Magyarország 25 milliárd forinttal bővíti a vállalkozások exportfejlesztési támogatását

Magyarország 25 milliárd forinttal bővíti a vállalkozások exportfejlesztési támogatását
Export támogatás bővítve

A magyar kormány 25 milliárd forintot irányít a hazai vállalkozások külföldi piacra lépésének és terjeszkedésének támogatására. Az intézkedés célja, hogy a kis hazai piac korlátai mellett több magyar cég váljon exportképessé, miközben a növekedés nagyobb része hazai tulajdonú vállalatoknál jelenik meg.

Kiemelések

  • A magyar kormány 25 milliárd forinttal növeli a vállalkozások exportfejlesztési támogatását az exportképes cégek külföldi piacra lépésének ösztönzésére.
  • A program lebonyolításában a HEPA és az EXIM Bank kiemelt szerepet kapnak a finanszírozás és a piacra lépést segítő háttér biztosításával.
  • A stratégia kialakításához több mint 200 magyar cég osztotta meg tapasztalatait, cél az innovatív, tudásalapú gazdasági szerkezet erősítése.

Az exportfejlesztési program keretei

Mint a Portfolio ismerteti a gazdasági és energetikai miniszter vasárnapi Facebook-bejegyzése alapján, 25 milliárd forintot fordítanak a vállalkozások exportfejlesztésére. Kapitány István úgy fogalmaz, hogy a magyar tudás exportképes, és eljött az ideje annak, hogy a magyar cégek is nagyobb arányban jelenjenek meg a külföldi piacokon.

A miniszter szerint Magyarország nyitott gazdaság, amelynek növekedése jelentős részben az exportteljesítménytől függ, ugyanakkor az exportbevételek túlnyomó része jelenleg külföldi tulajdonú vállalatoknál keletkezik. Hozzáteszi, hogy a hazai kis- és középvállalkozásoknak csak mintegy 5 százaléka exportál, ezért a bővüléshez a határokon túli piacok elérése kulcskérdés.

A stratégia megvalósításán a minisztérium több háttérintézménye, köztük a HEPA és az EXIM Bank dolgozik együtt annak érdekében, hogy a programok megfelelő finanszírozási háttérrel jussanak el a vállalkozásokhoz. A tárca szerint az értékteremtés-orientált támogatás a képességfejlesztést, a külpiaci disztribúció kiépítését és a piacra lépést segíti.

Várható hatás a magyar kkv-szektorra

A kormányzati érvelés szerint a külföldön is értékesítő cégek jellemzően termelékenyebbek, innovatívabbak, és nagyobb hozzáadott értéket teremtenek a magyar gazdaságban. Ezért az exportösztönzés nemcsak bevételnövelési eszköz, hanem iparpolitikai cél is, amely a tudásintenzív működés erősítését szolgálja.

A minisztérium közlése szerint a stratégia kialakításához több mint 200 magyar vállalat osztotta meg tapasztalatait arról, mi támogatja és mi akadályozza a külpiaci növekedést, illetve milyen képességekre van szükségük a sikeres terjeszkedéshez. A bejegyzés szerint a cél egy olyan gazdasági szerkezet erősítése, amely nemcsak összeszerelésre épül, hanem fejlesztésre is, és a világpiacokra magyar tudást, termékeket és szolgáltatásokat visz.

Korábbi cikkünkben a mesterséges intelligencia hazai kkv-knál betöltött szerepét jártuk körül, kiemelve, hogy az AI önmagában nem csodaszer, és csak rendezett digitális alapokkal, strukturált adatokkal és tudatos folyamatfejlesztéssel hoz érdemi versenyelőnyt. Arra is rámutattunk, hogy az automatizáció és a kockázatkezelés segíthet mérsékelni az ellátási lánc, az energia- és üzemanyagárak, az euróárfolyam, illetve a munkaerőhiány okozta sérülékenységet, ami a külpiaci növekedés szempontjából is kulcstényező.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.