Bankok vagy kriptocégek: ki védi jobban az Ön pénzét a hackerektől?

​A kriptovaluta-tőzsdéket gyakran éri bírálat biztonsági hiányosságaik miatt, míg a hagyományos bankokat általában biztonságosabb helynek tartják a pénz tárolására. Hackerek azonban mindkét ágazatot célba veszik, és gyakran hasonló gyenge pontokat használnak ki. Valóban jobb védelem alatt állnak a bankok, vagy csupán másképp jelentkeznek a kockázatok?

Francia bankot vádolnak 133 millió dolláros kriptólopással

Egy jelentős kriptovaluta-lopás miatt egy francia bankcsoport is vizsgálat alá került, újabb kérdéseket vetve fel a hagyományos pénzügyi intézmények biztonságával kapcsolatban. A Crédit Mutuel Arkéa megerősítette, hogy támadás érte, amely csalárd tranzakciókat tett lehetővé, a pénzügyi következményekről azonban nem közölt részleteket. ZachXBT blokkláncnyomozó november 4-én nevezte meg a bankot a támadás feltételezett áldozataként, miután több nagy kriptotőzsdéről indított gyanús kifizetések nyomára bukkant.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

ZachXBT először több mint 106 millió dollárnyi gyanús kifizetésre hívta fel a figyelmet egy meg nem nevezett európai pénzügyi intézménytől. Később további 27 millió dollárt azonosítottak, így a becsült veszteség meghaladta a 133 millió dollárt. A nyomozó figyelmeztetett, hogy a tőzsdéken kívüli további tranzakciók még növelhetik ezt az összeget.

A Bitquery blokkláncelemző cég külön is nyomon követte azt a hozzávetőleg 108,8 millió dollár értékű USDC -t, amelyet mintegy 21 óra alatt vettek fel a Kraken, a Crypto.com és az OKX számláiról. A pénz egy részét Etherre váltották, majd több tárcán keresztül továbbították. A Kraken és a Crypto.com arról számolt be, hogy korlátozta az érintett számlákat, illetve zárolta a feltételezett lopáshoz köthető pénzeszközöket.

A Crédit Mutuel Arkéa közölte, hogy ideiglenesen felfüggesztett bizonyos tranzakciókat, értesítette a hatóságokat, és ellenőrzése alá vonta a helyzetet. A bank arról is biztosította ügyfeleit, hogy őket nem éri pénzügyi hátrány. Egyelőre nem világos, hogyan fértek hozzá a támadók a pénzeszközökhöz.

Miért maradnak vonzó célpontok a hagyományos bankok a hackerek számára?

A bankok hatalmas mennyiségű fizetést és érzékeny ügyféladatot kezelnek, ezért vonzó célpontot jelentenek a kiberbűnözők számára. A kockázatok azonban túlmutatnak a náluk tartott pénzen. A modern banki szolgáltatások összekapcsolt rendszerektől, külső technológiai szolgáltatóktól és a kulcsfontosságú műveletekhez hozzáférő alkalmazottaktól függenek. A támadóknak elég egyetlen gyenge pontot megtalálniuk ahhoz, hogy megzavarják a szolgáltatásokat, adatokat lopjanak vagy jogosulatlan átutalásokat indítsanak.

A közelmúlt adatai szerint a bankok továbbra is ki vannak téve a támadásoknak, bár védelmük javulhat. Az Európai Bankhatóság 2026. júniusi jelentése szerint a megkérdezett bankok 44%-át érte olyan kibertámadás az év első felében, amely jelentős informatikai zavarokat okozott vagy azokkal fenyegetett. Ez az arány 2025 elején még 58% volt, ami a biztonság javulására utal, bár a súlyos fenyegetések továbbra is széles körben jelen vannak. 

Különösen nehéz problémát jelent, hogy a bankok nem tudnak minden általuk használt rendszert ellenőrzésük alatt tartani. Egy külső szolgáltató biztonsági hibája egyszerre több intézményt is érinthet. A Black Kite kiberbiztonsági cég 2025-ben 202, pénzügyi intézményeket célzó zsarolóvírus-támadást rögzített, ami 30%-os emelkedés az előző évhez képest. Dél-Koreában egy technológiai szolgáltató elleni támadás 32 pénzügyi intézményt érintett, és több mint két terabájtnyi adatot tett hozzáférhetővé.

