Blockchain és a kormányzati pénzügyek: Az átláthatóság vagy a teljes ellenőrzés eszköze?

Changpeng Zhao, a Binance korábbi vezérigazgatója úgy véli, hogy a kormányoknak világszerte a blokkláncot kellene használniuk a kiadások nyomon követésére és az átláthatóság biztosítására.

Első pillantásra az ötlet logikusnak tűnik. A blokklánc nem csupán egy technológia, hanem egy hatékony eszköz a korrupció, a pénzügyi csalás és a költségvetési pénzek rossz elosztása elleni küzdelemben. Egy mélyebb elemzés azonban kritikus dilemmát tár fel: a blokklánc integrálása a kormányzati pénzügyekbe nemcsak az átláthatóság felé tett lépés, hanem a gazdaság és a polgárok feletti teljes ellenőrzés potenciális mechanizmusa is.

A blokklánc mint a korrupció elleni mechanizmus

A blokklánc egyik legfontosabb előnye a nyilvántartások megváltoztathatatlansága. A hagyományos könyvelési rendszerekkel ellentétben, ahol az adatok megváltoztathatók, törölhetők vagy elrejthetők, a blokklánc minden tranzakciót tartósan rögzít. Ez azt jelenti, hogy:

- bármelyik állampolgár ellenőrizheti, hogyan költik el a közpénzeket.- A hivatalnokok nem tudnak fiktív pályázatokkal vagy felfújt szerződésekkel pénzt elszipkázni.- a költségvetési források elosztása átláthatóvá és automatikussá válik.

Ha például 1 milliárd dollárt osztanak ki útépítésre, a felhasználók valós időben nyomon követhetik, hogy mely cégek kapták a pénzt, milyen munkálatokat végeztek el, és mennyi pénz maradt.

Loading...

Hasonló megközelítést tesztelnek már Észtországban is, ahol a blokkláncot használják az orvosi nyilvántartások, a kormányzati szerződések, sőt, a választási eredmények tárolására is. Bizonyos szektorok blokklánccal való kezelése azonban egy dolog, míg egy egész nemzeti pénzügyi rendszer átállítása erre egészen más.

Hogyan használhatják a kormányok a blokkláncot

Ha minden kormányzati tranzakciót a blokkláncon rögzítenének, több forgatókönyv is felmerülne:

- átlátható közkiadások: Az adófizetők pontosan látnák, hogyan használják fel a pénzüket.- a kormányzati pénzügyek automatizálása: Az intelligens szerződések kiküszöbölhetnék az emberi hibákat a támogatások és nyugdíjak elosztásakor.- az árnyékgazdaság visszaszorítása: Minden pénzmozgás nyomon követhető lenne, ami megnehezítené az adóelkerülést és a pénzmosást.

Felmerül azonban egy alapvető kérdés: egy ilyen blokklánc decentralizált (egyetlen hatóságtól független) lesz-e, vagy teljes kormányzati ellenőrzés alatt marad?

Hol ér véget az átláthatóság és hol kezdődik az ellenőrzés?

Ha a kormányok teljes ellenőrzést gyakorolnak a blokklánchálózatok felett, a technológia átláthatósági eszközből tömeges megfigyelési rendszerré alakulhat. Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, amelyben az állam nemcsak a kiadásait követi nyomon, hanem az állampolgárok összes pénzügyi tranzakcióját is. A lehetséges következmények közé tartoznak:

- a személyes kiadások teljes nyomon követése. A hatóságok látnák, hogy ki hol és mire költ pénzt.- a pénzügyi szabadság korlátozása. A kormány "célzott" költségvetést írhatna elő, amely csak előre jóváhagyott kategóriákra engedélyezné a pénz elköltését.- digitális cenzúra. Bizonyos szervezetektől vagy magánszemélyektől megtagadhatnák a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Ezek a forgatókönyvek már nem science fiction. Kínában a szociális hitelrendszer már most is befolyásolja a polgárok pénzügyi viselkedését, befolyásolva a hitelekhez, a közlekedéshez és a munkalehetőségekhez való hozzáférésüket. Ha a blokklánccal kombinálják, a kormányok soha nem látott mértékű ellenőrzésre tehetnek szert.

Központi banki digitális valuták (CBDC)

Számos ország már most is fejleszti a blokklánc-technológián alapuló központi banki digitális valutákat (CBDC). Az EU a digitális eurót fejleszti, az USA a digitális dollárt kutatja, Kína pedig aktívan teszteli a digitális jüant.

