Az EU tengeri kereskedelme továbbra is meghatározó a nemzetközi áruáramlásban

Az EU tengeri kereskedelme továbbra is meghatározó a nemzetközi áruáramlásban
Az EU tengeri hajózása vezet

2025-ben a tengeri szállítás továbbra is az EU nem uniós országokkal folytatott nemzetközi árukereskedelmének legnagyobb részét bonyolítja le, mind az import, mind az export esetében tömeg alapján. A minta azt mutatja, hogy a tengeri hajózás vezet a fizikai volumenek terén, míg a légi és közúti szállítás a kereskedelmi értékhez képest aránytalanul nagyobb részesedést képvisel.

Kiemelések

  • Az EU tengeri szállítása 2025-ben 1,1 milliárd tonna importot (1 270 milliárd euró) és 0,5 milliárd tonna exportot (1 069 milliárd euró) kezel.
  • A tengeri fuvarozás 2025-ben az EU teljes importvolumenének 73,3%-át és exportvolumenének 72,6%-át teszi ki, de az importértéknek csak 50,2%-át, az exportértéknek pedig 40,4%-át.
  • A légi szállítás 2025-ben az EU importértékének 20,7%-át és exportértékének 29,1%-át adja, annak ellenére, hogy a fizikai volumenből mindössze 0,3%-ot, illetve 2,9%-ot képvisel.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A szállítási módok megoszlása az EU kereskedelmében 2025-ben

A Eurostat jelentése szerint az EU 2025-ben 1,1 milliárd tonna árut importál nem uniós országokból tengeri úton, 1 270 milliárd euró értékben. A tengeri úton szállított export összesen 0,5 milliárd tonnát tesz ki, 1 069 milliárd euró értékben.

2025-ben a tengeri szállítás az EU nemzetközi árukereskedelmének fő szállítási módja. Tömeg alapján az összes import 73,3%-át és az összes export 72,6%-át adja, míg érték szerinti részesedése alacsonyabb: az import értékének 50,2%-a, az export értékének pedig 40,4%-a.

Az érték szerinti megoszlás kiemeli a légi és közúti szállítás szerepét

A légi szállítás csak korlátozott szerepet játszik a kereskedelmi volumenekben: az import 0,3%-át és az export 2,9%-át szállítják légi úton. Ezek a szállítmányok ugyanakkor a teljes importérték 20,7%-át és a teljes exportérték 29,1%-át képviselik, ami a magasabb értékű áruk légi fuvarozásban való koncentrációjára utal.

A közúti szállítás érték szerinti részesedése is magasabb, mint volumen alapján: az import értékének 19,5%-át és az export értékének 24,9%-át adja, szemben a tömeg alapján mért 6,0%-kal, illetve 17,4%-kal. Ezzel szemben a vasúti szállításnál fordított a helyzet: az import 2,6%-os és az export 2,9%-os volumenrészesedése meghaladja az 1,2%-os, illetve 1,3%-os értékarányt.

Korábbi cikkünk azt vizsgálta, hogyan korlátozza a széttagoltság az uniós bankpiacon a hitelezők képességét arra, hogy finanszírozzák a blokk digitalizációs, gazdaságbiztonsági és védelmi célkitűzéseit. Rámutattunk, hogy az adózási, fizetésképtelenségi és fogyasztóvédelmi szabályok közötti eltérések növelik a határokon átnyúló szolgáltatások költségeit, akadályozzák a méretgazdaságosságot, és több finanszírozást terelnek a nem banki szereplők felé, miközben a szabályozók a szabályok egyszerűsítésére és a bürokrácia csökkentésére törekednek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.