Az Erste 1000 milliárd forintos visszaesést vár a magyar lakáshitelpiacon
A magyar bankszektor továbbra is magas különterhek mellett működik, miközben az Erste szerint a támogatott konstrukciók átalakulása jelentősen átírhatja a lakáshitelezési piacot. A bank az első kilenc hónapban alacsonyabb profitot ért el, de a hitelezésben, a betétgyűjtésben és a digitális értékesítésben továbbra is a szektort meghaladó növekedést mutatott fel.
Kiemelések
- Az Erste Bank 84,5 milliárd forint adózott eredményt ért el 2024 első kilenc hónapjában, ami 25%-os visszaesés az előző évhez képest.
- A bank 2025-ben 1000 milliárd forintos visszaesést vár a magyar lakáshitelpiacon, 3000 milliárdról 2000 milliárdra csökkenő új kihelyezéssel az Otthon Start kifutása miatt.
- A digitális értékesítés aránya 54%-ról 70%-ra ugrott egy év alatt, miközben az NPL-ráta 1,7%-ról 1,4%-ra csökkent.
Eredmények és piaci várakozások
A Portfolio.hu tudósítása szerint Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a bank sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a pénzintézet 84,5 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az év első kilenc hónapját, ami 25%-os csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A visszaesést az extraprofitadó 26 milliárd forintos növekedése, valamint a kamatstop határidejének eltörléséből származó, több mint 13 milliárd forintos átértékelődési veszteség terhelte.A tőkearányos nyereség 17,6%, a költség/bevétel arány 34,5% volt az első három negyedévben, és a bank közlése szerint a legtöbb mutatóban felülteljesítették a bankszektort. Az ügyfélhitelek állománya 21%-kal, az ügyfélbetéteké 19%-kal emelkedett, miközben a nettó kamatbevételek 13%-kal, a díj- és jutalékbevételek 4%-kal nőttek. A bevételek 6,5%-kal közel 300 milliárd forintra, a kiadások 8,9%-kal 103 milliárd forintra emelkedtek, így a működési eredmény 5,2%-kal 196 milliárd forintra nőtt.
A bank 37,6 milliárd forint extraprofitadót, 8,8 milliárd forint bankadót és 38,2 milliárd forint tranzakciós illetéket fizetett. Jelasity szerint a különterhek ügyében a bankszektor továbbra is "rendszerváltásra" vár, és mielőbbi változtatásban bízik.
Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes azt mondta, hogy idén 3000 milliárd forint új kihelyezést vár az Erste a magyar lakáshitelpiacon, jövőre azonban ez az Otthon Start kifutásával és a Wekerle Plusz bevezetésével 1000 milliárd forinttal, nagyjából 2000 milliárd forintra csökkenhet. Ezzel párhuzamosan a piaci hitelezés aránya az idei 23%-ról 45% környékére emelkedhet, és hasonló súlyt érhet el a Wekerle Plusz is.
Az Otthon Start három héttel ezelőtt bejelentett kivezetése előrehozott keresletet generált, és a befogadások száma nagyjából megduplázódott a megszokotthoz képest. A bank várakozásai szerint a Wekerle Plusz felújítási program 3%-os kamatozású, családi házaknak járó támogatott hiteleit a bankszektor nyújthatja majd, míg a 0%-os társasházi hitelek várhatóan az MFB mérlegében jelennek meg; ezek a lakáshitel-folyósításokon belül legfeljebb 8-10%-os arányt képviselhetnek majd.
Hitelezési szerkezet és digitális bővülés
A lakossági hitelezésben továbbra is a jelzáloghitelek jelentik a fő növekedési motort, ezek kihelyezése 105%-kal nőtt egy év alatt, míg a személyi kölcsönöké 40%-kal emelkedett. A babaváró- és munkáshitelek volumene ugyanakkor 13%-kal csökkent, a mikrohiteleké pedig 36%-kal bővült.A vállalati üzletágban a hitelállomány 13%-kal, az új kihelyezés 47%-kal nőtt 2025 harmadik negyedévéhez képest. A kkv-k új folyósítása 8%-kal, a nagyvállalatoké és önkormányzatoké 191%-kal, a kereskedelmi célú ingatlanhiteleké pedig 14%-kal emelkedett.
A lakás-takarékpénztári piacon az Erste várakozásai szerint az új szerződések száma jövőre 60 ezerről 96 ezerre nőhet, ami 60%-os emelkedésnek felel meg. A bank szerint a Wekerle Plusz Lakástakarék fenntartható konstrukciónak tűnik, amely egyszerre ösztönzi a hosszú távú megtakarítást és támogatja a keresletet.
A digitális ügyfélaktivitás folyamatosan bővül, ami egyre nagyobb teret nyit a digitális értékesítésnek. A digitális értékesítés aránya egy év alatt 54%-ról 70%-ra emelkedett, miközben a digitálisan aktív lakossági ügyfelek platformhasználata a 2024 végi 73%-ról, illetve a tavaly év végi 75%-ról 77%-ra nőtt.
Az Erste által kezelt lakossági betétállomány 12%-kal, az értékpapírállomány 24%-kal emelkedett egy év alatt. A teljes, 8500 milliárd forintos lakossági ügyfélvagyonon belül 73% a befektetések aránya, ezen belül 72% befektetési jegy, 13% részvény és 6% állampapír, miközben a vagyon 31%-át TBSZ-en tartják az ügyfelek, az értékpapírszámlák értékesítésének pedig 74%-a digitálisan zajlik.
Zsiga Krisztina vezérigazgató-helyettes szerint a nemteljesítő hitelállomány egy év alatt 42,8 milliárd forintról 42,5 milliárd forintra csökkent, ami 1,7%-ról 1,4%-ra mérséklődő rátát jelent. A lakossági NPL-ráta 2,0%-ról 1,7%-ra, a vállalati 1,3%-ról 0,9%-ra csökkent, és az Erste Bank 1,4%-os mutatója a legalacsonyabb az Erste Csoport régiós leánybankjai között.
A csalási kísérletek száma ugyanakkor meredeken emelkedett: az első három negyedévben 71 ezer ilyen eset történt a banknál a 2025-ös 35 ezer után, 11 milliárd forint értékben a tavalyi 7,7 milliárd forinttal szemben. Ebből 9,1 milliárd forintot sikerült megmenteni az ügyfeleknek, ami 83%-os aránynak felel meg; a teljes összegből 8,7 milliárd forint átutalásokhoz, 2,3 milliárd forint pedig kártyás csalásokhoz kapcsolódott.
Korábbi cikkünkben a Magyar Bankszövetség kormány felé megfogalmazott elvárásait vettük sorra a kamatstop, az extraprofitadó és a banki különterhek kapcsán. A szövetség kiszámítható menetrendet sürgetett a tehercsökkentésre, és jelezte, hogy a támogatott lakáshitelprogramoknál – köztük az Otthon Startnál – hosszabb távon átláthatóbb, stabilabb szabályozási keretre lenne szükség.
Legfrissebb Mortgage hírek
- Forex
- Crypto