Eközben a mesterséges intelligencia új eszközöket ad a támadók kezébe e gyenge pontok kihasználásához. A bűnözők MI segítségével meggyőző adathalász üzeneteket készíthetnek, alkalmazottaknak adhatják ki magukat, vagy automatizálhatják a támadások egyes lépéseit. A Binance alapítója, Changpeng Zhao nemrég úgy vélte, hogy a bankok sebezhetőbbek lehetnek a kriptotőzsdéknél, ahogy fejlődnek a kiberfenyegetések. Ezt az értékelést azonban nehéz ellenőrizni, mivel az összehasonlítható adatok nem igazolják, melyik ágazat van nagyobb veszélyben.

Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...

A tweetet a szerző törölte.

De mi mindent elmentettünk 🙂.

Miért láthatóbbak a kriptós hackertámadások, és miért nehezebb visszafordítani őket?

A kriptovaluta-cégek hasonló fenyegetésekkel néznek szembe, például ellopott belépési adatokkal, feltört eszközökkel és a belső rendszerekhez való jogosulatlan hozzáféréssel. A különbség abban rejlik, mi történhet, miután a támadók megszerzik az eszközök feletti irányítást. A blokkláncon véglegesített átutalások általában visszafordíthatatlanok, az ellopott pénz pedig gyorsan mozoghat a tárcák között.

A lehetséges veszteségek nagysága október 29-én vált világossá, amikor a Binance egy mintegy 6,3 milliárd dollár értékű digitáliseszköz-állományt érintő biztonsági incidensről számolt be. Az előzetes vizsgálat szerint alkalmazotti eszközök, belső rendszerek és a tárcatranzakciók engedélyezése kerülhetett illetéktelenek kezébe, a vizsgálat azonban még folyamatban volt. A Binance közölte, hogy megtéríti az ügyfelek veszteségeit, és más platformokkal, valamint stabilcoin-kibocsátókkal együttműködve befagyasztotta az érintett pénzeszközöket.

A bankok gyakran késleltethetik a gyanús átutalásokat, vagy megpróbálhatják visszahívni a kifizetéseket a bevett fizetési hálózatokon keresztül. A kriptotőzsdék is letilthatják a kifizetéseket, mielőtt az eszközök elhagynák platformjukat, utólag azonban nehezebb visszaszerezni a pénzt. A nyilvános blokkláncok ugyanakkor lehetővé teszik a tárcák közötti pénzmozgások nyomon követését akkor is, ha az irányítóik kiléte ismeretlen marad.

Ez az átláthatóság segítette a kutatókat a Crédit Mutuel Arkéa ügyében történt gyanús tranzakciók követésében. Ez azonban nem garantálja a pénz visszaszerzését: a támadók több tárcára oszthatják az összeget, más eszközre válthatják, vagy olyan szolgáltatásokat használhatnak, amelyek elrejtik a pénz útját. A tranzakciók követése és a bűnözők azonosítása két külön feladat.

Mitől lesz valójában nagyobb biztonságban az ügyfelek pénze?

Az ügyfelek számára az a döntő kérdés, hogy mi történik egy támadás után. A hagyományos bankok általában rendelkeznek eljárásokkal a jogosulatlan kifizetések kivizsgálására és a jogosult ügyfelek kártalanítására. Az európai fizetési szabályok bizonyos esetekben védelmet nyújtanak, a betétbiztosítás viszont a bank csődje esetén érvényes, nem minden kiberveszteségre.

A kriptotőzsdék többek között kifizetési limitekkel, tranzakciófigyeléssel, többszintű jóváhagyással és offline tárolással védekeznek. Egyes platformok biztonsági incidensek után felhasználói kártalanításra szolgáló alapot is fenntartanak. A védelem platformonként és joghatóságonként eltér, a kriptoeszközökre pedig általában nem vonatkoznak a biztosított bankbetétekre érvényes garanciák.

Egyik ágazat sem állíthatja, hogy mentes a kiberbűnözéstől, a rendelkezésre álló adatok pedig nem bizonyítják, hogy a bankok általánosságban biztonságosabbak lennének a kriptovaluta-cégeknél. Az ügyfelek számára nem az a biztonság valódi próbája, hogy egy intézmény képes-e minden támadást megelőzni, hanem az, hogy pénzük akkor is védve marad-e, ha egy támadás sikerrel jár.