Eltűnhetnek a kriptotőzsdék?

​A kriptotőzsdék évek óta a digitális eszközök fő kapuját jelentik. Az új kereskedési eszközök azonban lehetővé teszik a kriptovaluták vételét, eladását és mozgatását anélkül, hogy a felhasználóknak át kellene adniuk az irányítást egy központosított platformnak. Vajon az iparág idővel kinőheti azokat a tőzsdéket, amelyek hozzájárultak a fejlődéséhez?

Miért lehetnek a kriptotőzsdék már nem nélkülözhetetlenek

A NEAR Protocol társalapítója, Illia Polosukhin szerint a központosított tőzsdék egyre kevésbé szükségesek, ahogy a kereskedés és más pénzügyi szolgáltatások közvetlenül a blockchainre kerülnek. Ahelyett, hogy több platformon is számlát nyitnának, a felhasználók egyre inkább olyan alkalmazásokon keresztül kereskedhetnek az eszközökkel, amelyek különböző hálózatokat kapcsolnak össze. 

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

A nagyobb változást az jelenti, hogy a kereskedéshez többé nem feltétlenül kell pénzt elhelyezni egy olyan vállalatnál, amely ellenőrzi azt. A decentralizált platformok lehetővé tehetik, hogy a felhasználók közvetlenül a tárcájukból kereskedjenek, miközben eszközeik felett továbbra is ők őrzik a letétet. Ez csökkenti a kitettséget egy olyan tőzsdének, amely befagyaszthatja a kiutalásokat, korlátozhatja a számlákat vagy pénzügyi nehézségekbe kerülhet, ugyanakkor a felhasználóknak maguknak kell gondoskodniuk a biztonságról.

A technológia még nem jelent teljes körű helyettesítést. A banki kiutalások, az adóbevallás és a hagyományos pénzügyi piacokhoz való hozzáférés továbbra is olyan területek, ahol az újabb platformok lemaradásban vannak. Polosukhin maga is elismerte ezeket a hiányosságokat, miközben amellett érvelt, hogy a központosított tőzsdékre sok kriptotranzakció esetében már nincs szükség.

Miben jobbak továbbra is a tőzsdék

A központosított tőzsdéknek egy jelentős előnyük van: a kényelem. Egy új felhasználó számlát nyithat, pénzt helyezhet el, majd Bitcoint vásárolhat anélkül, hogy meg kellene tanulnia tárcát kezelni vagy blockchain-tranzakciós díjakat fizetni. Felhasználók milliói számára ez az egyszerűség fontosabb lehet annál, hogy közvetítő nélkül kereskedhessenek.

A nagy platformok likviditást, ügyfélszolgálatot és a szabályozott piacokhoz vezető ismert belépési lehetőséget is kínálnak. Kereskedési rendszereik jelentős forgalmat képesek kezelni, letétkezelési szolgáltatásaik pedig mentesítik az ügyfeleket a privát kulcsok kezelésétől. A védelem azonban tőzsdénként és joghatóságonként eltérő, a pénzeszközök platformon tartása pedig azt jelenti, hogy a felhasználóknak rá kell bízniuk az eszközök megóvását.

A decentralizált kereskedés más jellegű kockázatokkal jár. Az okosszerződéseket kihasználhatják, a tranzakciók gyakran visszafordíthatatlanok, egy elveszített privát kulcs pedig véglegesen elveszett pénzeszközöket jelenthet. A NEAR Intents rendszert érintő közelmúltbeli támadás átmenetileg megzavarta a szolgáltatásokat, ami jól mutatja, hogy a technikai sérülékenységek akkor is problémákat okozhatnak, ha a felhasználók nem hagyományos tőzsdére támaszkodnak.

Az elszámoltathatóság szintén választóvonalat jelent. Ha egy hagyományos tőzsde hibázik, az ügyfeleknek általában van egy vállalat, amelyhez fordulhatnak, és jogi lehetőségeik is lehetnek. A decentralizált protokollok esetében nehezebb lehet megállapítani a felelősséget, különösen akkor, ha a fejlesztők, a felhasználók és a szolgáltatók különböző országokban működnek.

