Jancsics Dávid szerint az NVVH korai fellépése erősítheti a jogállami és befektetői bizalmat Magyarországon
A magyarországi korrupcióellenes intézményrendszer hatékonysága a következő hónapokban üzleti és jogállami szempontból is meghatározóvá válik. Jancsics Dávid korrupciókutató szerint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal első ügyei erős szimbolikus üzenetet hordoznak, de a hosszú távú eredményességet az intézményi felépítés és az adatvezérelt működés dönti el.
Kiemelések
- Jancsics Dávid szerint az NVVH gyors, társadalmilag kiemelt ügyekhez való fellépése erősítheti a jogállami és befektetői bizalmat Magyarországon.
- A lezárt és folyamatban lévő ügyek alapján több ezer milliárd forintos nagyságrendű vagyonmozgás történhetett, de a visszaszerzés jelentős része lassú és csak részben lehet sikeres.
- Az üzleti bizalom egy-két éven belül helyreállhat, ha az átláthatóság nő, de a korrupció visszaszorításához további, rendszer szintű együttműködés szükséges.
Az NVVH első ügyei és a visszaszerzés korlátai
A Portfolio.hu interjúja szerint Jancsics Dávid úgy látja, hogy az NVVH az első hónapokban intenzív működést mutat, és eddig kedvező benyomást keltett. A korrupciókutató szerint az, hogy a hivatal gyorsan társadalmilag kiemelt ügyekhez ér el, tudatos prioritás lehet, amely azt jelzi, hogy a politikailag érzékeny szereplők sem kerülhetnek automatikusan a törvények fölé.Jancsics ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a korai sikerekből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Szerinte a hivatal hosszú távú teljesítményét az határozza meg, milyen szervezeti struktúra épül köré, és képes lesz-e tartósan magas színvonalon működni.
A szakértő szerint a korábbi rendszerben a közpénzek kimentése nemcsak összetett jogi és vállalati struktúrákon keresztül történt, hanem sok esetben egyszerű, készpénzalapú megoldásokkal is. Úgy véli, a most látható ügyek alapján több ezer milliárd forintos nagyságrendű vagyonmozgásról lehet szó, de a tényleges összeg csak szerződések és pénzáramlások teljes feltárásával becsülhető meg.
Az interjúban Jancsics arra is kitér, hogy a visszaszerzés jelentős része lassú lehet. Szerinte a vagyon egy része jogalkotási eszközökkel vagy büntetőeljárások során visszavehető, ugyanakkor számottevő hányadát már felélték vagy más formákba menekítették, ezért a teljes összegnek csak töredéke térhet vissza az államhoz.
Üzleti bizalom és antikorrupciós keretek
Jancsics szerint a külföldi befektetők és a vállalatok számára fontos, mennyire érvényesül a joguralom, és mekkora korrupciós kockázatot kell beárazniuk Magyarországon. Úgy látja, hogy az üzleti bizalom viszonylag gyorsan, akár egy-két éven belül helyreállhat, ha világossá válik, hogyan működnek újra a közbeszerzések és a gazdasági döntéshozatal.A korrupciókutató ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy egyetlen erős hatóság önmagában nem garantálja az alacsony korrupciós szintet. Szerinte a hatékony fellépéshez oknyomozó újságírók, kutatóműhelyek, civil szervezetek, bejelentők, pénzügyi szereplők és állami szervek összehangolt munkájára van szükség, miközben a bűnüldözésben az adatelemzés és a kockázatalapú, prediktív megközelítés egyre nagyobb szerepet kap.
Az interjúban értékelt vagyonnyilatkozati reformról Jancsics azt mondja, hogy az jó irány lehet, mert nagyobb jogkövetkezményt kapcsol a valótlan bejelentésekhez. Kockázatként említi viszont, hogy a rendszer továbbra sem kezeli kellő mélységben a tágabb családi vagyonmozgásokat, így szerinte a családi hálózatokon keresztül felhalmozott vagyon jelentős része változatlanul kívül maradhat az ellenőrzésen.
Korábban megvizsgáltuk az NVVH 2027-es költségvetését, amely 10,6 milliárd forintos kerettel és pénzügyi önállósággal számol.
Legfrissebb Reforms hírek
- Forex
- Crypto