Hároméves csúcsra ugrott az eurózóna inflációja az energiaköltségek miatt

Traders Union
Minden hír
Gazdasági adatok
4%-ra emelkedett az eurózóna inflációja

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Hanna Syniavska

1 órával ezelőtt

Hároméves csúcsra ugrott az eurózóna inflációja az energiaköltségek miatt — 4%-ra ugrott az eurózóna inflációja, az EKB kamatemelést mérlegel

Az eurózónában októberben 4%-ra gyorsult az infláció, több mint hároméves csúcsra emelkedett, és erősítette az Európai Központi Bank újabb kamatemelésére vonatkozó várakozásokat. A főként az energiaköltségek által hajtott emelkedés a fogyasztói árak növekedését az EKB 2%-os céljának kétszeresére emelte, miközben a jegybankárok az iráni konfliktus gazdasági következményeit mérlegelik.

Kiemelések

Az eurózóna inflációja októberben 4%-ra nőtt, az EKB céljának kétszeresére.
A maginfláció 2,5%-on maradt, a szolgáltatások inflációja pedig elérte a 3,3%-ot.
A piacok decemberben újabb EKB-kamatemelésre számítanak.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az eurózóna 21 országában a fogyasztói árak éves összevetésben 4%-kal emelkedtek, a szeptemberi 3,8% után az Eurostat adatai szerint. Az adat megfelelt a közgazdászok előrejelzéseinek, az energiaárakat is magában foglaló volatilis tételek nélkül számított maginfláció pedig 2,5%-on maradt – írja a Bloomberg. A szolgáltatások inflációja enyhén, 3,3%-ra emelkedett.

Az energiaköltségek hároméves csúcsra hajtják az inflációt

Az októberi adat 2023 szeptembere óta a legmagasabb, és az energiaárak februári, az Egyesült Államok és Irán közötti háború kitörését követő emelkedésének elhúzódó hatását tükrözi. Az ebből eredő sokk Európa-szerte növelte a háztartások kiadásait, miközben a tágabb inflációs mutatók jóval kisebb gyorsulást jeleztek.

Az általános infláció és a maginfláció közötti különbség különösen fontos a monetáris politika szempontjából. Bár a legutóbbi emelkedést az energiaárak hajtották, az alapvető árnyomás viszonylag mérsékelt maradt, ami arra utal, hogy a vállalatok még nem hárították tovább teljes mértékben a költségsokkot más áruk és szolgáltatások árába.

Az EKB tisztviselői továbbra is attól tartanak, hogy az elhúzódó energiaár-infláció idővel a bértárgyalásokra és a vállalati árazási döntésekre is hatással lehet. A belső bérmutatók jelenleg a bérnövekedés lassulását jelzik 2027-ben, ami némi megnyugvást adhat arra, hogy az infláció az agresszív monetáris szigorítás elhúzódása nélkül is mérséklődhet.

Az EKB tisztviselői decemberben újabb kamatemelést jeleznek

Az EKB októberben 2,5%-on tartotta a betéti kamatot, miután az év korábbi részében kétszer is emelt. A döntéshozók azonban jelezték, hogy a szünet nem értelmezhető a szigorítási ciklus végének.

Christine Lagarde, az EKB elnöke kitart amellett, hogy a jegybanknak lépnie kell, ha tartósak maradnak az inflációs kockázatok. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke szintén jelezte, hogy decemberben újabb emelésre lehet szükség, hacsak nem javulnak az inflációs kilátások.

A pénzügyi piacok a decemberi ülésen várják a következő monetáris politikai lépést; az akkor frissülő gazdasági előrejelzések világosabb képet adnak majd a növekedési és inflációs kilátásokról. A befektetők arra számítanak, hogy a betéti kamat 2027-ben elérheti a 3%-ot vagy annál magasabb szintet, bár egyes közgazdászok szerint az EKB közel járhat a kamatemelések végéhez.

A magasabb hitelköltségek próbára teszik az eurózóna ellenálló képességét

Az eurózóna gazdasága az emelkedő energiaárak, az amerikai vámok és a franciaországi politikai bizonytalanság ellenére eddig a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. A harmadik negyedévi gazdasági növekedés meghaladta az előrejelzéseket, így a döntéshozóknak van némi mozgásterük az infláció kezelésére anélkül, hogy azonnal recessziót kockáztatnának.

A további szigorítás ugyanakkor növelné a már most is magas energiaszámlákkal szembesülő háztartások és vállalkozások finanszírozási költségeit. A globális kötvényhozamok emelkedése és a tél közeledtével viszonylag alacsony földgáztartalékok további nyomást gyakorolhatnak.

Az EKB decemberi döntése ezért attól függ majd, hogy az energiaár-infláció átterjed-e a bérekre és a szolgáltatásokra. Mivel a maginfláció 2,5%-on maradt, a döntéshozóknak a tartós áremelkedés kockázatát azzal kell egyensúlyba hozniuk, hogy a magasabb kamatok szükségtelenül fékezhetik a gazdasági növekedést.

Korábban arról számoltunk be, hogy októberben lassult az eurózóna feldolgozóiparának növekedése, miközben fokozódtak a költségnyomások.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?