A hagyományos kriptovaluták (pl. Bitcoin) és az államilag ellenőrzött CBDC-k között azonban óriási a különbség:

- A Bitcoin decentralizált, és nem ellenőrzi semmilyen kormányzat.- A CBDC-ket teljes mértékben a központi hatóságok ellenőrzik.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kormányok automatikusan korlátozhatják az állampolgárok költekezését, negatív kamatlábakat vezethetnek be, vagy akár politikai vagy gazdasági feltételek alapján "lejárathatják" a pénzt.

Melyik blokklánc a legjobb kormányzati felhasználásra?

A megfelelő blokklánc kiválasztása kritikus fontosságú mind az átláthatóság, mind a biztonság biztosítása szempontjából a kormányzati pénzgazdálkodásban. Íme néhány a legígéretesebb lehetőségek közül:

Ethereum

Az Ethereum az okos szerződések és a decentralizált alkalmazások vezetője. Ez az egyik legszélesebb körben használt blokklánc, így ideális választás az átlátható pénzügyi irányításhoz. Az Ethereum 2.0-val (Proof-of-Stake) az energiafogyasztás jelentősen csökkent, így fenntarthatóbb megoldás.

Cardano

A Cardano a tudományos megközelítéséről és a fenntarthatóságra való összpontosításáról ismert. Proof-of-Stake-t használ, így energiahatékony, miközben biztonságot és megbízhatóságot biztosít a pénzügyi műveletekhez.

Polkadot

A Polkadotot úgy tervezték, hogy több blokkláncot integráljon, így különösen értékes a különböző platformokon működő kormányzati rendszerek számára. Parachain architektúrája lehetővé teszi a skálázhatóságot és a rugalmasságot, így az infrastruktúra alkalmazkodhat az adott nemzeti igényekhez.

Solana

A Solana kiemelkedik a nagy sebességével és alacsony tranzakciós költségeivel, így optimális a gyakori tranzakciókhoz. Másodpercenként akár 65 000 tranzakciót is képes lebonyolítani, így nagyfokú skálázhatóságot kínál, míg alacsony díjai költséghatékony működést tesznek lehetővé. Ezáltal a Solana ideális az azonnali interakciót igénylő alkalmazásokhoz.

BNB lánc

A BNB Chain egy nagy teljesítményű blokklánc, amelyet skálázhatóságra és költséghatékonyságra terveztek. A Proof of Staked Authority (PoSA) használatával ötvözi az alacsony díjakat és a nagy sebességű feldolgozást, ami vonzóvá teszi kormányzati felhasználásra. A korlátozott számú validátoroknak köszönhető centralizációja azonban aggályokat vet fel az ellenőrzéssel és a potenciális sebezhetőséggel kapcsolatban.

Tezos

A Tezos nevezetes az önfrissítő mechanizmusáról, amely lehetővé teszi a fejlesztéseket hálózati felosztások (forks) nélkül. Rugalmasságot, hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot kínál, ami erős opcióvá teszi az érzékeny kormányzati adatok kezelésére és tárolására.

Így ha a decentralizáció és a jól megalapozott ökoszisztéma prioritás, akkor az Ethereum a legjobb választás. Ha a skálázhatóság és az alacsony költségek kulcsfontosságúak, a Solana vagy a Polkadot jobb választás lehet. A fenntarthatóságra összpontosító kormányok számára a Cardano vagy a Tezos lenne ideális.

Loading...

Hol van az egyensúly?

A blokklánc integrálása a kormányzati rendszerekbe elkerülhetetlen. Az igazi kérdés az, hogy ez a blokklánc milyen formát fog ölteni - decentralizált és átlátható lesz-e, biztosítva az állampolgárok egyenlő hozzáférését az információkhoz, vagy centralizált és kormányzati irányítású, a technológiát a tömeges felügyelet eszközévé változtatva.

Changpeng Zhaónak igaza lehet - a blokkláncban megvan a lehetőség, hogy átláthatóvá tegye a kormányzati pénzügyeket. De ha ez a technológia rossz kezekbe kerül, akkor egy olyan világba kerülhetünk, ahol minden pénzügyi tranzakciót nemcsak rögzítenek, hanem az állam is jóváhagyja.

A végső kérdés továbbra is az: készen állunk-e arra, hogy a kormányokra bízzuk a pénzünk feletti teljes ellenőrzést?