Magyar költségvetési konszolidáció szűk mozgástérrel és növekedési kockázatokkal néz szembe

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
Magyar költségvetési konszolidáció kihívásai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Sholanke Dele

20 órával ezelőtt

Magyar költségvetési konszolidáció szűk mozgástérrel és növekedési kockázatokkal néz szembe — Szűk mozgástér, nagy kihívás

A magyar költségvetési pálya a szakértők szerint ambiciózus, miközben a mozgástér szűk és a külső környezet kedvezőtlen. A konferencián bemutatott elemzések alapján a hiány leszorítása csak az első lépés, ezt a növekedési képesség helyreállításának nehezebb feladata követi.

Kiemelések

A 2024-es magyar költségvetési hiány és a magas kamatterhek jelentősen korlátozzák a gazdaságpolitikai mozgásteret, miközben az átláthatóság 43 ponton áll a nemzetközi skálán.
Elemzők az idei GDP-növekedést 1,4–1,7 százalék közé várják, miközben a beruházások zsugorodnak és a fenntartható növekedés törékeny.
A 113 dolláros olajár, az amerikai–kínai vámháború és rezsicsökkentés finanszírozása jelentős külső, valamint belső fiskális kockázatokat vetít előre.

Költségvetési pálya és finanszírozási korlátok

Ahogy a Portfolio a Magyar Közgazdasági Társaság blogja nyomán beszámol, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács konferenciáján felszólaló intézményi és kutatóhelyi vezetők összességében úgy látják, hogy a költségvetési terv végrehajtható lehet, de jelentős kockázatok mellett. A bemutatott értékelések szerint a piaci bizalom megőrzése kulcskérdés, miközben a hiány és a kamatteher továbbra is érdemben korlátozza a gazdaságpolitikai mozgásteret.

Lehmann Kristóf, az Állami Számvevőszék vezető közgazdásza azt mondja, hogy a Költségvetési Tanács a törvény szerint tíz nap alatt alkot véleményt a költségvetési törvénytervezetről, és ezalatt 50-60 előirányzat ellenőrzésére van lehetőség. Hozzátette, hogy Magyarország a nemzetközi költségvetési átláthatósági felmérésben 43 pontot ér el 100-ból, az elvárt minimum 61 ponttal szemben, míg a társadalmi részvételre 7 pont jut.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a beruházási kiadások nagy része az év végére torlódik, a tervezés több területen évek óta bázisalapú, és sok a rejtett adósságjellegű tétel. Várpalotai Viktor, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója ezt a költségvetési pályát "euródiétának" nevezi, és úgy látja, hogy az akut probléma a rendkívül magas hiány, a krónikus teher pedig a tartósan magas kamatköltség.

A piaci reakció ugyanakkor visszafogottan kedvező: az árfolyam alig mozdul, a hozamok kismértékben csökkennek, és az adósságfinanszírozás költsége március és szeptember között számottevően mérséklődik. Az előadók szerint egy hitelesen végrehajtott pálya és az euróbevezetéshez közelebb vivő lépések tartósan olcsóbb finanszírozást is hozhatnak.

Növekedési kilátások és fő gazdasági kockázatok

A kutatóintézetek egyetértenek abban, hogy az idei gazdasági bővülés mérsékelt, szerkezete pedig egyoldalú marad. A fogyasztás erősebb támaszt ad, miközben a beruházási fordulat tovább késik, ezért a növekedés fenntarthatósága törékeny.

Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az első félévi 1,7 százalékos növekedésben a szolgáltatások erősek, az ipar pedig ismét hozzájárul a GDP-hez. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy látja, hogy a korábban várt 2 százalékos idei növekedés esélye csökken, mert a félévi bővülést főként készletfelhalmozás hajtja, miközben a nettó export negatív és a beruházások évek óta zsugorodnak.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója idén 1,4 százalékos növekedést vár, jövőre azonban derűlátóbb, mert a költségvetés a fogyasztásra hajlamosabb alacsonyabb jövedelműeknek juttat többet. Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a fogyasztás a korábbinál jobban teljesít, de a beruházási fordulatra még várni kell, jövőre pedig 3,3 százalékos infláció várható.

Az elemzők a legnagyobb külső kockázatként az energiaárakat emelik ki. Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóközpontjának egyetemi docense a 113 dolláros olajár mellett a vámháború hatásaira is figyelmeztet, míg Molnár László szerint a rezsicsökkentés finanszírozása lehet a következő év egyik legnagyobb kihívása, különösen akkor, ha a gázár magas marad.

A konferencián az is elhangzik, hogy egy kiéleződő amerikai-kínai vámháború 1,2 százalékponttal ronthatja a GDP-arányos költségvetési hiányt, míg a Hormuzi-szorosnál kialakuló konfliktus további 0,5 ponttal növelheti azt. A támogatott hitelek, a szűkülő foglalkoztatás és a lehetséges uniós bírságok szintén további terheket jelentenek.

A szakértők szerint a költségvetési konszolidáció önmagában nem elég a felzárkózáshoz. A záróértékelések alapján a következő nagy feladat a hazai hozzáadott érték, a technológiai megújulás, a versenyképesség és az uniós források hatékony felhasználása, mert ezek nélkül a hiánycsökkentést nem követi tartós növekedési fordulat.

Korábban írtunk a 2026-os költségvetés módosításáról, amelyhez a Költségvetési Tanács nem emelt vétót, ugyanakkor komoly hiány- és adósságkockázatokra figyelmeztetett. Cikkünk kiemelte, hogy a módosított pálya magas ESA-hiánnyal számol, miközben a növekedési előrejelzést lefelé mutató kockázatok övezik, és az uniós költségvetési szabályok miatt a túlzottdeficit-eljárás kockázata is fennmaradhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?