Az EKB fogyasztói felmérése erősödő inflációs várakozásokat és gyengébb euróövezeti növekedési kilátásokat jelez

Traders Union
Minden hír
Központi bankok
EKB-felmérés: inflációs és növekedési kilátások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Darina Pashchenko

23.10.2026

Az EKB fogyasztói felmérése erősödő inflációs várakozásokat és gyengébb euróövezeti növekedési kilátásokat jelez — Az EKB vegyes kilátásokat jelez

Az euróövezeti háztartások 2026 szeptemberében enyhén magasabb rövid távú inflációs várakozásokról, valamint erősebb jövedelem- és kiadásnövekedési várakozásokról számoltak be. Az Európai Központi Bank legfrissebb felmérése emellett gyengébb 12 hónapos növekedési kilátásokat, magasabb várható munkanélküliségi rátát és szigorodó hitelhez jutási feltételeket mutat.

Kiemelések

Az EKB szeptemberi felmérése szerint a 12 hónapos inflációs várakozások mediánja 3,0%-ról 3,1%-ra emelkedett, míg az ötéves várakozás változatlanul 2,5%.
A háztartások most -1,5%-os euróövezeti gazdasági növekedésre számítanak a következő 12 hónapban, szemben az augusztusi -1,2%-kal, a munkanélküliséget pedig magasabbra, 11,3%-ra várják a korábbi 11,0% helyett.
A fogyasztók arra számítanak, hogy otthonuk ára 3,5%-kal emelkedik a következő 12 hónapban; a jelzáloghitel-kamatokra vonatkozó várakozás változatlanul 4,9%, és a hitelfeltételek további szigorodására számítanak.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Vegyes háztartási várakozásokat mutat a szeptemberi felmérés

Az Európai Központi Bank jelentése szerint az elmúlt 12 hónap inflációjára vonatkozó fogyasztói mediánbecslés szeptemberben az augusztusi 3,5%-ról 3,6%-ra emelkedett, míg a következő 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozás 3,0%-ról 3,1%-ra nőtt. A három évre előretekintő inflációs várakozás változatlanul 2,9%, az öt évre vonatkozó pedig 2,5%. A következő 12 hónap inflációjára vonatkozó várakozások bizonytalansága enyhén nőtt, és továbbra is meghaladja a közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti szintet.

A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó válaszadók átlagosan továbbra is magasabb inflációs érzékelésről és várakozásokról számolnak be, mint a legfelső ötödbe tartozók. A 18 és 34 év közötti fiatal válaszadók szintén továbbra is alacsonyabb inflációs érzékelésről és várakozásokról számolnak be, mint az idősebb korcsoportok.

A következő 12 hónap nominális jövedelemnövekedésére vonatkozó várakozás 1,0%-ról 1,1%-ra emelkedett, a várt kiadásnövekedés pedig 3,6%-ról 3,7%-ra nőtt. Az elmúlt 12 hónap kiadásnövekedésének érzékelt üteme szintén emelkedett: 5,2%-ról 5,3%-ra. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások ismét erősebb jövedelemnövekedési várakozásokról számoltak be, mint a magasabb jövedelműek.

Eltérő növekedési, munkaerőpiaci és lakáspiaci kilátások

A háztartások szeptemberben óvatosabban ítélték meg a gazdaság helyzetét: a következő 12 hónapra várt gazdasági növekedés az augusztusi -1,2%-ról -1,5%-ra csökkent. Eközben a 12 hónap múlva várható munkanélküliségi ráta 11,0%-ról 11,3%-ra emelkedett, bár a fogyasztók a jövőbeli munkanélküliségi rátát továbbra is csak valamivel magasabbra várják az általuk érzékelt, jelenlegi 10,6%-os rátánál, ami összességében stabil munkaerőpiaci kilátásokra utal.

A munkaerőpiaci várakozásokban továbbra is megmutatkoznak a jövedelmi különbségek: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 12 hónap múlva 13,6%-os munkanélküliségi rátára számítanak, szemben a legfelső ötöd 9,7%-os várakozásával. A lakáspiacon a fogyasztók arra számítanak, hogy otthonuk ára a következő 12 hónapban 3,5%-kal emelkedik, az augusztusi 3,4% után, míg a 12 hónap múlva várható jelzáloghitel-kamatláb változatlan maradt a júliusi 4,9%-on.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások továbbra is erőteljesebb, 4,0%-os lakásár-emelkedésre és magasabb, 5,7%-os jelzáloghitel-kamatokra számítanak, mint a magasabb jövedelmű háztartások, amelyek 3,2%-os lakásár-emelkedést és 4,4%-os jelzáloghitel-kamatot várnak. Nőtt az augusztushoz képest azoknak a háztartásoknak a nettó aránya, amelyek az elmúlt 12 hónapban a hitelhez jutás szigorodásáról számoltak be, és emelkedett azoknak a nettó aránya is, akik a következő 12 hónapban a hitelfeltételek szigorodására számítanak.

Korábbi cikkünkben Mario Draghi figyelmeztetéséről írtunk, amely az infláció kordában tartása és a hosszú távú növekedés közötti szakpolitikai kompromisszumra vonatkozott; ismertettük azt az álláspontját, hogy a növekedést hosszú ideig meghaladó kamatszint ronthatja az adósságdinamikát, és végső soron növelheti az inflációs kockázatokat. Megjegyeztük azt is, hogy a jegybankoknak csak addig kellene emelniük a kamatokat, amíg az a középtávú infláció stabilizálásához szükséges, a termelékenység és az ellenálló képesség védelmét pedig növekedésösztönző intézkedésekkel – például az uniós piac integrációjával és célzott beruházási támogatással – kellene segíteniük.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?