Allbridge társalapító: Sokan észre sem veszik, hogy kripto bridge-eket használnak

A kriptohidak továbbra is a digitális gazdaság egyik legfontosabb, ugyanakkor legsérülékenyebb részei. Az Allbridge társalapítója, Andriy Velykyy elmagyarázta, hogyan formálják át a különböző kihívások az ilyen projektek architektúráját, miért nem vált még az AI a kriptoipar fő fenyegetésévé, és merre tart a DeFi és a stabilcoinok piaca. A Traders Union számára adott interjúban arról is beszélt, miért válhatnak a hidak hamarosan láthatatlanná a felhasználók számára, és elérheti-e a Bitcoin a 200 000 dollárt.

A láncok közötti (cross-chain) hidak a kriptopiac egyik legnagyobb problémájára adott válaszként jöttek létre: a blokkláncok párhuzamosan működnek, és nem tudnak közvetlenül eszközöket és adatokat cserélni. Ezen infrastruktúra nélkül a felhasználóknak minden alkalommal ki kellene venniük a pénzt egy tőzsdére, átváltaniuk, majd újra elküldeniük a kívánt hálózatra. A kényelemnek azonban ára van: a hidak különböző ökoszisztémákat kötnek össze, ezért továbbra is a hackerek egyik legvonzóbb célpontjai.

Az Allbridge elleni közelmúltbeli támadás újabb emlékeztetőül szolgált ezekre a kockázatokra. Az incidens egy olyan időszakban történt, amikor maga a cross-chain transzfermodell is gyorsan változik: a projektek eltávolodnak a saját likviditási alapoktól, a stabilcoinok a hagyományos fizetési rendszerek részévé válnak, a szabályozás pedig stratégiájuk újragondolására kényszeríti a kriptovállalatokat.

A hackertámadás, amely megváltoztatta az Allbridge stratégiáját

– Az Allbridge-et nemrég feltörték. Pontosan mi történt, mekkora volt a tényleges veszteség, és milyen intézkedéseket tettek az incidens után?

– A támadó olyan műveletkombinációt talált, amellyel eltorzíthatta az egyik Solana likviditási alap állapotát, és körülbelül 1,66 millió dollárt hívott le. Két, USDC-t és USDT-t érintő likviditási alap volt érintett.

Fontos különbséget tenni a híd infrastruktúrája és maguk az alapok (poolok) között. A felhasználói tárcák, privát kulcsok és a láncok közötti útvonalak nem sérültek. A probléma csak a likviditási alapokon keresztül működő váltási mechanizmust érintette.

A hacker gyorskölcsönt (flash loan) használt, a teljes műveletsorozatot egyetlen atomi tranzakcióban hajtotta végre, visszafizette a kölcsönt, a különbséget pedig megtartotta. A támadónak gyakorlatilag nem volt szüksége saját tőkére.

A támadás észlelése után gyorsan felfüggesztettük az érintett funkciókat, helyreállítottuk a biztonságos útvonalakat, vizsgálatot indítottunk partnereinkkel, és sikerült a lopott pénzeszközök nagy részét nyomon követnünk.

A legfontosabb következtetés azonban stratégiai jellegű volt. Az elmúlt néhány évben az iparág fokozatosan eltávolodott a saját likviditási alapokkal rendelkező hidaktól a natív megoldások felé, mint például a CCTP, az OFT és más cross-chain üzenetküldő protokollok. Mi már korábban is ebbe az irányba haladtunk, és az incidens végül megerősítette, hogy ez a helyes választás. Az Allbridge most fokozatosan elhagyja a pool-alapú architektúrát, és ezekre a technológiákra összpontosít.

– Az AI fejlődésével a hackertámadások egyre kifinomultabbá válnak: a bűnözők deepfake-eket, automatizált sebezhetőség-felismerést és pszichológiai manipulációt (social engineering) alkalmaznak. Hogyan kezelhetik a kriptoprojektek ezeket a fenyegetéseket?

– Az MI nemcsak a támadókat, hanem a védőket is erősíti. Már most is lehetséges a potenciális sebezhetőségek keresésének automatizálása, meggyőző adathalász üzenetek generálása és deepfake-ek használata a pszichológiai manipuláció (social engineering) során.

Azonban a kriptoipar legnagyobb feltöréseinek többsége még mindig nem a mesterséges intelligencia miatt történik, hanem az architektúra, az okosszerződések logikájának vagy a belső folyamatoknak a hibái miatt.

