A Meld vezérigazgatója: A stablecoinok nem váltják fel a bankokat, de megváltoztatják a határokon átnyúló fizetéseket

​A stablecoinok egyre láthatóbb szerepet töltenek be a fizetési iparágban, jövőjük azonban talán kevésbé a meglévő pénzügyi rendszer felváltásában, mint inkább a pénzmozgás hatékonyabbá tételében rejlik. Legfontosabb előnyük, hogy gyorsan és olcsón teszik lehetővé a határokon átnyúló pénzátutalásokat. A Traders Unionnak adott interjúban Pankaj Bengani, a Meld társalapítója és vezérigazgatója elmagyarázza, miért maradnak a bankok a rendszer részei, hogyan változhatnak a határokon átnyúló fizetések, és miért válhatnak a stablecoinok végül szinte láthatatlan infrastruktúrává.

A fizetésektől a kriptóig

A Meld elindítása előtt Pankaj Bengani a Block nál, a Yahoo-nál, valamint saját fizetési startupjánál, a Coinnál dolgozott, amelyet később a Fitbit/Google felvásárolt. Iparági tapasztalatai révén megismerte a pénz határokon átnyúló mozgatásával járó költségeket és késedelmeket.

Bengani szerint a mai fizetési rendszer számos problémája nem technológiai korlátokból, hanem az idők során felhalmozódott infrastruktúrából ered.

„Ha elég időt töltesz a fizetési szektorban, kialakul benned a frusztráció egy nagyon sajátos formája. Pontosan látod, mennyi súrlódás, költség és késedelem épült be a határokon átnyúló pénzmozgatásba, és azt is, mennyire önkényes mindez. A fizetésekben nagyon kevés dolog olyan törvényszerű, mint a kód vagy a fizika; egyszerűen csak a felhalmozódott történelem eredménye.”

A Bitcoinnal való 2012-es találkozása fordulópontot jelentett számára, és megváltoztatta a pénzmozgásról alkotott képét.

Hogyan formálta a Block a Bitcoinról alkotott nézeteit

Bengani nagyjából öt évet töltött Jack Dorsey Blockjánál. A legfontosabb tanulság azonban, amelyet ebből a tapasztalatból levont, nem egy konkrét digitális eszközre való fogadásról szólt. Sokkal inkább arról, hogy a nyílt pénzügyi infrastruktúra szélesebb kör számára teheti elérhetővé a pénzügyi szolgáltatásokat.

Véleménye szerint ez a lehetőség leginkább azoknak az embereknek és kisvállalkozásoknak fontos, akiket a hagyományos pénzügyi rendszer nem szolgál ki megfelelően.

„Úgy gondolom, helyes az érvelés a nyílt, semleges és engedély nélküli pénzprotokoll mellett. Ha azonban azt szeretnéd, hogy ez az elképzelés eljusson egy kis kereskedőhöz vagy egy alulszolgált egyénhez, akkor az emberek által ténylegesen használt elszámolási egységben kell gondolkodnod, amelyben az életüket beárazzák. A világ nagy részén ez jelenleg a dollár vagy a fiat pénz. Ezért ezt a filozófiát átvettem, és az infrastruktúra egy másik rétegére alkalmaztam.”

Bengani továbbra is fontos eszköznek tartja a Bitcoint, ugyanakkor egyértelmű különbséget tesz befektetési szerepe és fizetési célú használhatósága között.

„Véleményem szerint a Bitcoin erőteljes és mélyrehatóan átalakító értékőrző eszköz, valamint hosszú távú befektetés; de még nem elszámolási egység.”

Miért tett a Meld a stablecoinokra

Bengani a stablecoinokat a kriptopiac egyik legígéretesebb területének tartja, mivel hasznosságuk nem attól függ, hogy az emberek befektetésként tekintenek-e a kriptóra.

A volatilis digitális eszközökkel ellentétben a stablecoinok egyszerű és közvetlen célt szolgálhatnak a hétköznapi felhasználók számára: pénzmozgatást és fizetéseket tesznek lehetővé.

„A stablecoinok ugyanis a kriptó egyetlen olyan részei, amelyeknél a használati esethez nem kell véleményt alkotnod a kriptóról. Senki sem akar olyan eszközben fizetni a partnerének, amelynek árfolyama néhány óra alatt 15%-kal is elmozdulhat. A volatilitás egy befektetés esetében előny, egy fizetőeszköznél viszont hiba — a fizetések piaca pedig nagyságrendekkel nagyobb a spekulációénál.”

Bengani becslése szerint a stablecoinpiac értéke már mintegy 313 milliárd dollár, a reálgazdaságban való használatuk azonban továbbra is viszonylag korlátozott. A tevékenység jelentős része még mindig a kereskedéshez, valamint a tőzsdék és kriptotárcák közötti pénzmozgatáshoz kapcsolódik.

Ezért a legnagyobb lehetőséget a fizetési célú felhasználásuk bővítésében látja.

A felhasználóknak nem kellene blokkláncot választaniuk

A széttagoltság újabb kihívást jelent. Több tucat blokklánc és stablecoin, valamint országonként több száz helyi fizetési mód létezik. Az új piacra belépő fejlesztőknek gyakran maguknak kell kiválasztaniuk a hálózatokat, tokeneket és likviditásszolgáltatókat.

Bengani szerint ennek a komplexitásnak idővel el kellene tűnnie a felhasználói élményből. A modellt a kártyás fizetésekhez hasonlítja: a Visa felhasználójának nem kell tudnia, melyik elfogadó bank, fizetési hálózat vagy levelezőbank áll a tranzakció mögött.

