22.01.2025
Mirjan Hipolito
Kriptovaluta és részvényszakértő
22.01.2025

A vállalatoktól a kormányokig: miért jönnek létre Bitcoin-tartalékok?

A vállalatoktól a kormányokig: miért jönnek létre Bitcoin-tartalékok? Miért jönnek létre a Bitcoin-tartalékok

A Bitcoin-tartalékok ötlete - a kriptopénz stratégiai eszközként való felhasználása - egyre népszerűbb a magánvállalatok és a kormányok körében egyaránt.

Satoshi Nakamoto, a Bitcoin megalkotója eredetileg az infláció és a hagyományos valuták instabilitása elleni védekezés eszközeként képzelte el a kriptopénzt. A Bitcoin-tartalékok gyakorlati megvalósítása azonban csak évekkel később kezdődött.

Fontos fordulópont volt a MicroStrategy 2020-as döntése, hogy több mint 1 milliárd dollárt fektet be a Bitcoinba. Néhány hónapon belül a vállalat több mint 70 000 BTC-t szerzett.

A MicroStrategy példáját követve olyan vállalatok, mint a Tesla és a Square kezdték el a kriptovalutát felvenni a mérlegükbe.

A Bitcoin már évek óta bizonyította hatékonyságát. A kriptovaluta-hálózat 2009-ben indult, és többször is a legjövedelmezőbb eszközök közé sorolták.

Csak 2024 eleje óta a Bitcoin árfolyama több mint 150%-kal emelkedett. Ma a BTC a hetedik helyen áll a globálisan legnagyobb tőkével rendelkező eszközök között. Az első helyet elfoglaló arany ugyanebben az időszakban mindössze 36%-kal emelkedett.

A MARA Holdings kezdeményezése

Fred Thiel, a MARA Holdings vezérigazgatója nemrégiben egy ambiciózus tervet mutatott be, amelynek célja, hogy az USA mind az 50 államában stratégiai Bitcoin-tartalékot (SBR) vezessenek be. A terv mind állami, mind szövetségi szinten előirányozza a Bitcoin elfogadását.

Thiel kijelentette, hogy az SBR jelentős lépést jelentene a pénzügyi függetlenség felé, megvédve a gazdaságot az inflációtól és a globális gazdasági válságoktól.

Ezt a kezdeményezést támogatta Jason Browder, a MARA Holdings kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöke, aki hangsúlyozta, hogy a vállalat aktívan együttműködik a kormányzati szervezetekkel, köztük a Trump-kormányzattal a bevezetés felgyorsítása érdekében.

Browder azt is bejelentette, hogy 11 állam, köztük Florida, Alabama, Utah, Wyoming és Massachusetts már törvényt vezetett be az SBR bevezetésére.

Az ötlet támogatói, mint például a Coinbase vezérigazgatója, Brian Armstrong, dicsérték a stratégiát. Armstrong azt javasolta, hogy az aranytartalékkal rendelkező országoknak is fontolóra kellene venniük a Bitcoint, mint stratégiai eszközt a diverzifikáció érdekében. Úgy véli, hogy az SBR amerikai elfogadása más G20-országokat is arra ösztönözne, hogy a kriptopénzeket integrálják pénzügyi rendszereikbe.

Miért fontosak a Bitcoin-tartalékok a vállalatok számára

A Bitcoin a maga korlátozott, 21 millió érméből álló készletével vonzó eszköz az értékmegőrzésre a növekvő pénzkínálat korában. Az arannyal vagy a fiat valutákkal ellentétben a Bitcoin nem kötődik semmilyen kormányzati intézményhez vagy egy adott ország gazdaságához, így ellenállóbbá válik a politikai kockázatokkal szemben.

Ráadásul a Bitcoin-tartalékokkal rendelkező vállalatok csökkenthetik a központi bankok által ellenőrzött globális pénzügyi rendszerektől való függőségüket.

Miért van szükségük a kormányoknak Bitcoin-tartalékokra

A MARA Holdings javaslatához hasonló kezdeményezések azt jelzik, hogy a Bitcoinra nemcsak magáneszközként, hanem a nemzeti gazdasági stratégia potenciális elemeként is tekintenek . A Bitcoin-tartalékok diverzifikálása megvédheti az országokat a hagyományos valutaértékek éles ingadozásaitól. Emellett a kriptopénz kormányzati támogatása kedvező feltételeket teremt a technológiai startupok és befektetők számára.

Egyes országok azonban ellenzik a Bitcoin bevezetését, mivel a gazdasági ellenőrzés elvesztésétől tartanak. Kína például a pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyekre hivatkozva betiltotta a kriptopénz bányászatot és kereskedelmet. India szintén fontolóra vette a kriptovaluták teljes betiltását, a monetáris rendszerét fenyegető kockázatokra hivatkozva.

Donald Trump politikája és a Bitcoin-tartalékok

Az Egyesült Államok, mint a világ egyik vezető gazdasága, kulcsszerepet játszhat a Bitcoin stratégiai tartalékként való felhasználására vonatkozó globális megközelítés kialakításában . Donald Trump elnök, aki korábban a Bitcoin iránti szkepticizmusáról volt ismert, most az egyik legambiciózusabb kezdeményezéshez kapcsolódik, amely a stratégiai kriptotartalékok létrehozására irányul az Egyesült Államokban.

A múltban Trump a Bitcoint "átverésnek" bélyegezte, és aggodalmát fejezte ki az amerikai dollárra mint globális tartalékvalutára leselkedő fenyegetéssel kapcsolatban. Azonban az új gazdasági kihívásokkal, például a növekvő inflációval és a Kína által támasztott növekvő versennyel szembenézve kormánya megváltoztatta a kriptovalutákkal kapcsolatos álláspontját.

Trump most úgy tekint a Bitcoinra, mint az amerikai pénzügyi függetlenség megerősítésének potenciális eszközére. A stratégiai tartalékok létrehozása nemcsak az amerikai gazdaság globális válságoktól való megóvását célozza, hanem a nemzet vezető szerepének megszilárdítását is a technológiai versenyben.

A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy a Bitcoin tömeges bevonása az állami tartalékokba aláássa a decentralizációs elveket. Ráadásul azt kockáztatja, hogy a kriptopénzpiac feletti kormányzati befolyás növekszik, ami ellentmond a Bitcoin eredeti, szabad és független használatra vonatkozó ethoszának.

Lehetséges következmények

Ha a Bitcoin-t széles körben elfogadják a kormányok tartalékeszközként, az átalakíthatja a globális pénzügyi tájképet. A "digitális arany" státusza tovább szilárdulna, és korlátozott kínálata áremelkedést eredményezhetne.

A Bitcoin-tartalék nem csupán egy trend, hanem egy új mérföldkő a globális gazdaság fejlődésében. Lehetőséget kínálnak a pénzügyi stabilitás, a technológiai fejlődés és az innováció számára. Ahhoz azonban, hogy ez az eszköz széles körben elterjedjen, számos akadályt - a volatilitástól a szabályozási kockázatokig - le kell küzdeni.

A Bitcoin-tartalékok jövője attól függ, hogy a kormányok és a vállalatok megtalálják-e az egyensúlyt a kriptopénzek által kínált kockázatok és lehetőségek között.

Ez az anyag tartalmazhat harmadik fél véleményét, nem minősül pénzügyi tanácsadásnak, és tartalmazhat szponzorált tartalmat.