Az EKB három modellt vizsgál a jegybankpénz tokenizálására
Az Európai Központi Bank három lehetőséget vizsgál arra, hogyan vihetné a jegybankpénzt a blokklánc-infrastruktúrára. Isabel Schnabel, az EKB igazgatóságának tagja a Bank of England londoni Future of Money konferenciáján ismertette a lehetőségeket.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A szabályozó hatóság prezentációja szerint az első lehetőség az lenne, hogy a jegybank közvetlenül egy programozható platformon bocsát ki tartalékokat. A második modellben a meglévő valós idejű bruttó elszámolási rendszer változatlan maradna, miközben egy külön interoperabilitási réteg kapcsolná össze a DLT-platformokkal. Magukat a tartalékokat nem tokenizálnák, a rendszereket azonban kriptográfiai mechanizmusokon keresztül összekapcsolnák.
A harmadik lehetőség a jegybanknál tartott tartalékok tokenizálása és az azokkal teljes mértékben fedezett elszámolási tokenek kibocsátása lenne. Ezek a tokenek azonban magánjogi követeléseket testesítenének meg, nem pedig a jegybank közvetlen kötelezettségeit.
Schnabel azt is elmagyarázta, hogyan őrizhető meg a jelenlegi kétszintű monetáris rendszer. A jegybankpénz továbbra is az elszámolás középpontjában maradna, miközben a kereskedelmi bankok továbbra is pénzt és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanának az ügyfeleknek.
Ebben a modellben a jegybankpénz a DLT-infrastruktúrán a tokenizált értékpapírok, betétek és stablecoinok mellett működhetne.
A tokenizálás egyre fontosabbá válik a bankok számára
Az ilyen infrastruktúra iránt a nagy pénzügyi intézmények körében is növekszik az érdeklődés. A Lloyds felmérése szerint az Egyesült Királyság legnagyobb pénzügyi intézményeinek vezető döntéshozóinak 71%-a úgy véli, hogy a tokenizálás jelentősen átalakítja majd a pénzügyi szolgáltatásokat.
A válaszadók 60%-a a gyorsabb fizetéseket és elszámolást nevezte meg fő potenciális előnyként. További 41% a hatékonyabb fedezet- és likviditáskezelést emelte ki. Eközben 77% szerint az új technológiákba történő befektetés növekedési prioritássá vált, szemben a 2025-ös 41%-kal.
A Lloyds szerint a tokenizálás felgyorsíthatja az elszámolást, javíthatja a fedezetek felhasználását, és megkönnyítheti a likviditás áthelyezését a piaci szereplők között.
Schnabel azt is megjegyezte, hogy a tokenizált infrastruktúra programozhatóvá és atomi jellegűvé teheti a pénzügyi tranzakciókat. Ez azt jelenti, hogy egy eszköz átruházása és annak kifizetése egyidejűleg történhet, miközben a pénz és a pénzügyi instrumentumok közvetlenül, ugyanazon vagy összekapcsolt DLT-hálózatokon léphetnek kapcsolatba egymással.
Az EKB már megkezdte e megközelítések gyakorlati tesztelését. A múlt hónapban elindította a Pontes projektet, amelynek célja a tokenizált jegybankpénz DLT-alapú tranzakciókban való használatának támogatása. Egy másik projekt, az Appia a tokenizált piacok különböző architektúráit vizsgálja, beleértve az egységes főkönyvet, az összekapcsolt hálózatokat és a több megosztott főkönyvből álló rendszereket.
A digitális euró külön projekt marad
Ezzel párhuzamosan az EKB folytatja a digitális euróval kapcsolatos munkát, amely elsősorban a fogyasztók és vállalkozások mindennapi fizetéseit szolgálná, nem pedig a bankközi elszámolást. Az előkészítési szakasz 2025 októberében zárult le, ezt követően az EKB áttért a technikai előkészületekre, a piaci szereplőkkel folytatott együttműködésre és a jogalkotási folyamat támogatására.
A projekt jelenleg a pilot előkészítési szakaszában van. Az EKB már kiválasztott 36 pénzforgalmi szolgáltatót, miközben maga a pilot várhatóan 2027 második felében indul és 12 hónapig tart. Ha a szükséges jogszabályokat 2026-ban elfogadják, az EKB arra számít, hogy 2029-ben készen állhat a digitális euró esetleges bevezetésére.
Korábban az EKB előrelépést tett digitáliseuró-stratégiájában az európai fizetési piacon.
- Forex
- Crypto