Miért buknak meg a legtöbb kriptoprojekt a súlyos biztonsági incidensek után?
A nagyobb hackertámadások által érintett öt kriptoprojektből közel négy soha nem épül fel teljesen, mivel a biztonsági rések nemcsak a pénzeszközöket vonják el, hanem gyakran a bizalmat is tönkreteszik.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
Mitchell Amador, az Immunefi Web3 biztonsági platform vezérigazgatója szerint a hackert követő első órák gyakran a legpusztítóbbak. A legtöbb protokoll a sebezhetőség felfedezése után bénult állapotba kerül. Előre meghatározott incidensreakciós terv nélkül a csapatok hezitálnak, vitatkoznak a következő lépésekről, és alábecsülik a kihasználás lehetséges mértékét.
"A döntéshozatal lelassul, ahogy a csapatok megpróbálják megérteni, mi történt, ami improvizációhoz és késleltetett cselekvéshez vezet" - mondta Amador a Cointelegraphnak, hozzátéve, hogy ebben a kritikus ablakban gyakran további veszteségek keletkeznek.
A projektek gyakran elkerülik az okosszerződések szüneteltetését a hírnévvesztéstől való félelem miatt, míg a felhasználókkal való kommunikáció teljesen leállhat. Amador figyelmeztetett, hogy a csend jellemzően inkább felerősíti a pánikot, mintsem megfékezné azt.
"A feltört projektek közel 80%-a soha nem épül fel teljesen, és ennek fő oka nem a kezdeti pénzveszteség, hanem a működés és a bizalom összeomlása a válaszadás során" - mondta az Immunefi vezérigazgatója.
Az emberi hiba növekvő költségei
2025-ben a kriptókkal kapcsolatos hacker incidensek meredeken megugrottak, a támadók mind a nagy platformokat, mind az egyéni tárcákat célba vették, ami összesen 3,4 milliárd dolláros veszteséget eredményezett - ez a legmagasabb szint 2022 óta.
Míg korábban az okosszerződések sebezhetőségei uralták a címlapokat, a közelmúltbeli veszteségek egyre inkább az operatív és emberi hibákhoz kapcsolódnak.
"Az emberi hiba messze a leggyengébb láncszem a kriptobiztonságban" - mondta Alex Katz, a Kerberus webes biztonsági cég vezérigazgatója és társalapítója.
A legtöbb veszteség mostanában abból ered, hogy a felhasználók rosszindulatú tranzakciókat hagynak jóvá, hamis felületekkel lépnek kapcsolatba, vagy tudtukon kívül felfedik privát kulcsaikat.
A hónap elején egy kriptopénz-felhasználó több mint 282 millió dollárnyi bitcoint(BTC) és litecoint(LTC) veszített el a kriptoszektorban valaha feljegyzett egyik legnagyobb social engineering támadás során. Az áldozatot a jelentések szerint egy támadó Trezor ügyfélszolgálatának adta ki magát, és egy hardveres tárca magkifejezésének felfedésére csalta.
A mesterséges intelligencia fejlődése jelentősen megnövelte az ilyen támadások hatékonyságát. Amador szerint a social engineering kampányok ma már gyorsan méretezhetőek, lehetővé téve a támadók számára, hogy naponta több ezer célzott adathalász üzenetet küldjenek.
A zord statisztikák ellenére a kriptobiztonsági szakértők óvatosan optimisták maradnak. Az okosszerződések biztonsága gyorsabban javul, mint valaha, köszönhetően a jobb fejlesztési gyakorlatoknak, a szigorúbb ellenőrzéseknek és a kiforrottabb eszközrendszereknek.
"Úgy vélem, 2026 lesz az eddigi legerősebb év az okosszerződések biztonsága szempontjából" - mondta Amador, rámutatva a blokkláncfigyelés, a tűzfalak és a fenyegetés-felderítő rendszerek növekvő elfogadására.
Az incidensreakcióra való felkészültség azonban továbbra is jelentős megoldatlan kihívás marad. Amador hangsúlyozta, hogy a csapatoknak határozottan kell cselekedniük és azonnal kommunikálniuk kell, ha incidens történik, még akkor is, ha annak teljes terjedelme nem világos. Megjegyezte, hogy a korai protokollszünetek sokkal kevésbé károsak, mintha hagynák, hogy a bizonytalanság fokozódjon.
Alex Katz szerint még a technikailag megoldott incidensek is gyakran a vég kezdetét jelentik. A legtöbb esetben "egy nagyobb sebezhetőség halálos ítélet", mivel a felhasználók távoznak, a likviditás elapad, és a hírnévkárosodás visszafordíthatatlanná válik.
Mint írtuk, mesterséges intelligencia és kripto átverések: Hogyan lopják ma a digitális eszközöket
- Forex
- Crypto