Magyarország vagyonadó-szabályait módosítja a benyújtott törvényjavaslat
A kormány által benyújtott vagyonadó-javaslat több ponton módosítja az október elején társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, miközben az adó alapvető szerkezete változatlan marad. A 2027-re tervezett szabályok között enyhítések és szigorítások is megjelennek, különösen a cégértékelés, az ingatlanértékelés és a külföldi vagyon adókezelése terén.
Kiemelések
- A 2026. december 15-én hatályba lépő törvényjavaslat módosítja a vagyonadó szabályait, érintve külföldi ingatlantartó társaságokat, értékelési és adminisztrációs eljárásokat.
- Megmarad az 1 milliárd forintos értékhatár, az adóalap 1 százalékos (100 milliárdig) és 1,5 százalékos (100 milliárd felett) kulcsával, első bevallás 2027. augusztus 31-én esedékes.
- Bevezetik a 100 ezer forintos bírságot súlyos alulértékelés esetén, és szigorítják a külföldön adóztatott vagyon magyar adócsökkentési szabályait, potenciálisan magasabb magyar adót eredményezve.
A benyújtott javaslat főbb adózási változásai
A Portfolio.hu beszámolója szerint az október 27-én benyújtott törvényjavaslat több technikai és tartalmi ponton írja át a vagyonadó szabályait az október 6-án közzétett tervezethez képest. A módosítások érintik egyebek mellett a külföldi ingatlantartó társaságok értékelését, a kisebbségi kedvezmény családi összeszámítását, a kis saját tőkéjű cégekre választható egyszerűsítést és az adathiány esetére bevezetett szerzésiérték-alapú végső értékelési szabályt.A javaslat jelentősen átírja a holding fogalmát is, miközben enyhíti a rejtett tartalékok ellenőrzéséhez kapcsolódó egyes adminisztratív terheket. Új elem, hogy a negatív saját tőkét nullának kell tekinteni, külön korrekció jelenik meg a kiválás és a konszolidált beszámoló esetére, továbbá erősebb védelmet kapnak az adózók a NAV ingatlanértékelési modelljének alkalmazásánál, ha valós adatokat adnak meg.
Az ingatlanértékelési modell hatálya az üdülőkre és a telkekre is kiterjed, miközben új, 100 ezer forintos bírság jelenik meg az ingatlanértékelőkre súlyos alulértékelés esetén. A javaslat részletesebb szabályt vezet be a korábban vásárolt külföldi ingatlanok visszamenőleges indexálására is, valamint külön nevesíti az adószámos magánszemélyek más önálló tevékenységét.
A szigorúbb elemek közé tartozik a külföldön adóztatható vagyon miatti magyar adócsökkentés új számítási módja, amely egyes esetekben magasabb magyar adót eredményezhet. Kikerül továbbá a részvények első évi, hosszabb átlagárfolyam-választási lehetősége, miközben pontosítják a gyermekek tartozásainak, valamint a halálesethez és örökléshez kapcsolódó adóeljárási szabályokat.
A vagyonadó keretei és piaci hatásai
Az alapvető rendszer ugyanakkor nem változik: megmarad az 1 milliárd forintos értékhatár, az adóalap 100 milliárd forintig terjedő részére 1 százalékos, az ezt meghaladó részre 1,5 százalékos kulcs vonatkozik. A bevezetési menetrend szerint a törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első adókötelezettséget főszabály szerint a 2026. december 31-i vagyonállapot alapján kellene megállapítani, az első bevallás és befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.Továbbra is a magánszemélyek és a vagyonkezelési adóalanyok fizetnék az adót, míg a gazdasági társaságok közvetlenül nem válnának adóalannyá, noha a tulajdonosi részesedések értéke beszámíthat az adóköteles vagyonba. A belföldi illetőségűeknél a világvagyon elve marad érvényben, a külföldi illetőségűeknél pedig meghatározott magyarországi vagyonelemek maradnak adókötelesek.
A javaslat fenntartja a cégértékelés főképletét, a kisebbségi részesedésekhez kapcsolódó 25, illetve 30 százalékos értékcsökkentést, az egyes helyi adók és a gépjárműadó beszámításának lehetőségét, valamint a kötelező szakértői értékelés díjához kapcsolódó adókedvezményt. A szabálycsomag így a vagyonértékelési módszerek pontosításával és több célzott korrekcióval alakítja át az érintett ingatlan-, vállalati és magánvagyonok adózási kezelését Magyarországon.
Korábbi cikkünkben a készülő magyar vagyonadóval kapcsolatos szakmai szervezetek közös javaslatait ismertettük, amelyek szerint a tervezet több ponton kedvezőtlenül érintheti a vállalkozásokat. Bemutattuk, hogy a csomagban felmerült a beruházások és egyes fejlesztési költségek részleges levonhatósága, egy enyhébb – akár 0,3–0,5%-os – kulcs bevezetése az 1–5 milliárd forint közötti vagyonokra, valamint külön szabályozási megközelítés igénye a tőzsdei cégek, startupok és illikvid eszközök esetében.
Legfrissebb Wealth Leaders hírek
- Forex
- Crypto