A DeFi csak kiválasztottaké? A Hyperliquid korlátozott piacokat épít

​A Hyperliquid fejlesztői olyan infrastruktúrát készítenek elő, amely lehetővé teszi a szabályozott vállalatok számára, hogy kizárólag ellenőrzött ügyfelek által elérhető piacokat indítsanak. De ha a decentralizált pénzügyek eredetileg arra az elképzelésre épültek, hogy bárki csatlakoztathatja a tárcáját és szabadon kereskedhet, vajon továbbra is DeFi-nek nevezhető-e az a piac, amelyhez csak a felhasználók azonosítása után lehet hozzáférni?

A legújabb fejlemény október 26-án történt. A Kraken anyavállalata, a Payward a szabályozott Bitnomialon keresztül a HIP-3 új változatának első piacüzemeltetője kíván lenni, ahol az előzetesen jóváhagyott címek listájára korlátozható a kereskedési hozzáférés.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

A Hyperliquid ugyanakkor nem tervezi meglévő piacainak bezárását, és nem vezet be minden felhasználóra kötelező személyazonosság-ellenőrzést. A modell ehelyett lehetővé tenné, hogy ugyanaz a nyilvános infrastruktúra nyílt piacokat és olyan elkülönült kereskedési platformokat is kiszolgáljon, amelyek hozzáférési szabályait szabályozott üzemeltetők határozzák meg.

Hogyan kerültek zárt ajtók a nyílt piacokra?

Ahhoz, hogy megértsük, miért van szüksége a Hyperliquidnek erre a felépítésre, érdemes áttekinteni a HIP-3 fejlődését. A mechanizmust 2025-ben indították el, hogy külső csapatok önállóan hozhassanak létre perpetual futures piacokat, ahelyett, hogy arra várnának, hogy a platform maga listázzon egy adott eszközt.

A koncepció szorosan követte a hagyományos DeFi -modellt: az infrastruktúra közös, az egyes piacok elindításáról azonban külső üzemeltetők döntenek, nem egy központosított tőzsde. Idővel ezek a piacok a kriptovalutákon túl részvényekhez, részvényindexekhez, aranyhoz, nyersanyagokhoz és más eszközökhöz kötött kontraktusokra is kiterjedtek.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

2026 őszére a HIP-3 már nem a platform perifériáján zajló kísérlet volt.

Az indulás óta a HIP-3-ra épülő piacokon mintegy 665 milliárd dollárnyi kereskedési forgalom bonyolódott le, ebből körülbelül 64,7 milliárd dollár az elmúlt 30 napban. Egyes időszakokban ezek a piacok a Hyperliquid teljes perpetual futures forgalmának jelentős részét adták.

A projekt most egy újabb réteggel bővíti ezt a már kialakult modellt. A HIP-3 keretében az egyes piacok üzemeltetői az előzetesen jóváhagyott címek listájára korlátozhatják a hozzáférést. A felhasználók számára alapvető lesz a különbség: egy hagyományos piacra elég csatlakoztatni a tárcát, egy szabályozott piac eléréséhez viszont először regisztrálni kell az azt üzemeltető vállalatnál.

Fontos, hogy maga a Hyperliquid nem végez KYC-ellenőrzést, és nem dönt arról, ki kereskedhet. Az ügyfelek ellenőrzéséről, a szabályozási megfelelésről és a számlák kezeléséről a piac üzemeltetője gondoskodik.

A Payward esetében ezek a feladatok várhatóan több szabályozott entitás között oszlanak meg. A Bitnomial felügyeli majd a piacot és az elszámolást, míg a NinjaTrader Clearing kezeli az ügyfélszámlákat. Az ellenőrzés után a felhasználó egy előzetesen jóváhagyott címen keresztül férhet hozzá az adott piachoz.

A vállalat számára ez lehetőséget teremt arra, hogy a kereskedési tevékenységet nyilvános infrastruktúrára helyezze át, miközben a KYC-t, az ügyfélszámlákat és a szabályozási felelősséget engedéllyel rendelkező entitásoknál tartja.

Miért van szüksége a Krakennek a Hyperliquidre?

