Az UNCTAD szerint a geogazdaság átalakítja a kereskedelmet és a fejlődési kilátásokat

Az UNCTAD szerint a geogazdaság átalakítja a kereskedelmet és a fejlődési kilátásokat
A geogazdaság átalakítja a kereskedelmet

A globális kereskedelem tovább bővül, miközben a kormányok egyre határozottabban alkalmazzák a gazdaságpolitikát stratégiai céljaik elérésére. Az UNCTAD szerint ez az elmozdulás megváltoztatja a piacra jutást, az ellátási láncokat és azokat a feltételeket, amelyek mellett a fejlődő gazdaságok profitálhatnak a kereskedelemből.

Kiemelések

  • Az UNCTAD jelentése szerint a világkereskedelem 2025-ben rekordot jelentő 35 billió dollárt érhet el, és 2026-ban a fragmentáció ellenére mintegy 4,5%-kal nőhet.
  • A geogazdasági stratégiák — köztük a kereskedelmi korlátozások, támogatások és technológiai ellenőrzések — átalakítják az ellátási láncokat, a termelési központokat és a beruházási döntéseket, különösen a stratégiai ágazatokban.
  • A fejlődő gazdaságok egyszerre szembesülnek lehetőségekkel és kockázatokkal, amit jól példáz, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság 2025-ben a bányászott kobalt 73%-ával rendelkezik, mégis a zöld ellátási láncokban keletkező értékből 1% alatti részesedést szerez meg.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

A kereskedelem növekedése folytatódik, miközben a szakpolitikai eszközök stratégiaibbá válnak

Az UNCTAD beszámolója szerint a világkereskedelem a geopolitikai feszültségek, a fragmentáció és a növekvő pénzügyi kockázatok ellenére is ellenálló marad: 2025-ben rekordot jelentő 35 billió dollárt ér el, és 2026-ban várhatóan mintegy 4,5%-kal bővül.

Az ügynökség legfrissebb Trade and Development Report jelentése a geogazdaságot olyan gazdasági eszközök stratégiai célok előmozdítására történő használataként határozza meg. A jelentés szerint a kormányok egyre inkább kereskedelmi korlátozásokra, pénzügyi támogatásokra, beruházási szabályokra és technológiai ellenőrzésekre támaszkodnak, hogy versenyezzenek a gazdasági és nemzetbiztonsághoz kapcsolódó ágazatokban, beleértve a félvezetőket, a mesterségesintelligencia-infrastruktúrát és a tisztaenergia-technológiákat.

Ez az elmozdulás egyre inkább befolyásolja, hogy a vállalatok honnan szerzik be áruikat, hol építik ki termelési hálózataikat, és hová fektetnek be. A stratégiai kapcsolatok, a földrajzi elhelyezkedés és az érzékelt megbízhatóság a költségek és a hatékonyság mellett egyre nagyobb súlyt kapnak, miközben egyes jelentős partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok gyengülnek, és új beszállítói kapcsolatok jönnek létre.

A fejlődő gazdaságok lehetőségekkel és értéklánc-kockázatokkal szembesülnek

Az UNCTAD szerint az új környezet lehetőséget teremthet a fejlődő gazdaságok számára arra, hogy alternatív beszállítókká, termelési központokká vagy regionális összekötőkké váljanak. A nagy belföldi piaccal, stratégiai elhelyezkedéssel és erősebb intézményekkel rendelkező országok elmélyíthetik az együttműködést a kereskedelem, a technológia, az infrastruktúra és a pénzügyek terén, miközben bővítik szerepüket a regionális értékláncokban.

A jelentés India digitális közszolgáltatási infrastruktúrájának megosztását, Brazília azonnali fizetési rendszerének dél-amerikai kiterjesztését, valamint a pánafrikai fizetési és elszámolási rendszert emeli ki olyan kezdeményezésekként, amelyek csökkenthetik a fizetési akadályokat és szélesíthetik a piacra jutást. Hozzáteszi, hogy ezek az erőfeszítések kiegészíthetik a többoldalú kereskedelmi rendszert és erősíthetik a kollektív alkupozíciót.

Ugyanakkor az UNCTAD arra figyelmeztet, hogy az ellátási láncokban való részvétel nem garantálja az érték érdemi részének megszerzését. A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ bányászott kobalttermelésének mintegy 73%-át adja 2025-ben, ugyanakkor a belföldi tulajdonú termelők a nemzeti kibocsátás mindössze 1%-át képviselik, miközben Afrika a zöld ellátási láncokban keletkező érték kevesebb mint 1%-át szerzi meg.

Az ügynökség szerint a fejlődést védő garanciáknak továbbra is a többoldalú szabályokon kell alapulniuk, és a Kereskedelmi Világszervezet továbbra is nélkülözhetetlen a megkülönböztetésmentesség és az alapvető kereskedelmi szabályok szempontjából. Hozzáteszi, hogy a fejlődő gazdaságoknak támogatásra van szükségük a szabványoknak, a tanúsítási, nyomonkövethetőségi, digitális vámügyi és szabályozási követelményeknek való megfeleléshez, különben a vállalatok akkor is kiszorulhatnak a piacokról, ha versenyképesek maradnak.

Korábbi elemzésünkben arról, hogy a háborúk és a vámok hogyan alakítják át a globális kereskedelmet, elmagyaráztuk, hogy a vállalatok áttervezik ellátási láncaikat és szállítási útvonalaikat, hogy ellenállóbbá váljanak az ismétlődő zavarokkal szemben. Megjegyeztük, hogy ezek az átalakulások a közvetlen konfliktusokon túl is fennmaradhatnak, támogatva a diverzifikáció és a regionálisabb kereskedelem felé történő hosszabb távú elmozdulást, még akkor is, ha a bizonytalanság továbbra is magas.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.