A fő válasz ezért változatlan marad. A rendszereket úgy kell megtervezni, hogy még egy sikeres támadásnak is korlátozott következményei legyenek. A minimális bizalom elve, a független auditok, a bug bounty programok, a folyamatos monitorozás és a problémák gyors izolálásának képessége továbbra is sokkal fontosabb, mint bármilyen divatos eszköz.

Az MI csupán egy újabb eszközzé válik ebben a versenyfutásban, de a szabályokat nem írja át.

Miért nem veszik észre a felhasználók a kriptohidakat?

– Egyszerűen fogalmazva, hogyan működnek a cross-chain hidak? Kik használják őket a leggyakrabban: vállalatok, kereskedők vagy az átlagos kriptotulajdonosok? Mely eszközöket mozgatják rajtuk keresztül a legsűrűbben?

– A legegyszerűbb analógia a nemzetközi banki átutalás.

Van pénze az egyik országban, de szüksége van rá egy másikban. Egy híd nagyjából ugyanezt teszi, csak blokkláncok között.

Például egy felhasználónak USDC -je van az Ethereumon, de fizetést kell teljesítenie a Solanán. Ahelyett, hogy eladná az eszközt, kiutalná egy tőzsdére, és több köztes műveletet végezne el, egy híd lehetővé teszi, hogy ezt szinte egyetlen tranzakcióval megtegye.

Ma már jóval többen használják a hidakat, mint pusztán a kereskedők. Felhasználóik közé tartoznak a DeFi protokollok, fizetési szolgáltatások, vállalati kincstárak, árjegyzők, kriptotárcák és az átlagfelhasználók is. Sokan észre sem veszik, hogy kriptohidakat használnak. Számukra ez egyszerűen csak egy „Küldés” gomb. A teljes láncok közötti útvonal már automatikusan lefut az alkalmazáson belül. Jelenleg a forgalom nagy részét a stabilcoinok teszik ki.

– Mekkora kereslet mutatkozik a kriptohidak iránt? Alapvető kriptopiaci infrastruktúrává váltak már, vagy még mindig viszonylag rétegterméknek számítanak?

– Ha csak a hidak weboldalait nézzük, a piac viszonylag szűknek tűnhet. De tágabb perspektívából nézve a cross-chain transzferek már alapvető infrastruktúrává váltak.

Sok blokklánc létezik, és mindegyiknek megvan a maga célja. A felhasználók nem akarnak azon gondolkodni, hogy pontosan hol találhatók az eszközeik. Egyszerűen csak pénzt akarnak küldeni. Úgy gondolom, hogy néhány éven belül maga a „híd” szó is kevésbé lesz látható. Ahogy ma senki sem gondol arra, hogy mely protokollok működtetik az internetet, az eszközök hálózatok közötti mozgatása is standard infrastrukturális funkcióvá válik.

A szabályozás felosztja majd a stabilcoin-piacot

– A kriptoipar fokozatosan szabályozott környezetbe kerül. Egyes vállalatok aktívan szereznek licenceket és alkalmazkodnak az új követelményekhez, mint például az USDC esetében, míg mások próbálják megőrizni a decentralizáltabb modellt, mint az USDT. Milyen irányba tart az Allbridge és a tágabb cross-chain hídpiac?

– Mi mindig is infrastruktúrát építettünk, ezért fontos számunkra, hogy támogassuk az ökoszisztémát, függetlenül attól, hogy a felhasználó melyik eszközt választja. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a szabályozás fokozatosan a piac részévé válik. A nagyvállalatok, bankok és intézményi szereplők egyszerűen nem fognak tudni egyértelmű szabályok nélkül működni.

Nem hiszem, hogy a jövőben egyetlen győztes lesz. A piac valószínűleg egyre inkább szegmentálódik. A teljesen szabályozott stabilcoinokat bizonyos területeken fogják használni, míg a kevésbé szabályozott megoldások megmaradnak más területeken. Az infrastruktúrának képesnek kell lennie mindkét forgatókönyv támogatására.

– Mi a véleménye a MiCA szerinti európai szabályozásról és az amerikai jogalkotási kezdeményezésekről, beleértve a GENIUS-törvényt? Melyik szabályozási modell tűnik hatékonyabbnak a kriptoipar fejlődése szempontjából? Európa és az Egyesült Államok továbbra is vonzó marad a kriptovállalatok számára, vagy az üzletek Dubajba és más kriptobarátabb joghatóságokba költöznek?