„Amikor egy kávézóban odaérinted a kártyádat a terminálhoz, nem tudod, melyik elfogadó bank dolgozta fel a tranzakciót, melyik hálózat továbbította, mekkora volt a bankközi jutalék, vagy melyik levelezőbank számolta el. Ez az átláthatatlanság nem hiba — ez maga a termék. Az infrastruktúra magába olvasztotta a komplexitást, így a felhasználónak nem kellett azt kezelnie.”

A Bitcoin, az arany és a dollár eltérő célokat szolgálnak

A dollárfedezetű stablecoinok térnyerése látszólag ellentmondhat annak az elképzelésnek, hogy a Bitcoin a hagyományos monetáris rendszer alternatívája. Bengani azonban nem tekinti a kettőt egymást kizárónak.

Elválasztja egymástól azt a kérdést, hogy melyik eszköz alkalmasabb az érték megőrzésére, és azt, hogy melyik infrastruktúra kényelmesebb a mindennapi fizetésekhez.

„A Bitcoin és az arany csúcseszközök: szuverének, és egyetlen nemzetállam sem irányítja őket. Ehhez kellene kötni az értéket, és ha a történelmet nézzük, a kemény pénzt többnyire aranyfedezetű pénzként határozták meg.”

Ugyanakkor úgy véli, hogy az amerikai dollár továbbra is vonzóbb számos olyan nemzeti valutánál, amelyek gyorsabban veszítenek az értékükből.

„Az amerikai dollár vitathatatlanul jobb, mint sok olyan globális valuta, amely gyorsabb ütemben értékelődik le. Véleményem szerint az amerikai dollár hosszú távon nem olyan stabil, mint az arany vagy a Bitcoin. De nem erre az elméletre építjük a Meldet. A Meld célja, hogy olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban tegye lehetővé a pénzhez való hozzáférést. A piac fogja eldönteni, hogy a „kemény pénz” arany, bitcoin vagy valamilyen más eszköz fedezetén alapul-e.”

A stablecoinok nem szüntetik meg a bankokat

A blockchainalapú fizetések térnyerése ellenére Bengani nem számít arra, hogy a bankok eltűnnek a rendszerből. A stablecoinok tartalékai továbbra is bankbetétekhez és állampapírokhoz kötődnek, miközben a szabályozás egyre inkább formalizálja ezt a kapcsolatot.

„A stablecoinok többnyire egy erre épülő réteget alkotnak majd – és szerintem ez nem kudarc. A tartalékok állampapírokban és bankbetétekben vannak, a GENIUS Act keretrendszere pedig ezt a kapcsolatot most már jogszabályban rögzíti, ahelyett hogy megkerülné. Bármelyik alapító, aki azt mondja, hogy a stablecoinok teljes egészében közvetítő nélkülivé teszik a bankrendszert, el akar adni valamit.”

A banki infrastruktúra egyes részei azonban jelentősen kisebbé válhatnak. Bengani a levelezőbanki rendszert emeli ki az egyik legszembetűnőbb példaként, amelyet továbbra is széles körben használnak a nemzetközi fizetésekhez.

„A banki infrastruktúra egyes részeit azonban „felváltják”: a levelezőbanki rendszer kisebbé válik. A nostro- és vostro-számlák láncolata, amelyen egy határokon átnyúló fizetés ma végighalad, lassú, drága, a végső költség szempontjából átláthatatlan, és zsugorodik. A stablecoinok ezt a láncolatot egyetlen elszámolási eseménnyé sűrítik.”

A bankok által kibocsátott stablecoinok felgyorsíthatják a piac fejlődését

Bengani a nagybankok által kibocsátott saját digitális pénz lehetőségét inkább az infrastruktúraplatformok számára kínálkozó lehetőségnek, mintsem fenyegetésnek látja.

Párhuzamot von a Visával, amely akkor vált nélkülözhetetlenné, amikor egyre több bank bocsátotta ki saját kártyáit, és közös infrastruktúrára volt szükségük az összekapcsolásukhoz.

„Nézzük helyesen a párhuzamot. A Visa nem veszített akkor, amikor a világ minden bankja elkezdte kibocsátani a saját kártyáit. Éppen ekkor vált nélkülözhetetlenné, mert száz kibocsátó száz kártyaprogrammal pontosan egy megoldandó problémát teremt: az interoperabilitást.”

Bengani szerint a bankok által kibocsátott stablecoinok számának növekedése hasonlóképpen bővítheti az elosztást a betétesek és a kereskedők körében, növelve az igényt a különböző kibocsátókat összekapcsoló infrastruktúrára.

A stablecoinoknak láthatatlanná kell válniuk

Bengani hosszú távon nem számít arra, hogy a legtöbb felhasználó minden vásárlás vagy pénzátutalás alkalmával tudatosan egy adott stablecoint választ majd. A mai kártyás fizetésekhez hasonlóan az alapul szolgáló technológiának a háttérbe kell húzódnia.

„A legolcsóbb, leggyorsabb és legjobban kombinálható alapelemek győznek. Jelenleg ezek történetesen a stablecoinok.”

Elmondása szerint a végső cél az, hogy a felhasználók egyáltalán ne gondoljanak a fizetést működtető technológiára.

„A cél: a láthatatlanság. A fizetési infrastruktúra csak akkor sikeres, ha senki sem beszél róla.”