Egyetlen tőzsde Európának: Létrehozhat az EU a Nasdaq és a NYSE versenytársát?

​Európa évtizedek óta veszít pozíciójából az Egyesült Államokkal szemben a jelentős IPO-kért, a likviditásért és a tőkéért folytatott versenyben. Ennek megváltoztatására a régió két legnagyobb tőzsdecsoportja ismét tárgyal az együttműködés lehetőségéről. Ha sikerrel jár, az ügylet az EU széttagolt piacát olyan platformmá alakíthatja, amely képes versenyezni a Nasdaqqal és a NYSE-vel.

„Bolygóméretű” tőzsde

A Financial Times szerint az Euronext nyitott a Deutsche Börsével való összefogásra. Stéphane Boujnah, az Euronext vezérigazgatója elmondta, hogy az egyik lehetőség kifejezetten a vállalatok tőzsdei üzletágainak egyesülése lehetne. A teljes egyesülést sem zárta ki, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nem zajlanak tárgyalások.

A potenciális ügylet jelentős léptékű lenne. Az Euronext nyolc országban működtet tőzsdéket, többek között Párizsban, Amszterdamban és Milánóban, piaci kapitalizációja pedig mintegy 16 milliárd euró. A hozzávetőleg 50 milliárd euróra értékelt Deutsche Börse a Frankfurti Értéktőzsdét és az Eurexet, a világ egyik legnagyobb derivatív kereskedési platformját működteti.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Boujnah szerint az egyesülés összekapcsolhatná az EU három legnagyobb gazdaságának — Németország, Franciaország és Olaszország — részvénypiacait. Az ilyen struktúrát „bolygóméretű” páneurópai piaci infrastruktúraként írta le. A részvénykereskedés mellett mindkét csoport elszámolási, teljesítési és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is nyújt.

A befektetők pozitívan reagáltak az ötletre. Boujnah nyilatkozatait követően az Euronext részvényei mintegy 2,1%-kal, míg a Deutsche Börse részvényei 2,9%-kal emelkedtek. Mindkét részvény körülbelül 26%-kal van magasabban 2026 kezdete óta.

A tőke átkel az Atlanti-óceánon

Európa legnagyobb gyengesége a széttagolt részvénypiac. Az EU-ban több tucat nemzeti piac működik eltérő szabályokkal és felügyeleti szervekkel, míg az amerikai piac a Nasdaq és a NYSE köré koncentrálódik. 2024-ben az uniós tőzsdék piaci kapitalizációja a régió GDP-jének mindössze 73%-át tette ki. Az Egyesült Államokban ez az arány elérte a GDP 270%-át.

A különbség különösen jól látható az IPO-piacon. Az ESMA szerint 2018 óta évente átlagosan 65 külföldi vállalat jelent meg az amerikai tőzsdéken, szemben az Európai Unió mindössze 14 vállalatával. 2024-ben a külföldi vállalatok az új IPO-k 51%-át tették ki az Egyesült Államokban, míg arányuk az EU-ban 2018 és 2024 között átlagosan mindössze 9% volt.

Az amerikai tőzsdék mélyebb piacokat és hozzáférést kínálnak a jelentős befektetők nagyobb köréhez. A különbség különösen szembetűnő a technológiai vállalatok körében: egyes csúcstechnológiai és tudásintenzív ágazatokban az IPO-k mediánértékelése az Egyesült Államokban akár tízszer magasabb az európainál.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Ennek eredményeként még az európai vállalatok is az Egyesült Államokat választják. A brit chiptervező Arm például 2023-ban a Nasdaqon hajtotta végre IPO-ját, miután elvetette a londoni tőzsdei bevezetés lehetőségét. Az EKB a CRH-t, a Lindét és a Flutter Entertainmentet is azon vállalatok között említette, amelyek az elmúlt években Európából az Egyesült Államokba helyezték át elsődleges tőzsdei bevezetésüket, vagy eleve elvetették az európai tőzsdék választását.

Egy piac nyolc határ helyett

Ma egy Európában tőkét bevonni kívánó vállalatnak gyakorlatilag különálló nemzeti piacok között kell választania. Még az EU-n belül is különböző tőzsdecsoportok, nemzeti felügyeleti szervek és piaci infrastruktúrák között oszlik meg a részvénypiac. Párizs és Milánó már az Euronext része, és közös technológiai platformon működik, a régió legnagyobb piaca — Németország — azonban továbbra is kívül esik ezen a rendszeren.

