A tweetet a szerző törölte.
De mi mindent elmentettünk 🙂.
Sok olyan ország van, ahol a részvénypiac értéke meghaladja az egész nemzetgazdaságét. Ennek a szokatlan helyzetnek az okai igen eltérőek. Mely országok állnak a rangsor élén, és mi magyarázza ezt a jelenséget?
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A Világbank és az Indiai Nemzeti Értéktőzsde (NSE) adatai alapján készült rangsor szerint 2025-ben 66 országból és területből 14-ben haladta meg a részvénypiac kapitalizációja a GDP-t.
Bejegyzés megtekintése az X-en Betöltés...
A részvénypiac értéke és a gazdaság mérete közötti különbség jelentős eltéréseket mutat. Egyes országokban a piaci kapitalizáció csupán néhány százalékkal haladja meg a GDP-t, máshol viszont két-, három-, sőt akár tizennégyszerese is.
Az eltérések okai a helyi piacok sajátosságaitól függenek. Egyes tőzsdéken olyan multinacionális vállalatok forognak, amelyek külföldön hatalmas bevételt termelnek, míg más piacokon a technológiai óriások vagy a pénzügyi vállalatok dominálnak. Bizonyos esetekben a külföldön jegyzett vállalatok jelenléte is jelentősen befolyásolja az adatokat.
Nézzük meg azt az öt országot, ahol a legnagyobb a különbség a részvénypiaci kapitalizáció és a GDP között.
Hongkong messze az első helyen áll. 2025 végére részvénypiacának kapitalizációja elérte a 47,4 billió hongkongi dollárt (körülbelül 6,1 billió USD-t), miközben a GDP mindössze 428 milliárd USD volt. Ez azt jelenti, hogy a részvénypiac értéke meghaladta a gazdaság méretének tizennégyszeresét.
Ennek fő oka, hogy a Hongkongon messze túlmutató tevékenységet folytató kínai vállalatok jelen vannak a piacon. A Tencent, az Alibaba, a Xiaomi és más óriásvállalatok részvényeivel a helyi tőzsdén kereskednek. A HKEX adatai szerint 2025 végén a szárazföldi Kínából származó vállalatok tették ki az összes jegyzett kibocsátó közel 58%-át, a teljes piaci kapitalizációnak pedig mintegy 79%-át. Piaci értéküket Hongkongban veszik számításba, annak ellenére, hogy üzleti tevékenységük nagy része Kínában és a tengerentúli piacokon zajlik.
Dél-Afrika 327%-os aránnyal a második helyen áll. 2025 végére az ország részvénypiaci kapitalizációja megközelítette az 1,4 billió USD-t, míg a GDP hozzávetőleg 427 milliárd USD volt. Egy évvel korábban az arány 246% volt. Az ország fő kereskedési helyszíne a johannesburgi tőzsde (JSE), Afrika egyik legnagyobb tőzsdéje.
A helyi piacon fontos szerepet játszanak a Gold Fields és a Harmony Gold bányavállalatok, valamint a FirstRand és a Standard Bank pénzügyi csoportok. Különösen figyelemre méltó a Naspers, amely leányvállalatán, a Prosuson keresztül világszerte technológiai vállalkozásokba fektető holdingtársaság. 2025. szeptember végén a csoport a kínai internetes óriás Tencent 22,8%-os részesedését birtokolta. Ennek a befektetésnek az értéke jelentősen befolyásolja a Naspers értékelését, amelynek részvényeivel Dél-Afrikában kereskednek.
Svájc 241%-os aránnyal a harmadik helyen áll. 2025-ben az ország részvénypiaci kapitalizációja hozzávetőleg 2,51 billió USD-t tett ki, szemben az 1,04 billió USD-s GDP-vel. A SIX Swiss Exchange legnagyobb jegyzett vállalatai közé tartozik a Nestlé élelmiszergyártó, a Roche és a Novartis gyógyszeripari vállalat, valamint az UBS bankcsoport.
A svájci piac egyik meghatározó jellemzője a világszerte értékesítő nagyvállalatok koncentrációja. A Nestlé például 185 országban működik, és bevétele 2025-ben elérte a 89,5 milliárd svájci frankot (körülbelül 108 milliárd USD-t). Az értékesítés 48%-a Amerikából származott, míg egész Európa mindössze 25,2%-kal részesedett belőle. A Roche és a Novartis bevételeinek is jelentős része Svájcon kívülről származik, így piaci értékük a hazai piac méretétől függetlenül növekedhet.
Az Egyesült Államok 224%-os aránnyal a negyedik helyen áll. 2025 végére az amerikai részvénypiac kapitalizációja elérte a 68,94 billió USD-t, szemben a hozzávetőleg 30,77 billió USD-s GDP-vel. A részvények összértéke az év során közel 11%-kal nőtt, az előző évtizedben pedig nagyjából két és félszeresére emelkedett. A globális részvénypiaci kapitalizáció csaknem fele az Egyesült Államokhoz köthető.
A piac növekedésének fő hajtóerői az olyan technológiai vállalatok, mint az Nvidia, az Apple, a Microsoft, az Alphabet és az Amazon. Részvényeik az AI, a felhőszolgáltatások fejlődése és a további nyereségnövekedésre vonatkozó várakozások hatására emelkedtek. Az S&P Dow Jones Indices adatai szerint 2025 végén önmagában az Nvidia és a Microsoft az S&P 500 piaci kapitalizációjának hozzávetőleg 14%-át adta. Maga az index az év során 16,39%-kal emelkedett, amelyhez a legnagyobb technológiai vállalatok jelentősen hozzájárultak.
Kanada 199%-os aránnyal zárja az első öt helyezettet. 2025 végére az ország részvénypiaci kapitalizációja elérte a 4,62 billió USD-t, szemben a hozzávetőleg 2,32 billió USD-s GDP-vel. Egy évvel korábban az arány még csak 149% volt. Az ország fő kereskedési helyszíne a Torontói Értéktőzsde (TSX), ahol jelentős bankok, energetikai vállalatok és bányatársaságok részvényeivel kereskednek.
Az Egyesült Államokkal ellentétben Kanada részvénypiaca sokkal inkább függ a pénzügyi és nyersanyag-kitermelő ágazatoktól. A CIBC adatai szerint 2025 végén a pénzügyi vállalatok az S&P/TSX Composite Index 33,1%-át, az alapanyaggyártók 18,1%-át, az energetikai vállalatok pedig 14,8%-át tették ki. A piac fontos szereplői közé tartozik a Royal Bank of Canada, a Toronto-Dominion Bank és az Enbridge. Az emelkedő aranyárak további lendületet adtak a részvényeknek: a kanadai index alapanyag-szektora 2025-ben 100%-ot meghaladó hozamot ért el.
Az, hogy a részvénypiaci kapitalizáció meghaladja a GDP-t, nem feltétlenül jelez pénzügyi buborékot. A két mutató mást mér: a GDP az egy év alatt előállított gazdasági javak és szolgáltatások értékét tükrözi, míg a részvényárak a jelenlegi piaci értékelésektől és a vállalatok jövőbeli nyereségére vonatkozó várakozásoktól függenek.
A magas arány azonban kockázatokra utalhat, különösen akkor, ha a részvényárak jóval gyorsabban emelkednek a vállalati nyereségnél. A részvénypiac tényleges állapotának felméréséhez a befektetőknek figyelembe kell venniük a vállalatok pénzügyi teljesítményét, adósságszintjét, valamint azt, hogy indokolt-e piaci értékelésük.