Hlib Chabaniuk

Az uniós háztartási villamosenergia-árak mérséklődtek 2026 első felében

Az uniós háztartási villamosenergia-árak mérséklődtek 2026 első felében
Csökkennek az uniós villamosenergia-árak

Az EU-ban a háztartási villamos energia átlagára 2026 első felében csökkent, megfordítva az előző félév trendjét, de továbbra is meghaladta a 2022 előtti energiaválság előtti szintet. A csökkenés az adók és illetékek enyhe mérséklődésével járt együtt, miközben a tagállamok között továbbra is jelentős árkülönbségek mutatkoztak.

Kiemelések

  • Az EU-ban a háztartási villamos energia átlagára 2,2%-kal, 0,28 €/kWh-ra csökkent 2026 első felében, a 2025 végén mért 0,29 €/kWh-ról.
  • Romániában, Írországban és Finnországban jelentősen, 51,6%-kal, 19,8%-kal, illetve 18,4%-kal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest, míg Dániában és Luxemburgban 31,7%-os, illetve 24,1%-os csökkenést mértek.
  • A vásárlóerő-egységben mért villamosenergia-költség Romániában jelentette a legnagyobb terhet a háztartásoknak a régióban: 100 kWh ára 46,9 PPS volt. Máltán, Magyarországon és Luxemburgban mérték a legalacsonyabb értékeket.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az Eurostat adatai szerint országonként eltérően változtak az árak

Az Eurostat jelentése szerint az EU-ban a háztartási villamos energia átlagára 2,2%-kal, 0,28 €/kWh-ra csökkent 2026 első felében a 2025 második felében mért 0,29 €/kWh-ról. Az adók és illetékek is enyhén mérséklődtek: a végszámlán belüli arányuk az előző félévi 28,9%-ról 28,4%-ra csökkent.

Az árak jelentősen eltérnek az EU-ban. Hat országban a háztartási villamos energia ára meghaladja a 0,30 €/kWh-t, míg öt országban 0,20 €/kWh alatt marad.

Írországban a legmagasabb a háztartási villamos energia ára: 0,39 €/kWh. Németország és Belgium követi 0,36 €/kWh-val. A legalacsonyabb árakat Magyarországon (0,11 €/kWh), valamint Máltán és Bulgáriában (egyaránt 0,13 €/kWh) mérték.

Vásárlóerő és regionális költségnyomás

A 2025 első feléhez viszonyított, nemzeti valutában végzett összehasonlítások szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az árak: 51,6%-kal. Írországban 19,8%-os, Finnországban pedig 18,4%-os volt a növekedés. Ezzel szemben Dániában 31,7%-kal, Luxemburgban pedig 24,1%-kal csökkentek az árak.

Vásárlóerő-egységben (PPS) mérve Romániában a legnagyobb a háztartások villamosenergia-terhe: 100 kWh ára 46,9 PPS. Lengyelország következik 41,1 PPS-sel, majd Csehország 34,3 PPS-sel. A legalacsonyabb, PPS-ben kifejezett árakat Máltán (13,8), Magyarországon (14,7) és Luxemburgban (15,5) mérték.

Mario Draghi figyelmeztetése a restriktív monetáris politika növekedési kockázataira rámutatott arra az egyensúlyozási feladatra, amellyel a döntéshozóknak az infláció elleni küzdelem és a hosszú távú beruházási kapacitás megőrzése között kell szembenézniük. Egy korábbi cikkünkben ismertettük Draghi érvelését, miszerint ha a kamatlábak túl sokáig meghaladják a gazdasági növekedés ütemét, az ronthatja az adósságdinamikát és növelheti a tőkeköltséget, ami gyengítheti a termelékenységet és az ellenálló képességet. Az EU-szintű intézkedésekre is felhívta a figyelmet – például a piacok mélyebb integrációjára és a célzott ipari támogatásra –, amelyek ellensúlyozhatják a beruházások visszafogását az árstabilitás fenntartása mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.