Az EKB által támogatott tokenizációs keretrendszer bővíti az európai bankok elszámolási lehetőségeit

Traders Union
Minden hír
Központi bankok
Az EKB tokenizációja bővíti a banki elszámolást

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Darina Pashchenko

21.10.2026

Az EKB által támogatott tokenizációs keretrendszer bővíti az európai bankok elszámolási lehetőségeit — Az EKB ösztönzi a tokenizációs átállást

Az európai pénzügyi piacok a tokenizációs kísérletektől a korai operatív alkalmazás felé mozdulnak, mivel a megosztott főkönyvi technológián alapuló tranzakciókhoz elérhetővé válik az euró jegybankpénzben történő elszámolás. Ez a változás bővíti a bankok, kibocsátók és piaci szereplők rendelkezésére álló infrastruktúrát, miközben a fedezeti szabályok és az értékpapír-szolgáltatások is alkalmazkodnak a régióban.

Kiemelések

2026. szeptember 21-től a DLT-tranzakciók a Pontesen keresztül euró jegybankpénzben számolhatók el, kockázatmentes elszámolást biztosítva a bankoknak a tokenizált eszközök esetében.
2026 márciusától a központi értéktárakban nyilvántartott DLT-alapú eszközök fedezetként elfogadhatók az eurórendszer hitelműveleteiben, javítva a likviditási támogatást és az integrációt.
Az európai központi értéktárak a növekvő kibocsátói érdeklődés és a transzatlanti szabályozói támogatás közepette a meglévő infrastruktúra mellett működő, DLT-n kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat indítottak.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Bővül az euróelszámolás és a fedezethez való hozzáférés

Az Európai Központi Bank beszámolója szerint a Pontes 2026. szeptember 21-i elindítását követően a megosztott főkönyvi technológián alapuló tranzakciók már euró jegybankpénzben is elszámolhatók. Ez a lépés kockázatmentes elszámolási eszközhöz biztosít hozzáférést a bankok és más piaci résztvevők számára a tokenizált pénzügyi tevékenységekhez, ami az európai piacokon a kísérleti fázison túli elmozdulást jelzi.

2026 márciusa óta a központi értéktárakban kibocsátott, DLT-alapú eszközök az eurórendszer hitelműveleteiben elfogadható fedezetként is felhasználhatók. Ez a változás közvetlenebbül integrálja a tokenizált instrumentumokat a meglévő fedezeti keretrendszerbe, és támogatja a likviditáshoz való hozzáférést a megfelelő eszközök fedezete mellett.

Az EKB az eurórendszert a piaci innováció katalizátoraként mutatja be, amely három funkción keresztül működik: kockázatmentes elszámolási eszközt biztosít, fedezet ellenében likviditást nyújt, valamint támogatja az integrált ökoszisztémát. E szerepek együttesen azt célozzák, hogy a tokenizált pénzügyek kapcsolódhassanak a mainstream banki és utókereskedési folyamatokhoz.

Fejlődik a kibocsátói kereslet és a piaci infrastruktúra

Az európai szuverén kibocsátókkal folytatott egyeztetések a tokenizált kibocsátás iránti növekvő érdeklődésre utalnak, miközben szupranacionális szereplők is vizsgálják a piacot. Az Eurogroup+ 2026. július 9-i, digitális pénzügyekről szóló nyilatkozata e fejlődés szélesebb szakpolitikai hátterére mutat rá.

Az európai központi értéktárak olyan, DLT-n kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat indítottak, amelyek a meglévő infrastruktúra mellett működnek, ami azt mutatja, hogy a piaci infrastruktúra-szolgáltatók a jelenlegi rendszerek feladása nélkül alkalmazkodnak. A trend Európán túl is megfigyelhető: az SEC munkatársai által 2025 decemberében kiadott no-action állásfoglalás lehetővé tette a DTCC számára, hogy három éven át tokenizálja a meglévő értékpapírokat az Egyesült Államokban.

A pénzügyi értéklánc egészében említett előnyök közé tartoznak az éjjel-nappali tranzakciók, a smart contractok automatizálása, az eszközök szinkron cseréje és az egyeztetések szükségtelenné válása. A kibocsátásban a tokenizáció az alacsonyabb költségekkel, a kkv-k szélesebb hozzáférésével és a töredéktulajdonnal kapcsolódik össze, míg a kereskedés, az utókereskedési szolgáltatások és a fedezetkezelés számára előnyös lehet az atomi delivery versus payment, a rövidebb ciklusok és az automatizáltabb vállalati események kezelése.

Mario Draghi azon figyelmeztetéséről szóló korábbi cikkünkben, amely a kamatlábak növekedés felett tartásának kockázataira hívta fel a figyelmet bemutattuk, hogy a hosszan tartó szigorú politika miként ronthatja az adósságdinamikát, és fokozhatja az inflációs kimenetelekre nehezedő nyomást. A cikk amellett érvelt, hogy a jegybankoknak az árstabilitást kell előtérbe helyezniük, miközben e céllal összhangban a lehető legalacsonyabb kamatpályára kell törekedniük, hogy ne fojtsák el a termelő beruházásokat; továbbá kiemelte az olyan javaslatokat, mint az uniós piacok mélyebb integrációja és a hosszú távú növekedést támogató célzott állami finanszírozás.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?