Bayer Construct csődeljárása stratégiai kategóriába kerülhet Magyarországon
A Bayer Construct esetleges fizetésképtelenségi eljárásában a magyar állam szélesebb mozgástérhez juthat, ha a céget stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítják. Ez gyorsabb és szorosabban ellenőrzött eljárást tenne lehetővé, de önmagában nem jelentene automatikus államosítást vagy biztosabb megtérülést az állami követelésekre.
Kiemelések
- A magyar kormány mérlegelheti, hogy a Bayer Construct csődeljárását stratégiailag kiemelt eljárássá minősítse, ami állami felszámoló szervezet kijelölését tenné lehetővé.
- Az állam kizárólag elővásárlási joghoz vagy tulajdonszerzéshez juthat, ha egy 25 millió forint feletti vagyonelemre elfogadott harmadik fél ajánlat van, tehát nem automatikus a vagyonszerzés.
- Zugló önkormányzata több mint 10 milliárd forintos követelést jelenthet be a Bayer Construct leányvállalata ellen, miután a magyar állam visszamondta a 300 milliárd forintos irodaprojekt megvásárlását.
Jogi keretek és állami szerepvállalás
A Portfolio.hu beszámolója szerint a Csődtörvény 2011 óta hatályos szabályai alapján a kormány elvileg stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárássá minősítheti a Bayer Construct csőd- vagy felszámolási ügyét. Ez azzal járna, hogy a folyamatban nem piaci, hanem kizárólagos állami tulajdonban álló felszámoló szervezet járna el vagyonfelügyelőként vagy felszámolóként.Kutasi Balázs, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnere szerint a szabályozás összetett feltételrendszert tartalmaz, de a gyakorlatban jelentős mérlegelési teret hagy a kormánynak. Hozzátette, hogy az állami felszámoló jogi státusza megegyezik a piaci szereplőkével, és a törvény alapján az állami tulajdonosi joggyakorló sem utasíthatja az eljárás során.
Szarka Norbert fizetésképtelenségi szakjogász úgy látja, az állami felszámoló kijelölését a Bayer Construct gazdasági súlya, valamint az érintettek széles köre, köztük az alvállalkozók, lakásvásárlók és állami hitelezők is indokolhatja. Ugyanakkor az úgynevezett államosítás kifejezést mindkét jogász félrevezetőnek tartja, mert sem a csődeljárás, sem a felszámolás nem változtatja meg automatikusan a társaság tulajdonosi szerkezetét.
Az állam elvileg külön megállapodással szerezhetne tulajdonrészt, vagy felszámolás esetén élhetne elővásárlási jogával a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeknél. Ez azonban csak akkor válik relevánssá, ha már van egy harmadik fél által tett és a felszámoló által elfogadható ajánlat, vagyis nem jelent automatikus vagyonszerzést.
Peres kockázatok és zuglói követelések
A stratégiailag kiemelt eljárás javíthatja az állam intézményi pozícióját, de nem szünteti meg a megtérülési és jogvitás kockázatokat. Ha az állami követelést a Bayer Construct vitatja, az korlátozhatja az állam szavazati jogát a csődegyezség során, ami gyengítheti az alkuerejét.Szarka Norbert arra is felhívja a figyelmet, hogy egyezség nemcsak csődeljárásban, hanem felszámolás alatt is köthető, és bizonyos esetekben a bíróság akkor is jóváhagyhatja azt, ha a támogatók az egyezségre jogosult hitelezői követelések legalább felét képviselik. Ettől függetlenül a vitatottként besorolt állami igények továbbra is korlátozott hitelezői pozíciót eredményezhetnek.
Rózsa András, Zugló polgármestere a lapnak azt mondta, hogy a kerületi önkormányzat napokon belül pert indít a Bayer Construct leányvállalata, a ZVK Development Kft. ellen. Az önkormányzat a csődeljárás hivatalos bírósági közzétételét követően 30 napon belül jelentheti be a 10 milliárd forintot meghaladó követelését, amely vitatott követeléssé válhat, ha a fejlesztő azt nem ismeri el.
A jogvita hátterében az áll, hogy a magyar állam visszamondta a több mint 300 milliárd forint értékű irodakomplexum megvásárlását. A polgármester szerint bármelyik peres kimenet valósul meg, az ingatlanok végül az államhoz kerülhetnek, miközben a kerület olyan hasznosítást szorgalmaz, amely kisebb közlekedési és környezeti terhelést jelent a környéknek.
Korábbi cikkünkben a zuglói önkormányzat és a Bayer Construct ZVK projektcég közötti perindítás hátterét jártuk körül, amely egy 2006-os, többször módosított ingatlanmegállapodás vitatott értelmezésére és többmilliárd forintos kompenzációs igényre épül. Bemutattuk, hogy a kormány nagy értékű irodakomplexum-ügylettől való visszalépése és a kifizetések visszakövetelése miként erősítette a pénzügyi nyomást, ami a projektcég csődvédelmi kérelméhez és a jogi konfliktus éleződéséhez is hozzájárult.
Legfrissebb Company News hírek
- Forex
- Crypto