Yulia Slavina

Parlamenti bizottság elé idézik Matolcsyt az MNB-ügyben

Parlamenti bizottság elé idézik Matolcsyt az MNB-ügyben
Matolcsy bizottság előtt

Az MNB-alapítványok körüli ügyek parlamenti vizsgálata a volt jegybankelnök őrizetbe vétele után is folytatódik, a bizottság pedig tartja a november 5-i meghallgatási időpontot. A testület szerint az ügy túlmutat egyetlen szereplőn, mert a jegybanki alapítványok körül kiterjedt cégháló és érdekrendszer alakult ki.

Kiemelések

  • Matolcsy Györgyöt november 5-én idézi be a MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság, részvételi szándékát megerősítette.
  • A meghallgatás technikai előkészítése folyamatban van, az Alaptörvény alapján Matolcsynak személyesen kell megjelennie, még kényszerintézkedés alatt is.
  • A bizottság a jegybanki alapítványi rendszer teljes döntési és tulajdonosi struktúráját, nemcsak Matolcsy szerepét vizsgálja, újabb felelősöket is keres.

November 5-i meghallgatás előkészítése

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Csőszi Attila, az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság tiszás elnöke megerősítette, hogy ragaszkodnak a jövő csütörtöki, november 5-i időponthoz. A volt jegybankelnök még őrizetbe vétele előtt átvette az idézést, és jelezte részvételi szándékát.

Csőszi Attila szerint a múlt heti ügyészségi akciók nem tették okafogyottá a bizottság munkáját. A testület jelenleg az illetékes hatóságokkal egyeztet a meghallgatás technikai lebonyolításáról, mivel a cél továbbra is az, hogy a meghallgatás személyes megjelenéssel történjen meg.

Petrik Herold Erik ügyvéd azt mondta, hogy az Alaptörvény és az országgyűlési törvény alapján a parlamenti bizottság előtti megjelenési kötelezettség a legsúlyosabb kényszerintézkedés alatt álló személyekre is vonatkozik. Hozzátette, hogy míg bíróságokon időnként alkalmaznak távmeghallgatást, vizsgálóbizottság előtt erre nincs lehetőség, az idézettnek személyesen kell megjelennie.

A Központi Nyomozó Főügyészséggel és a büntetés-végrehajtással folyó egyeztetés így elsősorban az előállítás technikai megszervezéséről szól. A jövő heti ülésen a volt jegybankelnök megtagadhatja a választ azokra a kérdésekre, amelyekkel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, de amiben nyilatkozik, abban igazat kell mondania, különben hamis tanúzás miatt feljelentés is születhet.

Szélesebb felelősségi kör vizsgálata

A bizottság álláspontja szerint az ügy nem kizárólag egy személy szerepéről szól. A jegybanki alapítványok körül olyan kiterjedt cégháló és érdekrendszer épült ki, amelyben Matolcsy kulcsszereplő, de csak az egyik láncszem.

Az augusztusban felállt vizsgálóbizottság legutóbb október 1-jén ülésezett. Ekkor az MNB-alapítványok vagyonát érintő, a közvagyonjelleget megszüntető törvényi szabályozás egykori kormánypárti felelőseit, Bánki Eriket és Kósa Lajost hallgatták meg, ám érdemi információk helyett mindketten lényegében arról beszéltek, hogy nincsenek tisztában a részletekkel.

A mostani meghallgatás ezért a parlamenti vizsgálat következő fontos állomása lehet. Az eljárás kimenetele nemcsak a politikai felelősség feltárása, hanem a jegybanki alapítványi rendszerhez kapcsolódó döntési és tulajdonosi viszonyok mélyebb feltérképezése szempontjából is jelentős lehet.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés napirendjén szereplő pénzügyi és intézményi előterjesztéseket vettük végig, köztük az MNB 2025-ről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának parlamenti vitáját. Bemutattuk a jegybanki dokumentum főbb állításait a monetáris politikáról és a bankszektor 2025-ös eredményeiről, valamint azt is, hogy a parlament több kapcsolódó szerkezeti és szabályozási kérdést (például közmédia-átalakítást és nyilvántartási törvénymódosításokat) is tárgyal.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.