Az EKB adatvezérelt monetáris politikát jelez, miközben továbbra is magasak az inflációs kockázatok

Traders Union
Minden hír
Központi bankok
Az EKB és az inflációs kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Artem Shendetskii

5 órával ezelőtt

Az EKB adatvezérelt monetáris politikát jelez, miközben továbbra is magasak az inflációs kockázatok — Az EKB-ra inflációs kockázatok nehezednek

Mivel az energiaköltségek által hajtott árnyomás továbbra is meghatározza az euróövezet kilátásait, Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint az infláció a következő negyedévekben várhatóan magas marad. A hosszú távú kamatok emelkedését, az erősen eladósodott tagállamok költségvetési nehézségeit és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó, növekvő kiberkockázatokat is a döntéshozók előtt álló legfontosabb kihívások közé sorolja.

Kiemelések

Az októberi teljes infláció 4% volt, meghaladta az EKB korábbi előrejelzését, de megfelelt a piaci várakozásoknak; az emelkedést főként az energiainfláció 20,8%-ra növekedése hajtotta.
A maginfláció változatlanul 2,5%, a szolgáltatások inflációja pedig 3,3%-ra emelkedett; az EKB a részletes adatokra vár az egyes ágazatokat érintő árnyomás felméréséhez.
Christine Lagarde hangsúlyozza, hogy az EKB a tartós inflációs kockázatok miatt az adatok függvényében alakítja politikáját; a decemberi döntés fontos tényezői között említi az energiaár-határidős jegyzéseket és a magasabb hosszú távú kamatokat.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Inflációs kilátások és monetáris politikai irányvonal

Az EKB tájékoztatása szerint Lagarde úgy nyilatkozott, hogy októberben a teljes infláció 4% volt: ez magasabb a jegybank néhány hónappal korábbi várakozásánál, de megfelel a piaci várakozásoknak. Elmondása szerint az emelkedést nagyrészt az energiaárak hajtják: az energiainfláció a szeptemberi 18,9%-ról 20,8%-ra nőtt a közel-keleti konfliktus és a globális finomítói kapacitás csökkenése miatt, miközben az élelmiszer-infláció is emelkedett.

Lagarde szerint az alapmutatók stabilak: az energia, az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek nélkül számított maginfláció változatlanul 2,5%, a szolgáltatások inflációja pedig enyhén, 3,3%-ra emelkedett. Hozzátette, hogy az EKB-nak még meg kell várnia a részletes bontást annak megítéléséhez, hogy a szolgáltatások árának emelkedését az energiaintenzív ágazatok – például a közlekedés – koncentrálják-e, vagy szélesebb körű közvetett hatások állnak mögötte.

Elmondása szerint az EKB egyelőre nem lát a prognózisokban már figyelembe vett hatásokon túlmutató másodkörös hatásokat; példaként a több évre szóló bérmegállapodásokat és a vállalatok bérvárakozásait említette. Lagarde nem kívánta előre jelezni a következő prognózist, de elmondta, hogy a szeptemberi előrejelzések óta emelkedő energiaár-határidős jegyzések és hosszú távú kamatok egyaránt befolyásolják majd az inflációt és a növekedést. Hozzátette, hogy jelentős változásokra lenne szükség ahhoz, hogy módosuljon a decemberre várt monetáris politikai irányvonal.

A 2021–22-es energiapiaci sokkot követő inflációs megugrásra visszatekintve Lagarde elmondta, hogy a jegybankok – köztük az EKB – kezdetben tévesen átmenetinek ítélték a kínálati sokkot. Szerinte a gazdaság újranyitása által kiváltott keresleti sokk bonyolította a helyzetet, és arra kényszerítette a döntéshozókat, hogy felülvizsgálják ezt a feltételezést. Ez megerősíti az EKB jelenlegi, ülésről ülésre, az adatok függvényében meghozott döntésekre épülő megközelítését, a Lagarde által fokozott bizonytalansággal és globális széttagoltsággal jellemzett környezetben.

Draghi figyelmeztetése az infláció megfékezése és a hosszú távú növekedés közötti monetáris politikai kompromisszumról arra mutatott rá, hogy ha a kamatokat túl sokáig a gazdasági növekedés üteme fölött tartják, az ronthatja az adósságdinamikát, és fokozhatja a „költségvetési dominancia” kialakulásának veszélyét. Korábbi cikkünk megjegyezte, hogy a jegybankoknak elsődlegesen az inflációs cél elérésére kell törekedniük, miközben kerülniük kell a beruházások és a termelékenység szükségtelen visszafogását. Azt is kiemelte, hogy az egyértelmű kommunikáció szűkítheti a várható kamatpályák körét, amikor a piacok új kínálati sokkokkal szembesülnek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?