Magyarország szigorú új kriptotörvényeket léptet életbe, börtönbüntetés a kereskedőknek

Magyarország új, elnyomó kriptorendeletei mind a vállalatokat, mind a felhasználókat váratlanul érte.
Július 1-jétől Magyarország a világ legszigorúbb kriptopénz-törvényeit vezette be, ami aggodalmat és bizonytalanságot keltett az állampolgárok, a fintech cégek és a befektetők körében.
Az egyértelmű útmutatás nélkül bevezetett új szabályozási keret azzal a kockázattal jár, hogy a digitális eszközökkel való kereskedés több százezer magyar számára kriminalizálódik, és a vezető kripto cégeket arra kényszerítheti, hogy elhagyják az országot.
Nevezetesen két új bűncselekményt vezettek be: "kriptovalutával való visszaélés" és "jogosulatlan kriptotőzsdei szolgáltatás".
Az engedély nélküli platformokon keresztül történő egyszerű tranzakciók is akár 2 év börtönbüntetést is vonhatnak mostantól maguk után.
A "nagy értékű" (50 millió forint, 140 000 dollár feletti) tranzakciók 3 év börtönbüntetést vonhatnak maguk után.
Az 500 millió forint (1,4 millió dollár) feletti tranzakciók 5 évet, a nagyszabású műveletekben részt vevő, engedély nélküli szolgáltatók esetében pedig akár 8 évet is kaphatnak.
A kriptohasználók jogi bizonytalanságban
Iparági becslések szerint mintegy 500 000 magyar vásárolt kriptót legális, adózott jövedelemmel. Az új törvény homályos megfogalmazása és az azonnali útmutatás hiánya azonban jogi szürke zónát teremtett: a tegnap még teljesen legális tevékenységek most büntetőjogi vádakhoz vezethetnek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (SZTFH) 60 napja van arra, hogy megfelelőségi iránymutatást adjon ki. Egyelőre nincsenek hivatalos utasítások.
Az új törvény valószínűleg a kriptót is kínáló utcai valutaváltókra vonatkozik, és nem biztos, hogy az olyan globális platformokra, mint a Coinbase, a Binance vagy a Bitpanda. A Magyarországon bejegyzett cégek és a helyi befektetők azonban most komoly jogbizonytalansággal néznek szembe: a helyi vállalkozások már nem működhetnek legálisan, míg a külföldi versenytársak továbbra is kiszolgálják a magyar piacot.
A szélesebb körű megszorítás része
A kripto szigorítás illeszkedik Magyarország szélesebb körű szabályozási szigorításaihoz, beleértve a külföldi felvásárlások és vállalkozói tevékenység közelmúltbeli korlátozását. A kritikusok szerint ezek az intézkedések a városi, képzett és jómódú szavazókat célozzák - olyan demográfiai csoportokat, akik kisebb valószínűséggel támogatják Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártját.
Egyes megfigyelők szerint a kriptorendszerek korlátozása a tőkemeneküléstől való félelemre vezethető vissza, különösen a vitatott "szuverenitásvédelmi" törvényt követően, amely az állampolgárok egyes adományait az államkasszába irányítja át. Egy névtelenül nyilatkozó kripto bennfentes a Cryptonomistnak:
"Ez a törvény gyakorlatilag az első naptól kezdve végrehajthatatlan".
A magyarországi fellépés időzítése különösen problematikus, mivel a MiCA, az EU új kriptorendszere szintén július 1-jén lépett hatályba. Miközben a MiCA célja a kriptószabályok európai harmonizálása és az innováció elősegítése, Magyarország szélsőséges álláspontja azzal a kockázattal jár, hogy az országot elszigeteli az EU-s társaitól.
Tőkemenekülés és startup exodus
Az első jelentős reakciót a Revolut, a londoni székhelyű, több mint 2 millió magyar ügyféllel rendelkező digitális bank adta. Azonnal felfüggesztette az összes kriptovaluta-szolgáltatását Magyarországon, beleértve a vásárlást, a tétgyűjtést és a betétgyűjtést is.
A felhasználók továbbra is eladhatnak eszközöket és kivehetnek néhány tokent külső pénztárcába, de nem jelentették be a szolgáltatások visszaállításának ütemezését. A Revolut egyéb banki szolgáltatásai továbbra is aktívak maradnak.
Mint megírtuk, Ciprus 19 jogosulatlan kriptobrókert blokkol