Kína kriptopiaca a tilalom ellenére is dübörög

Kína kriptopiaca a tilalom ellenére is dübörög
A kínai kriptoipar helyzete

​Kína évek óta próbálja felszámolni a kriptovaluta-kereskedést, a kriptopiaca azonban korántsem halt meg. Továbbra is dollármilliárdok áramlanak a digitális eszközökbe, miközben Hongkong bővíti a szabályozott kriptoszolgáltatásokat. Működik Kína kriptovaluta-tilalma, vagy a piac megtalálja a megkerülésének módját?

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Hongkong bővíti a digitális eszközök piacát, miközben Kína fenntartja a tilalmat

Hongkong felgyorsítja a digitális pénzügyek fejlesztését, miközben Kína szárazföldi része továbbra is szigorúan korlátozza a kriptovalutákat. November 4-én a város kormánya beszámolt a tokenizált befektetési termékek, a stablecoin-engedélyezés és a pénzügyi infrastruktúra terén elért további előrelépésekről, rávilágítva a digitális eszközökhöz való két, élesen eltérő kínai megközelítésre.

Szeptember végéig Hongkong 17 olyan lakossági befektetési terméket engedélyezett, amelyek tokenizált sorozattal is rendelkeznek; ezek között pénzpiaci alapok, aranybefektetési termékek és tőzsdén kereskedett alapok is vannak. Tokenizált sorozataik kezelt vagyona mintegy HK$ 10,3 milliárd ($1,3 milliárd) volt. Október végén két tokenizált pénzpiaci alap másodpiaci kereskedése is elindult éjjel-nappal az engedéllyel rendelkező virtuáliseszköz-platformokon.

A fejleményeket egy újabb jelentős lépés előzte meg. November 2-án a Hongkongi Monetáris Hatóság kibővítette az Ensemble projektet, hogy jegybankpénz felhasználásával lehetővé tegye a tokenizált betétek bankközi elszámolását a nap 24 órájában. A kezdeményezésben 12 bank és 20 piaci szereplő vesz részt, köztük olyan jelentős pénzügyi intézmények, amelyek blokkláncalapú fizetési és értékpapír-tranzakciókat vizsgálnak.

Hongkong megközelítése az engedélyezésre és a felügyeletre épül, nem pedig a kriptovaluta-vállalkozások teljes betiltására. Stablecoin-engedélyezési rendszere 2026 áprilisában megkapta az első két kibocsátói engedélyt, a szabályozók pedig további virtuáliseszköz-szolgáltatásokra vonatkozó szabályokon dolgoznak. Hongkong azonban külön pénzügyi szabályozási rendszerben működik, ezért ezek a fejlemények nem jelzik, hogy Kína szárazföldi része a kriptovaluta-korlátozások feloldására készülne.

A kínai kriptopiac a korlátozások ellenére is aktív

Kína szárazföldi részének kriptogazdasága korántsem tétlen. A Chainalysis blokkláncelemző cég becslése szerint az országban a 2026 júniusáig tartó 12 hónap során legalább $176,3 milliárd értékű kriptovaluta-forgalom zajlott, így a tőzsdékre és más kriptovállalkozásokra vonatkozó korlátozások ellenére Kelet-Ázsia egyik legnagyobb digitáliseszköz-piacának számít.

A forgalom jelentős része a hagyományos kereskedési platformokon kívül bonyolódik. A belföldi, peer-to-peer átutalások Kína becsült kriptogazdaságának 59,1%-át tették ki; a felhasználók közvetlenül egymás tárcái között mozgatták az eszközöket. A Chainalysis azt is megállapította, hogy 2024 eleje és 2026 közepe között 43-szorosára nőtt a stablecoinok P2P-tranzakcióit küldő egyedi tárcák száma. Az adatok a decentralizált átutalási csatornák növekvő használatára utalnak, bár a tárcaaktivitás nem feltétlenül mutatja meg az egyéni befektetők számát.

A stablecoinok különösen fontos szerepet töltenek be. A Kínához köthető tárcák a vizsgált időszakban mintegy $104,1 milliárd értékben utaltak stablecoinokat 18,1 millió tranzakció során. A magas tranzakciószám arra utal, hogy a stablecoinokat gyakori átutalásokra használják, nem csupán befektetésként tartják, bár a tranzakciók pontos célját nehéz megállapítani.

