Magyarország euróbevezetése várhatóan nem hajtaná meg tartósan az inflációt
Az euró magyarországi bevezetéséről szóló vitában továbbra is központi kérdés, hogy a forint lecserélése mennyire emelné meg a fogyasztói árakat. A rendelkezésre álló felmérések és a korábbi eurózónás csatlakozások tapasztalatai alapján az árak tartós megugrását inkább a gazdasági felzárkózás és a nemzetközi inflációs környezet befolyásolja, nem önmagában a devizaváltás.
Kiemelések
- A 2026-os Eurobarométer szerint Magyarországon csak 25% tart az euró bevezetése miatti áremelkedéstől, szemben Lengyelország 71%-ával és Csehország 67%-ával.
- Magyarország jelenlegi, 78%-os relatív árszintje meghaladja a korábban eurót bevezetett országok belépéskori szintjét, így a további árközeledés mozgástere kisebb lehet.
- Az euró bevezetése önmagában legfeljebb néhány tized százalékpontos, átmeneti inflációs többletet okozhat, de az inflációs pályát főleg külső sokkok befolyásolják.
Felmérések és korábbi euróbevezetések tapasztalatai
Amint arról a Portfolio beszámolt, a lakossági aggodalmak jellemzően két irányból közelítik meg az euró bevezetését: egyrészt a gazdasági önállóság és versenyképesség kérdését, másrészt azt, hogy a kereskedők az átváltás során felfelé kerekítik-e az árakat. Az ilyen kerekítések okozhatnak átmeneti inflációs hatást, de a cikkben ismertetett értékelés szerint ez hosszabb távon nem jelent tartós többlet-áremelkedést a gazdaságban.A Portfolio számára a Mildred Digital által szeptember végén készített kutatás szerint ez az egyik legnagyobb aggály a magyarok körében. Az Európai Bizottság éves Eurobarométer-felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy a 2026-os adatok alapján a magyar válaszadók kevésbé tartanak az árak megugrásától, mint a régió más országaiban élők: Magyarországon 25%, Lengyelországban 71%, Csehországban 67% számítana áremelkedésre.
A korábbi kutatásokhoz képest ez érdemi változás. 2025-ben még 37% várt magasabb inflációt, 2020-ban pedig a magyarok többsége is attól tartott, hogy a forint lecserélése áremelkedéssel járna.
A korábbi euróbevezetések adatai alapján az látszik, hogy az érintett országok árszínvonala az EU-átlaghoz közeledett, de ezzel párhuzamosan a fejlettségük is emelkedett. Ez arra utal, hogy az árak alakulását elsősorban a reálgazdasági konvergencia határozza meg, és nem önmagában a közös valuta átvétele.
Magyar kiinduló helyzet és inflációs kockázatok
A magyar helyzetet az különbözteti meg a korábbi csatlakozóktól, hogy a hazai árszínvonal-konvergencia már most is viszonylag magas. A cikk szerint a jelenlegi, 78%-os magyar relatív árszint meghaladja a korábban eurót bevezető országok belépéskori szintjét, ami arra utal, hogy kisebb lehet a további árközeledés tere.Öt évvel a belépés előtti időszakot nézve csak Lettország és Horvátország esetében volt 70% felett az árszínvonal az uniós átlaghoz képest. A példák azt is mutatják, hogy a bevezetés időzítése számít: Lettországban 2009 és 2014 között, Litvániában pedig hasonló időszakban enyhe visszaesés is látszott a relatív árszintben, amit az alacsony globális infláció és a pénzügyi válság utáni gyenge kereslet magyarázott.
Az összkép alapján nincs olyan automatikus összefüggés, hogy az euró bevezetése önmagában meglódítja az árakat. A cikk következtetése szerint sokkal nagyobb súlya van annak, hogy Magyarország képes-e újra gyorsítani gazdasági felzárkózását, illetve milyen nemzetközi környezetben történne meg az átállás.
Ebben a keretben a kereskedői kerekítésekből fakadó inflációs hatás legfeljebb néhány tized százalékpontos, átmeneti többletet jelenthet. Az inflációs pályát ennél jóval erősebben befolyásolhatják a külső sokkok, például egy jelentősebb energiaár-emelkedés.
Korábban már jeleztük, hogy a 2032-es céldátum köré szerveződő euróbevezetési út ismét napirendre került Magyarországon.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto