Az Európai Bizottság technológiai szuverenitási csomagot készít elő az uniós chip-, felhő- és AI-kapacitások bővítésére

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU technológiai szuverenitási csomag

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

06.06.2026

Az Európai Bizottság technológiai szuverenitási csomagot készít elő az uniós chip-, felhő- és AI-kapacitások bővítésére — EU fokozza tech függetlenségét

Brüsszel új technológiai szuverenitási csomaggal próbálja mérsékelni az Európai Unió függőségét a félvezetők, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A tervek a kritikus digitális infrastruktúra és az energiarendszer nagyobb uniós ellenőrzését, valamint a köz- és magánberuházások felpörgetését célozzák a következő években.

Kiemelések

Az Európai Bizottság bemutatta a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet, amelyek célja az uniós technológiai szuverenitás erősítése és a külső függőség csökkentése.
Az adatközponti kapacitás az EU-ban a következő öt-hét évben megháromszorozódna, 2036-ra pedig 60 gigawattra nőne, amihez mintegy 200 milliárd eurónyi beruházás szükséges.
Az AI-alapú energiarendszer-irányítás és digitális energiaipari innováció fejlesztésére 2024-ben és 2025-ben összesen közel 300 millió euró támogatást különítenek el.

Jogszabályi csomag és beruházási terv

A Portfolio.hu beszámolója szerint az Európai Bizottság két fő jogszabályi kezdeményezést mutat be, a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet, amelyekhez uniós nyílt forráskódú stratégia és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útiterv kapcsolódik. A bizottsági cél az, hogy az EU ne zárja le piacát, hanem csökkentse a külső szereplőktől való kiszolgáltatottságot azokban a technológiákban, amelyekre a kórházak, energiahálózatok, közszolgáltatások és ipari rendszerek működése épül.

A félvezetőknél a Bizottság továbbra is stratégiai kockázatot lát, mivel Európa a fejlett gyártásban és a chiptervezésben nagyrészt harmadik országokra támaszkodik. Az új chiprendelet gyorsabb engedélyezést, stratégiai projektek támogatását, a félvezetőipari régiók új kiválósági címkéjét és a keresleti oldal erősebb bevonását hozná, miközben a Bizottság szerint az AI-hoz kapcsolódó komponensek 2030-ra a félvezetőpiac több mint 70 százalékát adhatják.

A felhő- és AI-fejlesztési jogszabály a következő öt-hét évben az európai adatközponti kapacitás megháromszorozását célozza. A tervezet emellett egységes uniós keretet adna annak értékelésére, hogy a közszféra milyen érzékenységű adatokat és szolgáltatásokat milyen típusú felhőben használhat, négy szuverenitási szinttel a legalapvetőbb európai adattárolástól a teljes szoftveres technológiai lánc feletti kontrollig.

A finanszírozásnál a Bizottság nagyobb szerepet adna az eredményhez kötött támogatásoknak, vagyis a támogatásokat nem pusztán elszámolt költségekhez, hanem termékfejlesztési mérföldkövekhez kapcsolná. Az első chiprendeletre építve a felülvizsgálat uniós értékelés szerint 52 milliárd eurónyi beruházás tapasztalataira támaszkodik, miközben a jövőbeni forrásokat a következő többéves uniós költségvetés, tagállami támogatások, hitel- és kvázitőke-eszközök, valamint egy esetleges európai technológiai tőkealap is kiegészítheti.

Ipari, közszektori és energiaipari hatások

A csomag közbeszerzési oldalon is változást hozna, mert a Bizottság olyan rendszert készít elő, amely a közpénzből finanszírozott beszerzéseknél nemcsak a termék eredetét, hanem az uniós hozzáadott értéket, a beruházást, a kutatás-fejlesztést, az ipari kapacitást és a munkahelyteremtést is figyelembe venné. A felhő- és AI-szolgáltatásoknál a közös uniós beszerzés lehetősége is megjelenik, hogy az európai startupok és scaleupok kiszámíthatóbb megrendelésekhez jussanak.

A közszférában a tagállamoknak kockázatértékelést kellene készíteniük a használt rendszereikről, és az azonosított kockázatokhoz kellene hozzárendelniük a megfelelő szuverenitási szintet. A már megkötött szerződésekre a szabályok nem lennének visszamenőleges hatályúak, de a közintézményeknek figyelembe kellene venniük, hogy jelenlegi felhő- és IT-szerződéseik meddig futnak.

Az energiaágazatban a Bizottság arra számít, hogy az európai adatközpontok energiafelhasználása 2030-ig több mint megduplázódhat, miközben a jelenlegi mintegy 12 gigawattnyi adatközponti kapacitást a következő öt-hét évben megháromszoroznák, 2036-ra pedig nagyjából 60 gigawattra növelnék. Egy uniós szakértő szerint ehhez mintegy 200 milliárd eurónyi beruházás kellene, ezért a stratégiai útiterv egyszerre célozza az adatközpontok fenntartható hálózati integrációját, az AI-alapú energiarendszer-irányítás erősítését és az energiaadatok határon átnyúló felhasználását.

A Bizottság két konkrét kezdeményezést is indítana, az egyikben 14 uniós energia- és adatközponti iparági szövetség ír alá szándéknyilatkozatot a fenntartható energiarendszeri integrációról, a másik pedig az ai.grid projekt, amely 48 európai szervezetet fog össze a villamosenergia-hálózat irányítását segítő AI-modellek fejlesztésére. Erre 50 millió eurót különítenének el a Horizont Európa programból, miközben az idei és a jövő évi munkaprogramban összesen közel 300 millió euró jutna új digitális energiaipari megoldások kutatására és innovációjára.

Közép- és kelet-európai nézőpontból a csomag fontos eleme lehet a félvezető kiválósági régió címke bevezetése, amely a nagy energia-, víz- és infrastruktúraigényű chipipari beruházásokra felkészült térségeknek adna nagyobb láthatóságot. A következő politikai vita várhatóan arról szól majd, miként tudja az EU egyszerre mérsékelni a technológiai függőségeket, megőrizni a nyitott piacot és elkerülni a tagállami széttöredezést.

Korábbi cikkünkben az Európai Beruházási Bankkal (EIB) folytatott budapesti egyeztetésekről írtunk, amelyek a magyarországi fejlesztések kedvezményes hitelfinanszírozását készíthetik elő. A tárgyalások a vasúti korszerűsítések mellett olyan kiemelt területeket is érintettek, mint az energia, a lakhatás és az egészségügy, vagyis több olyan ágazatot, amelyet most az uniós technológiai és iparpolitikai csomag is közvetve érinthet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?