Peking azonban kevéssé hajlandó teret engedni ennek a piacnak. 2026 februárjában a kínai hatóságok megerősítették a kriptovalutákkal kapcsolatos üzleti tevékenységek – köztük a tőzsdei szolgáltatások, a tokenkibocsátás és az engedély nélküli valós eszközök tokenizálásának – tilalmát. A szabályok a külföldi szolgáltatók számára is megtiltották a szárazföldi kínai ügyfelek kiszolgálását, továbbá tiltották az engedély nélküli, jüanhoz kötött stablecoinok külföldi kibocsátását. A kriptovaluta-bányászat továbbra is országos szigorítás alatt áll.

A digitális jüan a magánkriptovaluták alternatívája

Miközben korlátozza a Bitcoin kereskedelmét és a magánkibocsátású stablecoinokat, Kína bővíti saját digitálisvaluta-infrastruktúráját. A digitális jüant, vagyis az e-CNY-t a Kínai Népi Bank bocsátja ki, és hivatalos pénzeszköznek szánják, nem spekulatív befektetésnek.

Kína 2026 októberében újabb fejlesztést jelentett be a digitális jüan infrastruktúrájában, bővítve az okosszerződések és a pénzügyi alkalmazások támogatását. Szeptemberig az e-CNY-tranzakciók összesített értéke mintegy 31 billió jüant ($4,6 billió) ért el 4,3 milliárd tranzakcióban. Az adatok a rendszeren keresztül lebonyolított forgalom nagyságát mutatják, az összesített tranzakciós értékből azonban nem derül ki, hányan használják rendszeresen.

A digitális jüan lakossági fizetésekre, állami tranzakciókra és összetettebb pénzügyi műveletekre is használható. Az okosszerződések lehetővé tehetik, hogy a fizetések meghatározott feltételek teljesülésekor automatikusan végrehajtódjanak, ami támogathatja a kereskedelemfinanszírozást és a vállalati elszámolásokat. A decentralizált kriptovalutákkal ellentétben azonban az e-CNY központilag irányított monetáris rendszerben működik.

Hasznot húzhat Kína a kriptotechnológiai innovációból a tilalom feloldása nélkül?

Kína digitális pénzügyi ágazata számára a technológiai fejlődés kereskedelmileg életképes szolgáltatásokká alakítása jelenti a kihívást. Hongkong tokenizációs kezdeményezései egy lehetséges utat kínálnak, hosszú távú kereskedelmi hatásuk azonban még bizonytalan.

Eddie Yue, a Hongkongi Monetáris Hatóság vezérigazgatója novemberben azt mondta, hogy az Ensemble projekt túllépett a kezdeti tesztelési szakaszon:

„Mindössze két év alatt az Ensemble projekt a kísérletezéstől és a teszteléstől a tokenizációs alkalmazások hongkongi piaci bevezetését előmozdító új szakaszba lépett.”

A bankok tokenizált betétekkel tehetnék hatékonyabbá az elszámolást, a digitális értékpapírok pedig csökkenthetnék az adminisztrációs költségeket, és a hagyományos piaci nyitvatartáson kívüli tranzakciókat is lehetővé tehetnék. Ezeknek a szolgáltatásoknak azonban bizonyítaniuk kell előnyeiket a meglévő pénzügyi infrastruktúrával szemben, hongkongi terjeszkedésük pedig nem garantál szélesebb hozzáférést a szárazföldi kínai befektetők számára.

Kína digitáliseszköz-piacán két eltérő növekedési forma figyelhető meg. A magánkriptovaluták a korlátozások ellenére továbbra is forgalomban vannak, miközben a szabályozott digitális pénzügyek a pénzügyi intézményeken és a jegybanki infrastruktúrán keresztül fejlődnek. Hogy ez a két irány megfér-e egymás mellett, az Peking politikájától, Hongkong kereskedelmi eredményeitől és a hagyományos pénzügyi csatornákon kívüli kriptovaluta-kereslet fennmaradásától függ.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.