Polygon vezérigazgatója: Már most több blokklánc van, mint amennyire a világnak szüksége van

​A blokklánc körüli hype már rég lecsengett, a kriptoipar pedig egyre inkább a technológia gyakorlati alkalmazásaira összpontosít. A piac merész ígéretek helyett azt vizsgálja, mi működik már most. A Traders Unionnak adott interjúban Marc Boiron, a Polygon Labs vezérigazgatója elmondta, miért nincs többé szükség újabb blokkláncokra, hogyan alakítják át a stablecoinok a fizetéseket, és milyen szerepet játszhat az AI ebben az átalakulásban.

A blokklánc túllépett a hype korszakán

Körülbelül 10 évvel ezelőtt a blokkláncot szinte minden iparág univerzális megoldásaként mutatták be. Egyes vállalatok még a „blockchain” szót is beillesztették a nevükbe, hogy befektetőket vonzzanak.

Azóta a hullámot övező zaj nagy része elcsendesedett, a piac pedig sokkal jobban meg tudja különböztetni a működő termékeket a meggyőző történetektől.

„A vállalatok, amelyek a nevükbe illesztették a blockchain szót, rövid távú árfolyam-emelkedést kerestek egy történet eladásával, a ma is talpon lévők viszont a hosszú távú értékre összpontosítottak, többek között az olyan felhasználási területekre, mint a payments.”

Boiron szerint a stablecoinok jelentik az iparág eddigi leghasznosabb eredményét. Véleménye szerint a payments területén látható most a leginkább a blokklánc gyakorlati értéke.

„Amikor eloszlott a hype, egy olyan elszámolási rendszer maradt utána, amely a dollárt úgy tudja átküldeni az interneten, ahogy az e-mail továbbít egy üzenetet: bármikor és rendkívül alacsony költséggel.”

A memecoinok nem határozzák meg a piacot

A szigorúbb szabályozás ellenére a kripto továbbra is olyan piac, ahol szinte azonnal megjelenhetnek új tokenek. Az olyan platformokon, mint a Pump.fun, rövid idő alatt több száz memecoin indítható.

Boiron ezt nem tekinti annak bizonyítékának, hogy a kriptoipar nem érett meg. Az ilyen projekteket az internet korai időszakának spamwebhelyeihez hasonlítja: létezésük nem akadályozta meg a hasznosabb szolgáltatások fejlődését.

„Mindig lehetett néhány perc alatt webhelyet regisztrálni, és senki sem tekintette a spamoldalakat annak bizonyítékaként, hogy az internet soha nem fejlődött ki.”

Véleménye szerint az egyszerű és spekulatív termékek gyakran vonzzák a felhasználókat egy új technológia korai szakaszában. Idővel azonban a gyakorlatiasabb alkalmazások adják a jelentős gazdasági tevékenység nagyobb részét.

„2017-ben az emberek arra fogadtak, hogy a white paperből valami valódi lesz, ma viszont már egyértelmű felhasználási területek teremtenek értéket, például az onchain pénzmozgás.”

A piacnak nincs szüksége több blokkláncra

A Polygon egyre inkább a paymentsre és a stablecoinokra összpontosít a blokklánc-infrastruktúra bővítése helyett. Boiron szerint a piac eljutott arra a pontra, ahol újabb hálózatok egyszerű hozzáadása már alig változtat valamin.

„Már most több blokklánc van, mint amennyire a világnak szüksége lehet, miközben egy dollár határon átküldése még mindig napokig tart, és túl sokba kerül.”

Elmondása szerint a jobb payments iránti igény már jóval a kripto előtt is létezett. A fő kihívás ma nem maga a token mozgatása, hanem az onchain pénz összekapcsolása a hagyományos bankrendszerrel.

A Polygon ezt a szerepet szánja az Open Money Stacknek: az infrastruktúra a walletokat, a compliance-folyamatokat, a nyilvános blokkláncokat és a fiatbanki rendszerhez fűződő kapcsolatokat hozza össze.