Mi történik, ha a tőzsdék a blockchainre költöznek?

Van azonban egy másik lehetőség is: a tőzsdék úgy maradhatnak fenn, hogy átveszik azt a technológiát, amely a leváltásukkal fenyeget. Jake Chervinsky, a Hyperliquid Policy Center vezérigazgatója szerint a nyilvános blockchainhálózatok a kereskedési platformok, köztük az olyan bejáratott pénzpiaci szereplők számára is nélkülözhetetlen infrastruktúrává válhatnak, mint a CME Group és az Intercontinental Exchange.

„El tudom képzelni, hogy ha sikerrel járunk, 10 év múlva minden egyes tőzsdének, amelyet csak el tudnak képzelni [...], integrálnia kell majd ezt a technológiát, ha versenyezni akar” – mondta Chervinsky a szingapúri Digital Asset Summiton.

Ebben a forgatókönyvben a tőzsdék maradnának a kereskedés megszokott arca, miközben a blockchain a mögöttes tevékenység nagyobb részét kezelné. Az ügyfelek továbbra is használhatnának szabályozott számlákat, ügyfélszolgálatot és hagyományos kereskedési alkalmazásokat anélkül, hogy feltétlenül tudnák, melyik hálózat dolgozza fel a tranzakcióikat.

Már egy konkrét példa is körvonalazódik. A Kraken anyavállalata, a Payward szeptemberben bejelentette, hogy a Hyperliquid blockchain-infrastruktúráját felhasználva szabályozott perpetual futures piacokat kíván elérhetővé tenni az erre jogosult amerikai ügyfelek számára. A javaslat az onchain kereskedési technológiát olyan szabályozott vállalkozásokkal ötvözné, amelyek a szerződések működtetéséért és elszámolásáért felelősek, a hatósági jóváhagyás függvényében.

Az ilyen megoldások arra utalnak, hogy a központosított és decentralizált tőzsdéknek nem feltétlenül kell addig versenyezniük, amíg egyikük fel nem váltja a másikat. A kereskedési platformok megtarthatnák ügyfeleiket és szabályozási felelősségüket, miközben nyilvános blockchainhálózatokra támaszkodnának ahelyett, hogy kereskedési infrastruktúrájuk minden elemét maguk fejlesztenék ki.

Valóban eltűnhetnek a tőzsdék?

Sok múlik azon, hogy valójában mit csinál egy tőzsde. A blockchainalapú piacok átvehetik a vevők és eladók párosításával kapcsolatos feladatok nagyobb részét, a tőzsdék azonban az ügyfeleket bankokhoz kapcsolják, számlákat kezelnek, és hozzáférést biztosítanak szabályozott pénzügyi termékekhez. A tranzakciók blockchainre helyezése nem szünteti meg automatikusan az ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeket.

A hétköznapi felhasználók számára a választás a kényelem és az irányítás között dőlhet el. Aki 100 dollár értékben Bitcoint vásárol, előnyben részesítheti egy ismert tőzsdealkalmazás használatát, míg egy tapasztalt kereskedő értékelheti a közvetlen piaci hozzáférést anélkül, hogy át kellene adnia eszközei feletti letétet. Egyik modell sem feltétlenül jobb minden tranzakció vagy minden ügyfél számára.

A technológia fejlődésével a központosított és decentralizált kereskedés közötti határ kevésbé láthatóvá válhat. Egyes tőzsdék ügyfeleket veszíthetnek a tárcaalapú alkalmazásokkal szemben, míg mások blockchain-infrastruktúrát alkalmazhatnak, és új módokat találhatnak az ügyfelek kiszolgálására.

A kérdés már nem egyszerűen az, hogy túlélhetik-e a tőzsdék. Hanem az, hogy mit kell majd kínálniuk, amikor a kereskedők egyre inkább nélkülük is hozzáférhetnek ugyanazokhoz a piacokhoz.