Oleksii Zaichenko

Az EU/EGT bankjai ellenállónak bizonyulnak, miközben az EBA az államadóssággal és a kiberkockázatokkal kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet

Az EU/EGT bankjai ellenállónak bizonyulnak, miközben az EBA az államadóssággal és a kiberkockázatokkal kapcsolatos veszélyekre figyelmeztet
Az EU bankjai az új kockázatok közepette is helytállnak

Az EU és az EGT bankjait továbbra is erős tőkehelyzet, likviditás és jövedelmezőség támogatja, miközben a gazdaság hitelezése tovább bővül. A legfrissebb kockázati áttekintés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a bankok egyre érzékenyebbek az államadósság átárazódására, a kkv-hitelezés egyes területein nyomás tapasztalható, az olyan tényezőkhöz kapcsolódó működési kockázatok pedig nőnek, mint a kiberfenyegetések, a csalás és az AI alkalmazása.

Kiemelések

  • Az EU/EGT bankjai az EBA 2026. őszi kockázatértékelési jelentése szerint összességében ellenállók, de a digitalizációhoz kapcsolódó kiber-, csalási és harmadik felekkel összefüggő kockázatok növekednek.
  • A nem banki pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek 2026 júniusáig éves összevetésben 18,5%-kal nőttek, fokozva az ágazatok közötti kölcsönös függőséget és az állampapírhozamok változásával szembeni érzékenységet.
  • A CET1-ráta 16,2%, az eszközminőség összességében stabil, a nemteljesítő hitelek aránya 1,8%, de a kkv- és fogyasztási hiteleknél nagyobb sérülékenységek mutatkoznak, miközben a költségek növekedése nyomást gyakorol a jövedelmezőségre.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az őszi, 2026-os kockázati áttekintés megállapításai

Az Európai Bankhatóság jelentése szerint a 2026. őszi kockázatértékelési jelentés, a kkv-hitelezésről szóló elemzés és a 2026. őszi kockázatértékelési kérdőív alapján a térség bankjai az összetettebb kockázati környezet ellenére összességében továbbra is ellenállók.

A digitalizáció hatékonyságnövekedést eredményez, ugyanakkor átalakítja a működési kockázatokat is. A kiberfenyegetések és az adatbiztonság továbbra is a fő aggályok közé tartoznak, miközben egyre nagyobb jelentőséget kap a csalás és a harmadik felektől való függés, ahogy a bankok közös IKT-szolgáltatókra támaszkodnak, és fokozottan ki vannak téve a geopolitikai feszültségekhez kapcsolódó fennakadásoknak.

A bankok szerint az AI javítja a munkavállalók termelékenységét és az ügyfélszolgálat színvonalát, az intézmények pedig már a legfejlettebb AI-modelleket is használják a gyenge pontok azonosítására és az ellenőrzési rendszerek megerősítésére. Az EBA szerint ezek az előnyök a hatékony bevezetéstől, irányítástól és emberi felügyelettől függnek, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az AI növelheti a kiberkockázatokat, a csalás, a modellhibák és a külső szolgáltatók jelentette kockázatokat.

A hitelezés bővülése és a kockázatos területek

A háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 2026 júniusáig tovább bővültek, bár a növekedés üteme országonként és ágazatonként jelentősen eltér. Az EBA szerint az infrastruktúrához, az energiához, a biztonsághoz és a tágabb AI-ökoszisztémához kapcsolódó beruházások várhatóan támogatják a vállalati hitelkeresletet, miközben a bankok figyelemmel kísérik az ezekhez kapcsolódó kitettségek koncentrációs és értékelési kockázatait.

Az egyéb pénzügyi vállalatoknak, köztük a nem banki pénzügyi intézményeknek nyújtott hitelek különösen gyorsan, éves összevetésben 18,5%-kal emelkedtek. A felügyeleti hatóság szerint ezek a szorosabb kapcsolatok a finanszírozási viszonyokon, a hitelkereteken, a közös adósokon és az egymással korreláló kitettségeken keresztül továbbíthatják a piaci feszültségeket, miközben a nagyobb állampapír-portfóliók miatt a bankok érzékenyebbé válnak az állampapírhozamok változására.

Az eszközminőség összességében megfelelő, a nemteljesítő hitelek aránya 2026 júniusában nagyjából 1,8%-on maradt, de a fogyasztási hitelek, a kkv-hitelezés és a kereskedelmi ingatlanhitelek területén továbbra is vannak sérülékenységek. Az EBA szerint a kkv-hitelportfóliókban továbbra is gyakoribb a nemteljesítés és nagyobb a hitelkockázat, mint a nagyvállalatoknak nyújtott hiteleknél. A növekvő fizetésképtelenségi esetszám, a jövedelmezőségi nyomás és az adósságszolgálati terhek miatt szoros nyomon követésre van szükség.

A jövedelmezőség továbbra is erős, amit elsősorban a nettó kamatbevétel támogat, a CET1-ráta pedig 2026 júniusában 16,2% volt. A hatóság ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a betétek növekvő költsége, a működési kiadások emelkedése, az esetleges hitelveszteségek és a kötvénypiaci kibocsátási ablakok fokozott volatilitása próbára teheti a nyereséget, a finanszírozási terveket és a likviditáskezelést. Mindez megerősíti a körültekintő tőke- és likviditástervezés fontosságát.

Amint arról korábban beszámoltunk, Németország „feszült” szintről „kritikusra” emelte a kockázati besorolást az AI-vezérelt kibertámadások és a szélesebb körű Cyber Index figyelmeztetései nyomán.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.