„Egy tokent könnyű mozgatni, de egy tokent onchain pénz formájában úgy mozgatni, hogy az hasznos legyen a hagyományos pénzzel való interakció során, nehéz.”

Miért akarja a Polygon felvásárolni a Coinme-t?

2026 elején a Polygon Labs megállapodott az amerikai székhelyű Coinme felvásárlásáról. Az ügylet még hatósági jóváhagyásra vár, ezért Boiron elsősorban a jövőbeli lehetőségei alapján értékeli.

A Coinme legfontosabb eszközei az engedélyei és a hagyományos amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférése. Boiron szerint a technológia viszonylag gyorsan kiépíthető, az emberek pénzének kezeléséhez szükséges engedélyek megszerzése azonban sokkal tovább tart.

„Néhány hónap alatt jobb kódot lehet írni, az emberek dollárjaihoz való hozzáférést lehetővé tevő engedélyek megszerzéséhez viszont évek kellenek.”

A Polygon számára az ügylet elsősorban azt jelenti, hogy ezt az infrastruktúrát nem kell a semmiből felépíteni. A vállalat saját blokklánctechnológiáját a Coinme bankrendszerhez fűződő meglévő kapcsolataival kombinálhatná.

„Minden onchain paymentnek végül valakinek a bankszámláján kell landolnia, a Coinme pedig éveket töltött az Egyesült Államok pénzügyi rendszerébe bekötött, engedéllyel rendelkező kapcsolatok kiépítésével.”

A tokenizáció a pénzzel kezdődik

A részvények, kötvények és ingatlanok tokenizációja az iparág egyik legtöbbet tárgyalt témájává vált. Boiron azonban úgy véli, hogy a piac fokozatosan fog előrelépni, és a tokenizáció önmagában nem teremt automatikusan keresletet egy eszköz iránt.

„Egy épület blokkláncra helyezése gyakorlati szempontból egyetlen új vevőt sem teremt az épületre, egyes eszközök, például a részvények azonban új piacokon is elérhetővé tehetik azt a vevők számára, akik egyébként nem férnének hozzá.”

Egyes eszközök, például a részvények tokenizációja bővítheti a befektetők hozzáférését azokban az országokban és régiókban, ahol a hagyományos piacok továbbra is nehezen érhetők el.

Boiron szerint a pénz a stablecoinokon keresztül már átesett a tokenizáció első szakaszán. A következő lépést azok az eszközök jelenthetik, amelyeknél különösen fontos a gyors elszámolás és az eszközök fedezetként való felhasználásának lehetősége.

„A stablecoinok és a tokenizált pénzpiaci alapok azért működnek, mert az intézményeknek olyan készpénzre és fedezetre van szükségük, amelyek a nap bármely szakában mozgathatók, a tokenizált értékpapírok pedig akkor válnak sokkal hasznosabbá, amikor ugyanabban a pillanatban tokenizált dollárral szemben is elszámolhatók.”

A blokkláncnak láthatatlanná kell válnia a felhasználók számára

Az összetett tárcák, a különböző hálózatok és a tranzakciós díjak továbbra is a kriptovaluták tömeges elterjedésének fő akadályai közé tartoznak. Boiron szerint azonban a felhasználóknak nem kellene érteniük ezt az infrastruktúrát.

Párhuzamot von a bankrendszerrel, amelyben a legtöbb ember nem tudja, hogyan mozognak valójában a kifizetések a bankok között.

„Senki sem gondol az ACH-rendszerre, amikor kifizeti a lakbérét, és senkinek sem kellene a blokkláncra gondolnia, amikor pénzt küld haza.”

Boiron szerint ugyanez az elv a megszokott pénzügyi szolgáltatásokba beépített blokklánctechnológiára is alkalmazható.

