MNB-felmérés szerint rekordközelből csökkent a pénzügyi optimizmus, miközben négyéves csúcsra ugrott a hitelkereslet
A magyar háztartások pénzügyi várakozásai 2026 harmadik negyedévében visszafogottabbá váltak, különösen a nyugdíjas főkeresővel rendelkező családok körében. Ezzel párhuzamosan az inflációs és árfolyam-várakozások mérséklődnek, a hitelfelvételi szándék pedig főként a lakáshitelek iránti érdeklődés élénkülése miatt négyéves csúcsra emelkedik.
Kiemelések
- Az MNB 2026 harmadik negyedéves felmérése szerint a javuló anyagi helyzetre számító háztartások aránya 30 százalékról 27 százalékra csökken, nyugdíjasoknál 18 százalékra esik.
- Az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja rekordalacsony szintre, 4,8 százalékról 4,1 százalékra csökken, miközben az érzékelt infláció 8,7-ről 6,6 százalékra mérséklődik.
- A hitelfelvételi szándék négyéves csúcsra erősödik 2026 harmadik negyedévében, elsősorban lakáscélú jelzáloghitelek iránti érdeklődés hajtja a bővülést.
Lakossági várakozások és a felmérés fő számai
Ahogy a Portfolio a Magyar Nemzeti Bankra hivatkozva írja, a Magyar Nemzeti Bank negyedéves lakossági felmérése szerint a háztartások anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai a korábbi rekordközeli szintekről korrigálnak 2026 harmadik negyedévében. A munkaképes korú főkeresővel rendelkező háztartásoknál a javuló anyagi helyzetre számítók aránya 30 százalékról 27 százalékra csökken, míg a nyugdíjas főkeresővel rendelkező háztartások körében 26 százalékról 18 százalékra esik vissza.Az inflációs érzékelés és az egyéves inflációs várakozás is tovább mérséklődik. Az elmúlt egy évben érzékelt infláció 8,7 százalékról 6,6 százalékra csökken, az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja pedig 4,8 százalékról 4,1 százalékra süllyed, ami rekordalacsony szintet jelent.
A forint-euró árfolyamra vonatkozó lakossági várakozások a piaci mozgásokat követik, az egyéves medián várakozás 361 forint/euróra emelkedik. Ugyanakkor a 400 forint/euró feletti árfolyamra számítók aránya gyakorlatilag eltűnik, ami arra utal, hogy a háztartások nem számítanak jelentős további forintgyengülésre.
Hitelkereslet, megtakarítások és pénzügyi sérülékenység
A megtakarítási hajlandóság magas szinten stabilizálódik, a következő egy évben megtakarítást tervező háztartások aránya 2026 során közel 60 százalékon stagnál. Ezzel egy időben 2025 második felétől csökken a pénzügyileg legsérülékenyebb háztartások aránya, vagyis azoké, amelyek teljes jövedelemkiesés esetén egy hónapnál rövidebb ideig tudnák fenntartani jelenlegi életszínvonalukat.A hitelfelvételi szándék ezzel szemben érdemben erősödik, és a hitelt felvenni tervezők aránya négyéves csúcsra emelkedik. A bővülést elsősorban a lakáscélú jelzáloghitelek és általában a jelzálogalapú finanszírozás iránti érdeklődés hajtja, ami azt jelzi, hogy a háztartások egy része ismét aktívabban fordul az ingatlanpiaci finanszírozás felé.
Az MNB 2021 júliusa óta készít negyedéves lakossági felmérést, amely a megtakarítási döntéseket, az anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásokat, az inflációs érzékelést, az árfolyam-várakozásokat, valamint a hitelfelvételi terveket méri. A 2026 harmadik negyedéves adatfelvétel 2026. augusztus 27. és szeptember 4. között zajlik, a minta 1300 háztartást fed le, és online kérdőíves, rétegzett mintavétellel biztosítja a reprezentativitást.
Korábbi cikkünkben az MNB inflációs céljának 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentését mutattuk be, amely a jegybanki kommunikáció szerint 2028-tól válik irányadóvá. A jegybank érvelése alapján az alacsonyabb cél segítheti a várakozások tartósabb lehorgonyzását, mérsékelheti a hitelköltségeket és a kockázati felárakat, valamint javíthatja a maastrichti árstabilitási kritériumnak való megfelelés esélyét.
Legfrissebb Mortgage hírek
- Forex
- Crypto