Magyar alapkezelők óvatosan növelték a likviditást az októberi piaci feszültségek közepette

Magyar alapkezelők óvatosan növelték a likviditást az októberi piaci feszültségek közepette
Alapkezelők óvatos likviditása

Az október végi modellportfóliók alapján a magyar alapkezelők összességében nem hajtottak végre érdemi irányváltást, miközben a globális kötvénypiaci stressz enyhült, de nem tűnt el. A közös, egyenlő súlyozású portfólióban a pénzpiaci eszközök súlya nőtt, a kötvénykitettség lényegében változatlan maradt, a részvényarány pedig csak minimálisan csökkent.

Kiemelések

  • A hazai alapkezelők októberben 13,8%-ról 14,4%-ra növelték a pénzpiaci eszközök súlyát, jelezve fokozott óvatosságot a piaci feszültségek közepette.
  • A portfóliókban a kötvénykitettség 33,3%-ról 33,4%-ra nőtt, miközben a nemzetközi kötvények aránya 14,7%-ról 15,0%-ra emelkedett, a hazaiaké 18,7%-ról 18,4%-ra csökkent.
  • A forintos kitettség 59,6%-ról 61,1%-ra nőtt, az eurós arány 18,9%-ról 18,1%-ra csökkent, tükrözve az alapkezelők óvatos devizapolitikáját.

Októberi allokáció és piaci háttér

A Portfolio.hu összeállítása szerint a hazai alapkezelők október végén továbbra is óvatos álláspontot tartanak fenn, annak ellenére, hogy az amerikai hosszú hozamok a korábbi csúcsokról visszajöttek, és a kötvények részben visszanyerték menedékeszköz-jellegüket. A befektetői kommentárok alapján ugyanakkor korai lenne tartós megnyugvásról beszélni, mert az európai kötvénypiacokon, különösen Franciaország körül, új fiskális és hozamkockázatok jelentek meg.

A felmérésben ezúttal 10 alapkezelő vett részt, Accorde, Amundi, Apelso, Equilor, Generali, Gránit, Hold, K&H, OTP és VIG. A közös modellportfólióban a pénzpiaci eszközök aránya 13,8%-ról 14,4%-ra emelkedett, a kötvénykitettség 33,3%-ról 33,4%-ra nőtt, míg a részvények súlya 29,4%-ról 29,3%-ra mérséklődött, az alternatív befektetéseké pedig 23,5%-ról 22,9%-ra csökkent.

A kötvényeken belül enyhe elmozdulás látszik a nemzetközi papírok felé. A nemzetközi kötvények súlya 14,7%-ról 15,0%-ra nőtt, miközben a hazai kötvényeké 18,7%-ról 18,4%-ra csökkent; a részvénypiacon pedig a fejlődő piaci részvények aránya 5,6%-ról 5,1%-ra esett, miközben a hazai és régiós részvények kismértékben emelkedtek.

A portfóliómenedzserek kommentárjai szerint a részvénypiacokon belső rotáció zajlik. Az AI- és félvezetőpiaci történetek hosszú távú növekedési potenciálját sokan továbbra sem kérdőjelezik meg, de a beruházások finanszírozhatósága, a tőkeigény, a szabad cash flow alakulása és a hitelből finanszírozott projektek megtérülése egyre hangsúlyosabb kockázatként jelenik meg.

Hazai eszközök megítélése és devizapozíciók

Magyarországon az októberi időszak egyik kulcstényezője a 2027-es költségvetési pálya és a 4,9%-os hiánycél bejelentése volt, amely kezdetben támogatta a magyar eszközök megítélését és életben tartotta az eurókonvergencia-történetet. A kezdeti pozitív reakció után azonban profitrealizálás indult, és a befektetők figyelme egyre inkább a részletekre, valamint a végrehajtási kockázatokra irányul.

A hazai kötvények és a forint megítélését továbbra is támogatja a javuló makrogazdasági pálya reménye, ugyanakkor a nemzetközi hozamkörnyezet, az energiaárak, az európai fiskális kockázatok és a közel-keleti bizonytalanság miatt a magyar piac sem számít kockázatmentesnek. A forint esetében inkább sávos mozgás valószínű, miközben a korábbi egyértelmű erősödési narratíva már kevésbé domináns.

A devizamegoszlás ezt az óvatos hozzáállást tükrözi. A forintos kitettség a közös modellportfólióban 59,6%-ról 61,1%-ra emelkedett, az eurós arány 18,9%-ról 18,1%-ra csökkent, a dolláros kitettség 15,1%-ról 15,3%-ra nőtt, míg az egyéb devizák súlya 6,4%-ról 5,5%-ra mérséklődött.

A fő kategóriák között továbbra is a kötvények adják a legnagyobb súlyt 33,4%-kal, ezt követik a részvények 29,3%-kal és az alternatív befektetések 22,9%-kal. Az abszolút hozamú stratégiák 12,9%-os aránya arra utal, hogy a portfóliómenedzserek a volatilis környezetben továbbra is értéket látnak a rugalmas, több eszközosztály között mozgó megközelítésekben.

Korábbi cikkünkben az ÁKK állampapír-aukcióin látott kiugró befektetői keresletről írtunk, különösen a hosszabb lejáratoknál, ahol a 10 éves papíroknál többszörös túljegyzés alakult ki. A magas lefedettség mellett több futamidőn is csökkentek az átlaghozamok, ami a magyar állami finanszírozási feltételek javulására és a befektetői bizalom erősödésére utalt. Ez a háttér segít értelmezni a mostani, óvatosabb alapkezelői pozicionálást a hazai kötvények és a forint megítélésében is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.