„A legjobb blokkláncos fizetési élmény egy hétköznapi banki alkalmazásra fog hasonlítani, mert a legtöbb esetben az is lesz.”

Boiron ezt az internethez hasonlítja: emberek milliárdjai használják az e-mailt és vásárolnak online anélkül, hogy értenék azokat a protokollokat, amelyek működtetik ezeket a szolgáltatásokat.

A Bitcoin és a stablecoinok eltérő szerepet töltenek be

A Bitcoint gyakran a pénz jövőbeli formájaként írják le, a gyakorlatban azonban ma sokkal gyakrabban értékőrzőként használják. Boiron szerint ez a szerepe nagyrészt megszilárdult.

„A Bitcoin az az eszköz, amelyet az emberek tartanak, és ma már digitális aranyként ismert. A stablecoinok jelentik azt a pénzt, amelyet az emberek mozgatnak.”

A Bitcoin fizetőeszközként betöltött fő gyengesége az árfolyam-volatilitás. Egy vásárlás értéke rövid idő alatt jelentősen megváltozhat, ezért a felhasználók a mindennapi költésekhez inkább a dollárhoz vagy euróhoz kötött eszközöket részesítik előnyben.

A stablecoinok ezzel szemben már most különösen hasznosak olyan helyeken, ahol a hagyományos nemzetközi átutalások továbbra is drágák vagy lassúak.

„A blokkláncos pénz már mindennapi pénz egy lagosi szabadúszó számára, akit egy londoni ügyfél fizet, a világ többi része pedig azokon a bankokon keresztül jut majd el idáig, amelyeket már most is használ, amikor ezek a bankok termékeik mögé stablecoin-alapú fizetési síneket építenek.”

Véleménye szerint a következő szakaszban nem az emberek tömeges átállása következik önálló kriptotárcákra, hanem az, hogy maguk a bankok kezdenek stablecoinokat használni meglévő termékeikben.

Az AI-ügynökök stablecoinokra válthatnak

A blokklánc gyakorlati felhasználásának egy másik területe az AI-ügynökök világa lehet. Az ilyen rendszerek már most képesek önállóan fizetni szolgáltatásokért, számítási kapacitásért és adatokért, miközben a hagyományos fizetési infrastruktúrát elsősorban emberek számára alakították ki.

Boiron szerint ez új keresletet teremthet a stablecoinok iránt.

„A legmaradandóbb konvergencia a fizetések területén valósul meg, ahol a stablecoinok lesznek az a pénz, amelyet az AI-ügynökök tranzakciókra használnak.”

Az AI-ügynökök éjjel-nappal nagyszámú tranzakciót hajthatnak végre, miközben a kártyahálózatok gyakran kötegelt elszámolásra támaszkodnak, és a szokásos emberi vásárlási minták köré épültek.

„Egy számítási kapacitásért és adatokért éjjel-nappal fizető ügynöknek folyamatosan rendelkezésre álló pénzeszközökre és valós időben beérkező kifizetésekre van szüksége, a stablecoinok pedig mindkettőt biztosítják.”

Boiron ugyanakkor nem gondolja, hogy minden kriptovállalat, amely AI-t épít a termékébe, valóban újdonságot hoz létre. Hasonlóságokat lát a blokklánc-keltette korábbi hype-hullámmal.

„Ami a mesterséges intelligenciát hozzáadó kriptovállalatokat illeti, sokan ugyanúgy a nevükhöz kapcsolják, ahogy korábban mások a blokkláncot, és azokhoz kerül majd az érték, akiknek valódi szükségük van a pénz mozgatására.”

Végső soron Boiron a blokklánc fejlődésének következő szakaszát nem újabb hálózatok létrehozásában látja, hanem abban, hogy a technológia milyen zökkenőmentesen válhat a megszokott pénzügyi szolgáltatások részévé. Véleménye szerint a fizetések, a stablecoinok és az AI-ügynököket érintő tranzakciók olyan területek, ahol ez az átmenet már megkezdődött.