A Payward érdeklődése e modell iránt nem egyik napról a másikra alakult ki. A vállalat 2026-ban megállapodott arról, hogy akár 550 millió dollárért felvásárolja a szabályozott amerikai derivatív tőzsdét, a Bitnomialt. A Kraken már a nyár folyamán elkezdett BTC-, ETH-, SOL- és XRP-alapú perpetual futures ügyleteket kínálni amerikai ügyfeleinek a Bitnomialon keresztül.

Más szóval a Paywardnak nincs szüksége a Hyperliquidre ahhoz, hogy megvesse a lábát ezen a piacon. A csoport már rendelkezik szabályozott infrastruktúrával és azzal a képességgel, hogy amerikai ügyfeleket szolgáljon ki.

Az új kezdeményezés egy másik okból érdekesebb: lehetővé tenné, hogy a kereskedési tevékenység egy része nyilvános kriptós infrastruktúrára kerüljön át, miközben a felhasználói regisztráció, az elszámolás és a jogi felelősség engedéllyel rendelkező vállalatoknál marad.

A Payward számára ez a megközelítés lehetőséget kínál arra, hogy egy partner meglévő kereskedési infrastruktúráját használja, miközben a szolgáltatás szabályozott elemeit saját entitásainál tartja. Az üzemeltető továbbra is felel azokért a feladatokért, amelyeket nem lehet decentralizált protokollra átruházni: az ügyfelek ellenőrzéséért, a szabályozási megfelelésért és a számlák kezeléséért.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

A Hyperliquid számára pedig ez egy másik piac megnyitását jelenti: olyan szabályozott pénzügyi intézményekét, amelyek nehezen tudnak teljesen nyílt kereskedési platformokat használni ügyfeleik kiszolgálására.

2026-ban az amerikai szabályozó hatóságok fokozatosan elkezdték beengedni a perpetual kriptoderivatívákat a szabályozott piacra, noha korábban ilyen termékek főként az országon kívül vagy offshore platformokon voltak elérhetők.

A KYC-val működő DeFi továbbra is decentralizált pénzügy?

A hagyományos DeFi-modell hívei számára a válasz magától értetődőnek tűnhet. Ha a felhasználóknak közvetítőnél kell regisztrálniuk, igazolniuk kell a személyazonosságukat, és engedélyt kell kapniuk a kereskedéshez, eltűnik a decentralizált pénzügyek egyik meghatározó jellemzője: a nyílt hozzáférés.

A Hyperliquid esetében azonban a korlátozások nem vonatkoznának az egész platformra. A hétköznapi felhasználók továbbra is nyílt piacokon kereskedhetnének, a személyazonosság ellenőrzésére pedig csak ott lenne szükség, ahol azt az adott üzemeltető megköveteli.

Ez a megközelítés különválaszt két olyan fogalmat, amelyet a DeFi-ben gyakran elválaszthatatlannak tekintettek: a nyilvános infrastruktúrát és az adott pénzügyi termékre vonatkozó hozzáférési szabályokat.

A szabályozott pénzügyi intézmények számára a modell egy jelentős akadályt hárít el. Használhatják a nyilvános infrastruktúrát anélkül, hogy termékeiket minden anonim tárca számára elérhetővé kellene tenniük.

Ez a forgatókönyv azonban a protokollok szerepét is átalakítja. A Hyperliquid egyre kevésbé tűnik olyan önálló kriptotőzsdének, amelynek minden kereskedőt magához kell vonzania, és magának kell eldöntenie, milyen piacokat kínál.

A projekt ehelyett arra törekszik, hogy olyan kereskedési réteggé váljon, amelyre más vállalatok eltérő hozzáférési követelményű termékeket építhetnek.

A Payward terve továbbra is a szabályozói jóváhagyástól függ, ezért egyelőre nem tekinthető bevett modellnek. A kísérlet mégis jól szemlélteti, hogy a DeFi és a hagyományos pénzügyek közötti határvonal egyre inkább nem különálló platformok között, hanem ugyanazon az infrastruktúrán belül húzódik.

A KYC-követelmények bevezetése egyes Hyperliquid-piacokon tehát nem feltétlenül jelenti a DeFi alapelveinek feladását. Inkább egy olyan modell körvonalazódik, amelyben a nyilvános infrastruktúra közös marad, a hozzáférési szabályokat pedig az adott pénzügyi termék határozza meg.

Nyílt kriptopiac és egy amerikai brókercég ügyfeleit kiszolgáló, szabályozott kereskedési platform is működhet ugyanazon az infrastruktúrán.