Ashutosh Sureka

Magyarország új biztosítói válságkezelési keretet vezethet be 2027-től

Magyarország új biztosítói válságkezelési keretet vezethet be 2027-től
Új biztosítói válságkezelés

Az uniós követelmények magyar jogba ültetésével külön válságkezelési rendszer jöhet létre a biztosítási szektor számára Magyarországon. A tervezet a szanálási eszközök mellett előzetes helyreállítási és szanálási tervezést, valamint egy ötmilliárd forintos ágazati alap felépítését is előírná.

Kiemelések

  • 2027. január 29-től a Magyar Nemzeti Bank önálló szanálási hatóságként új biztosítói válságkezelési keretet és kiterjedt eszköztárat kapna.
  • Minden hazai biztosító és fióktelep ötmilliárd forint céltartalék felépítésére kötelezett, 2027-2029 közötti évi 1,67 milliárd forint ágazati befizetéssel.
  • Kiemelt védelmet kapnak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és bizonyos társadalombiztosítási igények, miközben ügyfélveszteség lehetséges.

Szanálási eszközök és felügyeleti feltételek

Portfolio.hu beszámolója szerint a törvénytervezet abból indul ki, hogy egy biztosító pénzügyi nehézségei nemcsak az ügyfelekre, hanem más pénzügyi szereplőkre és a reálgazdaságra is átterjedhetnek. A javaslat ezért önálló szabályozási keretet hozna létre a biztosítók válságkezelésére, amelyben a szanálási hatóság szerepét a Magyar Nemzeti Bank töltené be.

Szanálásra csak akkor kerülhetne sor, ha a biztosító vagy viszontbiztosító fizetésképtelen, illetve valószínűsíthetően fizetésképtelenné válik, ezt más piaci vagy felügyeleti megoldás ésszerű időn belül nem előzi meg, és a beavatkozás közérdekből szükséges. Az MNB-nek azt is mérlegelnie kellene, hogy a célok rendes fizetésképtelenségi eljárásban ugyanilyen mértékben elérhetők-e, mert ebben az esetben szanálási intézkedést nem lehetne alkalmazni.

A jegybank kezébe több eszköz kerülne, köztük a fizetőképes kifuttatás, a vagyonértékesítés, az áthidaló vállalkozás létrehozása, az eszközök és kötelezettségek elkülönítése, valamint a tőkeinstrumentumok és egyes kötelezettségek leírása vagy átalakítása. A tervezet lehetővé tenné azt is, hogy meghatározott esetekben az MNB a szükséges átruházásokat a részvényesek vagy más érintettek hozzájárulása nélkül hajtsa végre, és szanálási biztost rendeljen ki a biztosító irányítására.

Az ügyfélvédelem nem jelentene teljes veszteségmentességet, mivel egyes biztosítási szolgáltatási igények és kárigények is érintettek lehetnének leírás vagy tulajdoni részesedéssé alakítás esetén. Ugyanakkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból eredő kötelezettségeket, egyes fedezeti eszközökkel biztosított igényeket, valamint bizonyos társadalombiztosítást helyettesítő és munkavállalói kötelezettségeket a javaslat kivonná ebből a körből.

A csomag részeként az MNB rövid időre felfüggeszthetné bizonyos szerződéses kifizetések teljesítését és a szerződéses partnerek felmondási jogának gyakorlását. Az életbiztosítási szerződések visszavásárlási jogának korlátozása vagy felfüggesztése is lehetővé válna, míg rendkívüli körülmények között külön felügyeleti eszközként legfeljebb három hónapra ugyancsak szüneteltethető lenne a visszavásárlási jog gyakorlása.

Ágazati alap, felkészülés és piaci hatás

A beavatkozások pénzügyi hátterét a Biztosítási Szanálási Alap biztosítaná, amelyhez minden magyarországi székhelyű biztosítónak és viszontbiztosítónak, valamint a harmadik országbeli biztosítók magyarországi fióktelepeinek is csatlakozniuk kellene. Az alap működtetéséért és pénzeszközeinek kezeléséért a Magyar Biztosítók Szövetsége felelne.

Az induló feltöltési szintet ötmilliárd forintban határoznák meg, amelyet 2027-ben, 2028-ban és 2029-ben egyenletesen kellene elérni, évente mintegy 1,67 milliárd forintos ágazati befizetéssel. Ha az alap pénzügyi eszközeinek összege 2029. december 31. után az induló szint 50 százaléka alá csökken, a befizetések újraindulnának, és három éven belül ismét el kellene érni az ötmilliárd forintos szintet.

A javaslat szerint forráshiány esetén rendkívüli befizetés is előírható lenne, emellett az alap hitelt vehetne fel vagy kötvényt bocsáthatna ki, ezekhez pedig a kormány által jóváhagyott összegig állami készfizető kezesség kapcsolódna. Az MNB ugyanakkor nem finanszírozhatná a rendszert, az állami forrásból nyújtott összegeket pedig legfeljebb tíz éven belül kellene visszafizetni.

A rendszer a válság előtti felkészülést is megerősítené. Az arra kötelezett biztosítók megelőző helyreállítási terveket készítenének, míg az MNB szanálási terveket dolgozna ki a piac meghatározott részére, és előírhatná a szanálhatóság akadályainak megszüntetését, akár az üzleti tevékenység vagy a működési struktúra módosításával is.

A kisebb és nem összetett piaci szereplők adminisztratív könnyítéseket kapnának, miközben a szabálysértésekre szigorú bírságok vonatkoznának. Jogi személyek esetében a bírság az előző üzleti évi nettó árbevétel 10 százalékáig, természetes személyeknél akár 2 milliárd forintig terjedhetne; a tervezet elfogadása esetén az új biztosítói válságkezelési keretrendszer 2027. január 29-étől lépne hatályba.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.