– Európa hagyományosan a szabályozással és az ellenőrzéssel kezd. Az Egyesült Államok valószínűleg nagyobb teret hagy az innovációnak és a versenynek. Véleményem szerint az ideális modell valahol a kettő között van. A szabályozásnak meg kell védenie a felhasználókat anélkül, hogy megölné az új technológiákat, mielőtt azoknak esélyük lenne kibontakozni.

A joghatóságok közötti verseny folytatódni fog. Dubaj, Szingapúr és Hongkong aktívan versenyeznek majd a kriptovállalkozásokért. Európa és az Egyesült Államok azonban nem mennek sehová. Egyszerűen túl nagyok és túl sok tőkével rendelkeznek.

Mivé kell válnia a DeFi-nek

– A cross-chain hidak a DeFi fontos részét képezik. Hogyan értékeli a szektor jelenlegi állapotát? Sikerült az iparágnak megvalósítania a decentralizált pénzügyek eredeti elképzelését?

– Úgy gondolom, hogy az iparág sokkal érettebbé vált. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a DeFi nagyon gyorsan felváltja a hagyományos pénzügyeket. A technológia valóban bebizonyította életképességét. Ma már dollármilliárdok áramlanak a DeFi-n keresztül, miközben a hitelezési piacok, a decentralizált tőzsdék, a stabilcoinok és sok más szolgáltatás már működik.

Azonban az átlagfelhasználók még mindig túlságosan összetett felületekkel, túl sok hálózattal és szigorú biztonsági követelményekkel szembesülnek.

A DeFi fejlődésének következő szakasza az, hogy a felhasználóknak egyáltalán ne kelljen a blokkláncokra gondolniuk, ahogy ma sem gondol senki az interneten belül működő protokollokra.

– Sok elemző a stabilcoinokat, a jóslási piacokat és a tokenizációt nevezi meg a kriptoipar növekedésének fő területeiként az elkövetkező években. Egyetért ezzel a listával? Milyen trendet adna hozzá vagy venne el belőle?

– Egyetértek azzal, hogy a stabilcoinok és a tokenizáció továbbra is a fő hajtóerők közé tartoznak majd. A jóslási piacok is érdekesek, bár egyelőre még inkább egy külön szubkultúrát képviselnek. Ha hozzá kellene tennem egy trendet, a stabilcoin-infrastruktúrát nevezném meg.

Amikor az emberek a stabilcoinokról beszélnek, általában magukra az eszközökre összpontosítanak. De mögöttük egy hatalmas technológiai réteg húzódik meg: határokon átnyúló fizetések, vállalati elszámolások, likviditáskezelés, automatizált blockchain-választás és a hálózatok közötti üzenetküldés. Ez az infrastruktúra rendkívül gyorsan fejlődik.

Mi repítheti a Bitcoint 200 000 dollárig?

– Az infrastruktúra kétségtelenül fontos, de a legtöbb kriptopiaci szereplő figyelme továbbra is a Bitcoinra összpontosul. A geopolitikai feszültségek, a kereskedelmi konfliktusok és a makrogazdasági bizonytalanság továbbra is befolyásolják az árfolyamát. Mennyire reálisak azok a jóslatok, amelyek szerint a Bitcoin 200 000 dollárra vagy még magasabbra emelkedhet? Minek kellene megváltoznia a piacon és a világgazdaságban ahhoz, hogy ezek a szintek elérhetővé váljanak?

– Egy ilyen forgatókönyv teljesen elképzelhető, de nem kötném konkrét számhoz vagy időkerethez.

A Bitcoin ára nem csak magától a kriptoipartól függ. A kamatlábak, a globális likviditás, a jegybanki politika, az intézményi kereslet és a világgazdaság állapota mind jelentős szerepet játszanak.

Ha a tőke továbbra is az ETF-eken keresztül áramlik be, az intézményi adoptáció folytatódik, és nem következnek be jelentős makrogazdasági sokkok, az új történelmi csúcsok teljesen reálisnak tűnnek.

Azonban nem maga az ár a legfontosabb tényező. Ami sokkal érdekesebb, az az, hogy a Bitcoin fokozatosan spekulatív eszközből a globális pénzügyi rendszer teljes értékű részévé válik.