A kibocsátók számára a legfontosabb előnyt az egyetlen infrastruktúrán keresztül elérhető szélesebb befektetői bázis jelentené. Egy nagy német vállalat könnyebben férhetne hozzá a francia, olasz és holland tőkéhez, míg az Euronexten jegyzett vállalatok több német intézményi befektetőt érhetnének el. A piaci mélység hiánya Európa egyik legnagyobb hátránya a jelentős tőzsdei bevezetésekért folytatott versenyben.

A likviditás szintén fontos tényező. Minél több vevő és eladó koncentrálódik egyetlen platformon, annál könnyebb nagy tranzakciókat végrehajtani anélkül, hogy éles ármozgásokat okoznánk. Ez különösen fontos a nagyvállalatok számára az IPO-k és az azt követő kereskedés során, ahol a Nasdaq és a NYSE továbbra is egyértelmű előnyben van.

Az egyesített struktúra a tőzsdei bevezetésekért folytatott versenyben is hatékonyabban vehetne részt. Ahelyett, hogy több európai tőzsde között kellene választania, egy vállalat hozzáférhetne az EU legnagyobb gazdaságait lefedő piachoz. Ez közelebb hozná az európai modellt az amerikai rendszerhez.

Húsz éve érlelődő ügylet

Európa legnagyobb tőzsdéinek egyesítésének ötlete nem új. Két évtizede történnek erre irányuló kísérletek. 2006-ban a Deutsche Börse felvásárolta volna az Euronextet, de végül felhagyott az ügylettel. Az Euronext később egyesült a NYSE-vel, 2012-ben pedig az Európai Bizottság blokkolta a Deutsche Börse és a NYSE Euronext tervezett egyesülését. A szabályozók attól tartottak, hogy az egyesített csoport túl nagy ellenőrzést szerezne Európa derivatív piacán.

A Deutsche Börse újabb jelentős kísérlete 2017-ben kudarcot vallott. Az Európai Bizottság a verseny csökkenésével kapcsolatos aggályokra hivatkozva blokkolta a London Stock Exchange Grouppal tervezett egyesülését. 2023-ban az Euronext és a Deutsche Börse vezetői egy korlátozottabb lehetőségről — az európai tőzsdei bevezetések vonzását célzó közös vállalkozásról — tárgyaltak, de a projektet soha nem indították el.

A körülmények most fokozatosan változnak. Az Európai Bizottság felülvizsgálja a nagy egyesülésekhez való hozzáállását, és 2026. április 30-án közzétette az új szabályok tervezetét. Ezzel párhuzamosan az EU nemzeti tőkepiacainak integrációjára törekszik: Brüsszel 2025 decemberében olyan intézkedéscsomagot javasolt, amelynek célja a blokk pénzügyi piacai közötti akadályok felszámolása.

Az elképzelés politikai támogatottsága is erősödött. Friedrich Merz német kancellár egy egységes európai tőzsde létrehozását sürgette. Az Euronext és a Deutsche Börse azonban továbbra is ugyanazzal az alapvető akadállyal néz szembe: Európa két legnagyobb tőzsdeüzemeltetőjének bármilyen egyesülését versenyjogi vizsgálatnak kellene jóváhagynia. Boujnah maga is elismerte, hogy ezek az akadályok jól ismertek, és hogy minden tárgyalásnak a részvényesek gazdasági érdekeit kell szolgálnia, nem pedig politikusok ösztönzésére kell létrejönnie.

Egyetlen egyesülés nem lenne elegendő ahhoz, hogy teljes körű versenytársa jöjjön létre a Nasdaqnak és a NYSE-nek. Az amerikai tőzsdék továbbra is jóval mélyebbek, és lényegesen több globális tőkét vonzanak. Az Euronext és a Deutsche Börse egyesülése azonban megszüntethetné Európa piacának egyik legnagyobb gyengeségét — a széttagoltságot. Ezúttal az ügylet rendelkezik valamivel, ami sok korábbi kísérletből hiányzott: a tőzsdék gazdasági ösztönzőjével és az integráltabb európai tőkepiac iránti politikai igénnyel egyaránt.