kevésbé kritikus területeken bizonyos felügyeleti kockázatot is elfogad a mindenre kiterjedő éves felülvizsgálatok helyett.
A hatékonyságnövelő intézkedések közé tartozik az egyszerű értékpapírosítások jóváhagyási idejének három hónapról hét napra rövidítése, valamint a stressztesztelési adatpontok számának 55%-os csökkentése.
Az EKB arra ösztönzi a bankokat, hogy időben, a kiváltó okok szintjén orvosolják a problémákat, kiemeli az euróövezeti 10% feletti sajáttőke-arányos megtérülést, és a szabályozási eltérések megelőzése érdekében a Basel III teljes körű végrehajtását szorgalmazza.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A felügyeleti modell középpontjában a fókusz és az egyszerűsítés áll

Az Európai Központi Bank által ismertetettek szerint a hatékony felügyelet az egyre összetettebb banki környezetben kevésbé azon múlik, hogy minden intézmény minden kockázatát évente felülvizsgálják, sokkal inkább azon, hogy tudatosan mérlegeljék, hol a legfontosabb az ellenőrzés. Az EKB szerint kockázattűrési keretrendszere arra szolgál, hogy a felügyelők elfogadhassanak bizonyos fennmaradó felügyeleti kockázatokat, amikor az alacsonyabb prioritású területeket kevésbé intenzíven vizsgálják vagy későbbre halasztják, ahelyett hogy a depriorizálást passzív mulasztásként kezelnék.

A központi bank szerint a közelmúltbeli sokkok, köztük a 2023 márciusi banki turbulencia, azt mutatják, hogy a tőke- és likviditási szabályoknak való formális megfelelés nem elegendő, ha az irányítási, kockázati kultúrával kapcsolatos vagy üzletimodell-hiányosságok tovább halmozódnak. Válaszul úgy véli, hogy a felügyeletnek továbbra is a lényeges kockázatokra kell összpontosítania a tőke, a likviditás, a működési reziliencia, valamint az olyan strukturális fenyegetések terén, mint az éghajlati, természethez kapcsolódó és geopolitikai kockázatok.

Az EKB a Next Level Supervision kezdeményezésén keresztül a hatékonyságot is felügyeleti megközelítésének második pilléreként mutatja be. Közlése szerint több mint 100 felügyeleti útmutatót vizsgált felül, mintegy 40-et megszüntetett, az egyszerű értékpapírosítási ügyletek jóváhagyási idejét három hónapról körülbelül hét napra rövidítette, a stressztesztelési adatpontok számát mintegy 55%-kal csökkentette, és egyes tőkével kapcsolatos jóváhagyási határidőket hat napnál rövidebbre mérsékelt.

A banki reziliencia és a versenyképesség egymást kiegészítő tényezőnek számít

Az EKB szerint az erősebb felügyelet csak akkor működik, ha a bankok gyorsan és a kiváltó okok szintjén kezelik a megállapításokat, a felügyelők pedig szükség esetén készek szigorítani a végrehajtást. Hozzáteszi, hogy a minőségi eszközök – köztük az irányításra, kontrollokra, folyamatokra és üzletimodell-gyakorlatokra vonatkozó követelmények – a tőkeintézkedések mellett továbbra is nélkülözhetetlenek.

A szélesebb körű szakpolitikai vitában az EKB amellett érvel, hogy a pénzügyi stabilitás, a növekedés és a banki versenyképesség nem ütközik, hanem erősíti egymást. Közlése szerint az euróövezeti bankok sajáttőke-arányos megtérülése 10% fölé emelkedett, ami az Egységes Felügyeleti Mechanizmus létrehozása óta a legmagasabb szintek közé tartozik, és figyelmeztet, hogy a prudenciális standardok gyengítése nem feltétlenül javítaná a hitelezést vagy a versenyképességet.

A központi bank támogatja a Basel III teljes körű és időben történő végrehajtását is, és figyelmeztet, hogy a szükségtelen szabályozási eltérések növelhetik a költségeket, valamint versenyt indíthatnak el a szabályok lazítása felé a joghatóságok között. Hozzáteszi, hogy nagyobb nemzetközi együttműködésre van szükség a határokon átnyúló kockázatok kezeléséhez, beleértve a nem banki pénzügyi intézményekkel fennálló átláthatatlan kapcsolatokat és az MI által támogatott kibertámadások terjedését, szorosabb együttműködéssel a bankfelügyeletek és a kiberbiztonsági hatóságok között.

Korábbi cikkünk a Bázeli Bizottság figyelmeztetéséről a nemzetközi szabályozási együttműködés gyengülésével kapcsolatban rávilágított arra, hogy a geopolitikai feszültségek miként töredezhetik szét a felügyeletet és szélesíthetik az információs hiányosságokat, növelve a határokon átnyúló kockázatokat és a szabályozási arbitrázs lehetőségeit. Arra is rámutatott, hogy a Basel III teljes körű végrehajtása körül továbbra is bizonytalanság van a kulcsfontosságú joghatóságokban, és hangsúlyozta, hogy a hatékony felügyelet egyre inkább az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre adott összehangolt válaszoktól függ, mint az MI-hez kapcsolódó kockázatok.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?