Az EU kritikusnyersanyag-projektjei elmaradhatnak a 2030-as céloktól
Az Európai Unió kritikus nyersanyagokra épülő iparpolitikája egyre nagyobb végrehajtási kockázatokkal szembesül, miközben a stratégiai projektek jelentős része késik vagy elakad. A csúszások azért különösen érzékenyek, mert Brüsszel 2030-ra szigorú bányászati, feldolgozási és újrahasznosítási célokat tűzött ki az importfüggőség csökkentésére.
Kiemelések
- Az Overseas Development Institute szerint a vizsgált 60 EU-s kritikus nyersanyagprojektből 14 2030-ig várhatóan nem járul hozzá az uniós célokhoz, háromnegyedük csúszik vagy nem átlátható.
- Több stratégiai státuszú lítiumprojekt – például a portugál Viridian Lithium csődje, a José de Mello 492 millió eurós finanszírozási hiánya és a szerbiai Jadar leállása – engedélyezési, környezetvédelmi és finanszírozási problémák miatt megtorpant.
- A kínai ritkaföldfém-exportkorlátozások moratóriuma 2025 januárjában lejár, miközben az EU több mint 2 milliárd eurót mozgósít a RESourceEU programban a kínálati oldali hiányok enyhítésére.
Jelentések és iparági szereplők szerint romlik a teljesítési esély
Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, az Európai Környezetvédelmi Iroda, az Overseas Development Institute és az Európai Számvevőszék értékelései egyaránt arra utalnak, hogy az uniós stratégiai nyersanyagprojektek számottevő része nem halad a tervek szerint. Az EEB elemzése szerint a tavaly bejelentett 47 stratégiai projekt közül legalább minden harmadik késik, elakadt, veszélybe került vagy már meg sem valósul.Az ODI júniusi jelentése azt mutatja, hogy a vizsgált 60 projektből 14 várhatóan nem járul hozzá az uniós célok teljesítéséhez 2030-ig. A szervezet szerint a beruházások háromnegyedénél csúszás látható, vagy a nyilvános adatok alapján az előrehaladás nem ellenőrizhető.
Az Európai Számvevőszék idei jelentése szintén arra jut, hogy több projekt nem lesz képes biztosítani az EU ellátását 2030-ra, és a teljesítmény nyomon követése sem megfelelő. Az EU célja, hogy 2030-ra saját szükségleteinek legalább 10 százalékát bányászatból, 40 százalékát feldolgozásból és 25 százalékát újrahasznosításból fedezze, miközben egyetlen harmadik országból sem származhat 65 százaléknál nagyobb arányú import egy adott kritikus nyersanyagból.
Jan Moström, az Euromines leköszönő elnöke és az LKAB korábbi vezérigazgatója szerint a jelenlegi pálya mellett az EU nagyon messze marad a kitűzött céloktól. Pénteken Stéphane Séjourné uniós iparügyi biztos újabb stratégiai projekteket jelent be, amelyek kiemelt finanszírozást és gyorsított engedélyezést kaphatnak, de az iparági bizalom továbbra is korlátozott.
Engedélyezési gondok és finanszírozási hiány fékezik a beruházásokat
Michael Staffas, a svéd Boliden vezérigazgatója szerint a stratégiai projektstátusz eddig nem hozott érdemi változást, ami jól jelzi az ágazati szereplők szkepszisét a rendszer hatékonyságával kapcsolatban. Bár a szabályozás a bányák számára 27 hónapos, a feldolgozó- és újrahasznosító üzemek számára pedig 15 hónapos engedélyezési határidőt ír elő, a tagállami hatóságok a gyakorlatban ennél jóval lassabban járnak el.Svédországban több hatóság is kifogást emelhet az engedélyezési folyamat során, ami jelentősen növeli az átfutási időt. A brit Savannah Resources szerint a portugáliai Barroso-bányán működő üzem évente mintegy félmillió elektromos jármű akkumulátorához elegendő lítiumot termelhetne, de a vállalat tapasztalatai alapján az uniós keretrendszer nem bizonyult elégségesnek a projekt előmozdításához.
A lítiumfeldolgozásban stratégiai státuszt kapott a francia Viridian Lithium és a portugál José de Mello csoport projektje is, mégsem alakult kedvezően a pályájuk. A Viridian Lithium csődbe ment, a José de Mello pedig nem tudta biztosítani a tervezett, 492 millió eurós finomító finanszírozását.
Leállt a szerbiai Jadar-projekt is, amely Európa lítiumigényének akár negyedét fedezhette volna. A beruházást engedélyezési problémák, környezetvédelmi aggályok és korrupciós vádak akasztották meg.
A helyzetet tovább élezi, hogy januárban lejár a Kína által bevezetett ritkaföldfém-exportkorlátozásokra vonatkozó moratórium. Brüsszel közben elindította a több mint 2 milliárd eurót mozgósító RESourceEU programot, valamint egy kritikusnyersanyag-központ létrehozását is tervezi, és a kezdeményezések a környezeti hatásvizsgálatok gyorsítására is kiterjednek.
Az EEB egyik elemzője szerint, ha a kínálati oldali ösztönzés ilyen feltételek mellett is hatástalannak bizonyul, az EU-nak komolyan mérlegelnie kell a kereslet csökkentését. Ez a megközelítés az európai nyersanyagstratégia következő szakaszában az iparpolitikai fókusz átrendeződését is előrevetítheti.
Korábbi cikkünk a magyar energiapiacon tapasztalható szabályozási lemaradásról szólt, amely a gyors technológiai és zöldátállási ütem mellett kézzelfogható üzleti költségeket és versenyképességi hátrányt okoz. Bemutattuk, hogy a részletszabályok hiánya és az energetikai adatplatformok (például az ENAP) elmaradása növeli a tervezési-finanszírozási kockázatokat, miközben a merev árszabályozás és a valós idejű adatok hiánya piaci torzulásokat eredményez. A cikk kitért arra is, hogy a hálózati integráció, az energiatárolás és a Paks körüli bizonytalanságok tovább erősítik a beruházói óvatosságot.
Legfrissebb Eurostat hírek
- Forex
- Crypto