Az AI csökkentheti a gyógyszerfejlesztés költségeit az egészségiparban

Az AI csökkentheti a gyógyszerfejlesztés költségeit az egészségiparban
AI csökkenti költségeket

A gyógyszerfejlesztés költsége jelenleg elérheti a 2 milliárd dollárt, miközben a terhek nagy részét nem a gyártás, hanem a kutatás-fejlesztés és a kudarcba fulladó gyógyszerjelöltek viselik. Az iparági szereplők szerint a mesterséges intelligencia érdemben javíthatja a fejlesztések hatékonyságát, és idővel a klinikai vizsgálatok költségét is jelentősen mérsékelheti.

Kiemelések

  • A mesterséges intelligencia akár 35-45 százalékos klinikai költségcsökkenést eredményezhet a gyógyszerfejlesztésben a hatékonyabb kutatási folyamatok révén.
  • Bár jelenleg nincs törzskönyvezett, AI által feltalált gyógyszer, több fejlesztés már eljutott a harmadik klinikai fázisig.
  • Az európai egészségipar versenyelőnyét a jó minőségű adatokban és az individuális betegellátásban látják, szemben a beavatkozások mennyiségével.

AI-eszközök alakítják át a gyógyszerfejlesztést

A Portfolio.hu beszámolója szerint a gyógyszeripari szakemberek úgy látják, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban a fejlesztési folyamat hatékonyságának javításában hozhat áttörést, nem pedig a fizikai tesztek teljes kiváltásában.

Szalay Kristóf, a Turbine alapítója szerint egy új gyógyszer kifejlesztése mintegy 2 milliárd dollárba kerülhet, és ennek jelentős részét a kutatás-fejlesztés, valamint a menet közben elbukó projektek költsége adja. Megfogalmazása szerint az AI segíthet jobban megérteni az összetett biológiai rendszereket, így kevesebb fejlesztés futhat zsákutcába, és ritkábban lehet szükség a tervek újragondolására.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a szimuláció nem teszi automatikusan feleslegessé a valós kísérleteket. A biológiai modellek korlátai miatt az AI nem képes minden fizikai tesztet kiváltani, még akkor sem, ha a technológia egyre szélesebb körben támogatja a döntéshozatalt.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon biotechnológiai üzletágának igazgatója arra mutat rá, hogy jelenleg nincs törzskönyvezett, AI által feltalált gyógyszer, de ilyen fejlesztések már eljutnak a harmadik klinikai fázisig. Szerinte az iparág egyelőre inkább az emberi intelligenciát kiegészítő megoldásként tekint a technológiára, ezért az AI ebben az összefüggésben inkább Augmented Intelligence-ként értelmezhető.

A szakember a legnagyobb változást a klinikai vizsgálatokban várja, ahol az AI rövidebb és fókuszáltabb kutatások tervezését segítheti. Várakozása szerint az elkövetkező időszakban 35-45 százalékos klinikai költségcsökkenés is elérhető lehet, miközben az alkalmazások már most túlmutatnak a molekulák keresésén, a preklinikai tesztek szűkítésétől a vizsgálati alanyok célzottabb bevonásáig.

Az európai egészségügyben az adatminőség lehet az előny

A gyorsabb és olcsóbb fejlesztés önmagában nem oldja meg a korszerű kezelésekhez való hozzáférés problémáját, mert a fejlett terápiák elérhetőségében továbbra is jelentős globális különbségek maradnak. A szakértők szerint ezért a generikus és bioszimiláris gyógyszerek szerepe változatlanul fontos marad.

Szántó Zalán, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense úgy véli, Európának nem a beavatkozások mennyiségében érdemes versenyeznie a U.S. és kínai ellátórendszerekkel. Szerinte az európai előny inkább az individuális betegellátásban, a betegút következetes nyomon követésében, valamint az ebből keletkező jó minőségű adatokban rejlik, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztésében is értékesek lehetnek.

A robotsebészet területén a szakember hangsúlyozza, hogy jelenleg nem önállóan operáló gépekről van szó, minden mozdulatért a sebész felel. A pontos irányíthatóság és a részletes vizualizáció ugyanakkor az összetett esetekben is segítséget adhat, különösen immunterápia utáni műtéteknél, amikor a megváltozott szöveti környezet nehezebbé teszi a beavatkozást.

A panelbeszélgetés kitér a korai diagnózisra, a képalkotó és véralapú vizsgálatok kombinálására, az autoimmun és neurológiai betegségek kutatására, a nőgyógyászati ellátás hiányosságaira, valamint az AI szerepére az ellátási láncokban és a betegekkel való kapcsolattartásban.

Korábban felvázoltuk a Richter Lilly-licencmegállapodás fő pontjait, amely új E4-alapú készítmények fejlesztésére irányul.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.