Az OECD szerint nő a mezőgazdasági támogatás, miközben továbbra is nagy arányt képviselnek a piactorzító intézkedések

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi intézmények
Nő az OECD mezőgazdasági támogatása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Elena Nikulina

23 órával ezelőtt

Az OECD szerint nő a mezőgazdasági támogatás, miközben továbbra is nagy arányt képviselnek a piactorzító intézkedések — OECD: piactorzító mezőgazdasági támogatás

A mezőgazdasági támogatás 56 országban 2023–2025-ben rekordot ért el, mivel a kormányok az ismétlődő sokkokra egyre több rövid távú támogatással reagáltak. Az OECD szerint a támogatások csaknem fele továbbra is olyan intézkedésekből áll, amelyek torzítják a termelést és a kereskedelmet, miközben a hosszú távú ellenálló képességbe történő beruházások elmaradnak az ágazat igényeitől.

Kiemelések

Az OECD jelentése szerint a mezőgazdasági támogatás 2023–2025-ben rekordot ért el: évi 885 milliárd USD-re nőtt, 121 milliárd USD-vel meghaladva az előző időszak szintjét, és megfordítva a hosszú távú csökkenő tendenciát.
A piactorzító intézkedések az összes támogatás csaknem felét teszik ki: a feltörekvő gazdaságok az árakat támogató intézkedéseket részesítik előnyben, míg az OECD-országok a közvetlen állami kiadásokra, például a katasztrófák utáni rendkívüli támogatásra helyezik a hangsúlyt.
A magas élelmiszerárak miatt a fogyasztókat évi nettó 204 milliárd USD költség terheli, miközben a mezőgazdasági termelékenység növekedése 2014–2023-ban 0,8%-ra lassult, az innovációs rendszerekbe irányuló állami beruházások pedig a termelési érték 0,5%-ára estek vissza.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Rekordösszegű támogatás és a szakpolitikai intézkedések összetétele

Az OECD jelentése szerint a Mezőgazdasági szakpolitikai monitoring és értékelés 2026 című kiadvány megállapítja, hogy az ágazat összes támogatása 2023–2025-ben évi átlagban elérte a 885 milliárd USD-t, ami 121 milliárd USD-vel több az előző kétéves időszak értékénél. A növekedés véget vet a támogatás termeléshez viszonyított aránya több évtizedes csökkenésének: a támogatás a mezőgazdasági termelés értékének 17,6%-áról 19,1%-ára emelkedett az 56 vizsgált országban.

A támogatások csaknem fele továbbra is olyan formában érkezik, amely nagy valószínűséggel torzítja a termelést és a kereskedelmet. Ide tartoznak a piaci árakat módosító, a termelési ráfordításokat támogató, illetve a kifizetéseket a kibocsátás mennyiségéhez kötő intézkedések. Az OECD szerint a feltörekvő gazdaságok nagyobb mértékben támaszkodnak a belföldi mezőgazdasági árakat a világpiaci árak fölött tartó szakpolitikákra, míg az OECD-országok inkább a közvetlen állami kiadásokra, például a katasztrófák utáni rendkívüli támogatásra építenek.

Mathias Cormann, az OECD főtitkára szerint a nagyobb támogatás nem vezet automatikusan jobb eredményekhez; arra figyelmeztet, hogy a piactorzító intézkedések növelik a családok költségeit és rontják a hatékonyságot. Több innovációs és infrastrukturális beruházást sürget, hogy a gazdálkodók kevesebb erőforrással is többet termelhessenek, és jobban felkészülhessenek a jövőbeli sokkokra.

Fogyasztói költségek és a hosszú távú ellenálló képesség hiánya

A jelentés szerint a magasabb élelmiszerárakon keresztül a fogyasztók is jelentős terhet viselnek. A belföldi élelmiszerárakat a nemzetközi szint fölött tartó szakpolitikák 2023–2025-ben becslések szerint nettó 204 milliárd USD éves költséget jelentettek a fogyasztóknak, mivel az élelmiszerre fordított többletkiadás meghaladta a háztartásoknak nyújtott költségvetési támogatást.

Az OECD szerint a kutatásba, az innovációba és az infrastruktúrába irányuló beruházások nem tartanak lépést az ágazat igényeivel, miközben lassul a mezőgazdasági termelékenység növekedése. Az éves termelékenységnövekedés az 1991–2000 közötti 1,8%-ról 2014–2023-ra 0,8%-ra csökkent, a mezőgazdasági tudás- és innovációs rendszerekbe irányuló állami beruházások pedig a termelés értékének 0,9%-áról 0,5%-ára estek vissza 2000–2002 és 2023–2025 között.

A jelentés több mint 150 országspecifikus ajánlást fogalmaz meg, és négy reformprioritást jelöl ki. Ezek közé tartozik az árakat és a kereskedelmet torzító támogatásoktól való függőség csökkentése, a rendszerszintű kockázatkezelés megerősítése, a kutatásba és más közjavakba történő beruházások növelése, valamint a mezőgazdasági szakpolitika fenntarthatósági célokhoz való szorosabb igazítása.

Korábbi cikkünkben Mario Draghi szakpolitikai figyelmeztetéséről azt vizsgáltuk, hogyan áshatja alá a szigorú monetáris politika és a költségvetési visszafogottság a hosszú távú növekedéshez és a kínálati sokkokkal szembeni ellenálló képességhez szükséges beruházásokat. Felidéztük Draghi érvelését, miszerint a jegybankoknak kordában kell tartaniuk az inflációt, ugyanakkor kerülniük kell azokat a kamatpályákat, amelyek szükségtelenül növelik a tőke költségét, és visszafogják az innovációt és a termelékenységet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?