Magyarország célzott elsőlakás-programot javasolna a lakástámogatások költségeinek csökkentésére

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Elsőlakás-program javaslat Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Sergey Shendetskyi

11 órával ezelőtt

Magyarország célzott elsőlakás-programot javasolna a lakástámogatások költségeinek csökkentésére — Új elsőlakás-program indulhat

A magyar lakástámogatási rendszer átalakításáról szóló szakpolitikai vita középpontjába egy új, visszaforgó finanszírozású első lakás programra tett javaslat került. Az Otthonrész nevű modell a szerzők számításai szerint jóval alacsonyabb állami költséggel segíthetné az első lakásvásárlókat, mint a korábbi Otthon Start vagy a jelenlegi Wekerle+ konstrukció.

Kiemelések

Az Otthonrész program legfeljebb a vételár 30%-áig nyújtana kölcsönt, második ranghelyű jelzálog mellett, célzottan elsőlakás-vásárlók számára.
Egy átlagos jövedelmű, kétkeresős, kétgyermekes család 13,8 millió forintos otthonrész-kölcsönnel vásárolhatna lakást, ennek állami költsége 3,6 millió forint, szemben az Otthon Start 28,5 millió forintjával.
A modell visszafizetett tőkéje újra felhasználható maradna, de Budapest esetén jelentős fedezetlen rész, valamint egykeresős háztartások számára továbbra is elérhetetlenség marad.

Az Otthonrész modell fő elemei

A Portfolio.hu oldalon megjelent véleménycikk szerint az Otthonrész program olyan háztartásokat célozna, amelyek hitelképesek, de önerőből és piaci hitelből nem tudják teljesen finanszírozni első lakásuk megvásárlását. A javaslat lényege, hogy a fennmaradó részt egy, jelzálogjoggal biztosított kölcsön fedezze, amelynek terhei időszakosan a háztartás jövedelméhez igazodnak, miközben a tőke egy alapba visszafolyva új hiteleket finanszírozna.

A konstrukció az önerő és a piaci lakáshitel mellé legfeljebb a vételár 30%-áig nyújtana úgynevezett otthonrész-kölcsönt, második ranghelyű jelzálog mellett. Az első három évben a háztartás nem fizetne, ezt követően pedig háromévente vizsgálnák felül a jövedelmi helyzetét, amely alapján fennmaradhatna a halasztás, részleges kamatfizetés indulhatna, vagy teljes törlesztés lépne életbe.

A javaslat szerint a programba azok a háztartások léphetnének be, amelyek egyik tagja sem rendelkezik jelenleg, és az elmúlt öt évben sem rendelkezett lakástulajdonnal, legalább 10% önerővel bírnak, megfelelnek a banki hitelképességi feltételeknek, és jövedelmük nem haladja meg a jövedelemeloszlás 7. decilisének felső határát. A lakásár-plafont régiónként határoznák meg, éves felülvizsgálattal.

A modell két intézményt igényelne, egy pénzügyi szereplőt a folyósításra, nyilvántartásra és követeléskezelésre, valamint egy külön szervezetet a jelentkezők rangsorolására és kiválasztására. A szerzők szerint az önkormányzati bérlők bevonása külön előny lehetne, mert a program a bérlakásállomány forgását is javíthatná azzal, hogy lakásokat szabadít fel a rászorulóbb családok számára.

Állami költség és piaci hatás

A cikkben szereplő, KSH- és MNB-adatokra épülő modellszámítás alapján egy átlagos jövedelmű, kétgyermekes, kétkeresős család egy országos átlagárú, használt lakótelepi lakást mintegy 13,8 millió forintos otthonrész-kölcsönnel tudna megvásárolni. Ennek állami költsége jelenértéken körülbelül 3,6 millió forint lenne, szemben azzal a hozzávetőleg 28,5 millió forinttal, amelyet ugyanilyen háztartás az Otthon Start konstrukcióban kapott volna.

A szerzők szerint a javaslat egyik fő előnye, hogy a közpénz nem egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként épülne be a lakásárakba és a magánvagyonokba, hanem a visszafizetett tőke újra felhasználható maradna. Ugyanakkor a modell korlátait is hangsúlyozzák, mert az átlagos jövedelmű egykeresős háztartások számára a saját lakás még ezzel a programmal sem válna reálisan elérhetővé, Budapesten pedig a kétgyermekes családok esetében is jelentős fedezetlen rész maradna.

A javaslat ezért nem a megfizethető bérlakásszektor vagy a kínálatbővítés helyettesítőjeként jelenik meg, hanem azok kiegészítéseként. A szerzők szerint a fővárosban a konstrukció csak költségelvű lakáskínálattal együtt működhetne érdemben, míg vidéken két-három régióban pilotprogram indulhatna.

A véleménycikk az Otthon Startot és a 2026. október 28-tól bevezetett Wekerle+ hitelt is bírálja, mert ezek továbbra is alapvetően keresletélénkítő logikát követnek. Az értékelés szerint a Wekerle+ szűkíti ugyan a jogosultságot, de nem oldja meg a jövedelmi célzás hiányát, és a kamattámogatás továbbra is vissza nem térítendő támogatásként jelenik meg.

A szerzők a modellt később lakásfelújításokra is kiterjesztenék, különösen energiahatékonysági beruházásokra. Érvelésük szerint a jövedelemhez igazodó kamatkedvezmény és a visszaforgó alap a felújítási támogatásoknál is hatékonyabb közpénzfelhasználást tenne lehetővé.

Korábbi cikkünkben a magyar piacon megjelent 2,85%-os kamatozású, piaci lakáshitel-konstrukciót vizsgáltuk, amely a megszokottnál jóval olcsóbb finanszírozást ígér a háztartások számára. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az ilyen kiugróan alacsony kamatszint mögött speciális feltételek állhatnak, ezért az elérhetőség és a valódi előny ügyfelenként eltérhet, és a részletek áttekintése kulcsfontosságú.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?