Magyar Vidéki Paktum integrált vidékfejlesztési fordulatot sürget Magyarországon
A magyar vidékfejlesztésről szóló vita egyre inkább túlmutat a mezőgazdasági támogatásokon, miközben a népességfogyás, a közszolgáltatások elérhetősége és a helyi munkahelyek hiánya szélesebb szakpolitikai választ igényel. Ebben a környezetben a Magyar Vidéki Paktum és az uniós Rural Pact azt a megközelítést erősíti, hogy a vidéki térségek jövőjét a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok összehangolásával kell alakítani.
Kiemelések
- Magyarország áprilisban indította el a Magyar Vidéki Paktumot, amelyhez júliusra 42 szervezet és közel 300 szakmai javaslat gyűlt az integrált vidékstratégia előkészítéséhez.
- A magyar kormány augusztus 14-én hivatalosan csatlakozott az EU Rural Pact keretéhez, vállalva a vidékfejlesztési források összehangolását és az integrált stratégia kidolgozását jogi vagy finanszírozási garancia nélkül.
- Az Európai Unió 2028-ban kezdődő új pénzügyi ciklusa meghatározza, hogy a támogatásokat integrált fejlesztési célokra vagy elszigetelt beruházásokra fordítják-e Magyarország vidéki térségeiben.
Az együttműködési keret és a stratégiai kihívás
Ahogy a Portfolio az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogbejegyzésére hivatkozva írja, az Európai Bizottság 2021-ben elfogadott, 2040-ig szóló vidéki jövőképe erősebb, jobban összekapcsolt, ellenállóbb és gazdaságilag prosperálóbb vidéki térségek kialakítását célozza. Az ehhez kapcsolódó Rural Pact nem önálló támogatási alap, hanem olyan együttműködési keret, amely a helyi közösségek, önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és döntéshozók közös fellépésére épít.A kezdeményezés alapfelismerése szerint a vidéki fejlődés nem szűkíthető le a Közös Agrárpolitika eszközeire. A közszolgáltatások színvonala, a digitális és közlekedési kapcsolatok, a helyi gazdaság sokszínűsége, a természeti környezet megőrzése és a társadalmi részvétel egyaránt meghatározza a térségek versenyképességét és életminőségét.
Magyarországon erre a kihívásra válaszul áprilisban 21 országos szakmai és civil szervezet kezdeményezésére létrejött a Magyar Vidéki Paktum, amelyhez júliusra már 42 szervezet csatlakozott. Az együttműködésben közel 300 szakmai javaslat gyűlt össze egy hosszú távú, integrált vidék- és agrárstratégia előkészítéséhez, miközben a meglévő eszközök, köztük a KAP stratégiai terve és a 105 helyi fejlesztési stratégiával rendelkező LEADER-hálózat jobb összehangolása továbbra is kulcskérdés marad.
A kezdeményezés jelentőségét erősíti, hogy augusztusban a magyar kormány hivatalosan is csatlakozott az uniós Rural Pact keretrendszeréhez. Az augusztus 14-én aláírt dokumentum a vidéki szereplőkkel folytatott párbeszéd erősítését, a minisztériumok közötti koordinációt, egy integrált vidékfejlesztési stratégia kidolgozását és a fejlesztési források jobb összehangolását is célul tűzi ki, de ezek a vállalások önkéntes politikai elköteleződések, automatikus jogi vagy finanszírozási garanciák nélkül.
A fejlesztéspolitikai tét és a helyi részvétel szerepe
A szakmai vita központi kérdése az, hogy a vidéki térségek problémáit sikerül-e a hazai fejlesztéspolitikában is integrált módon kezelni. A mezőgazdaság továbbra is nélkülözhetetlen elem, de a helyi életminőség, a népességmegtartó képesség, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a környezeti állapot ugyanolyan fontos tényezővé válik a hosszú távú növekedési és felzárkózási kilátások szempontjából.Ezt a szemléletváltást erősíti, hogy november 6-án Magyarországon járt Stoyan Tchoukanov, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság mezőgazdaságért, vidékfejlesztésért és környezetvédelemért felelős NAT-szekciójának elnöke, aki a Magyar Vidéki Paktum képviselőivel is egyeztetett. A találkozó azt emeli ki, hogy az európai vidékpolitikai gondolkodásban a termelési érdekek mellett a döntéshozatalban érvényesülő vidéki szempontok is nagyobb hangsúlyt kapnak.
A következő nagy próbatételt az Európai Unió 2028-ban kezdődő új pénzügyi időszakának előkészítése jelentheti. A források nagysága mellett az válik meghatározóvá, hogy a támogatásokat elszigetelt beruházásokra vagy egymást kiegészítő fejlesztési célokra fordítják-e, vagyis a gazdaságfejlesztés, a közszolgáltatások, a közlekedés, a közösségépítés és a természeti erőforrások védelme mennyire jelenik meg közös stratégiai keretben.
A cikk szerint az országos szervezeti összefogás önmagában még nem teremt alulról építkező vidékpolitikát. A helyi önkormányzatok, a LEADER-akciócsoportok, a civil közösségek és a helyi vállalkozások bevonása nélkül fennáll a kockázata annak, hogy a vidéki jövőről ismét országos szinten születnek döntések, miközben a helyben élők befolyása korlátozott marad az őket közvetlenül érintő fejlesztési programok alakításában.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto