A Mol szerint az orosz olajról való leválás növelheti a magyar és szlovák energiaköltségeket

A Mol szerint az orosz olajról való leválás növelheti a magyar és szlovák energiaköltségeket
Energiaárak nőhetnek

Magyarország és Szlovákia továbbra is nagyrészt a Barátság kőolajvezetéken keresztül fedezi olajszükségletét, miközben az Európai Unió az orosz energiahordozóktól való teljes függetlenedést tekinti prioritásnak. A Mol vezetése szerint a gyors leválás nemcsak az energiaköltségeket emelheti meg, hanem társadalmi és politikai feszültségeket is kiválthat a két közép-európai országban.

Kiemelések

  • A Mol szerint az orosz kőolajról való leválás 2030-ig 15 százalékkal növelheti Magyarország energiaköltségeit az IMF előrejelzése alapján.
  • A diverzifikációt akadályozza, hogy brüsszeli szabályozás szerint uniós támogatás nem jár fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó projektekhez, ezért a Mol saját forrásból fejleszt vezetéket Magyarország és Szlovákia között.
  • A Mol az Európai Bizottság közvetítését és a TAL-vezetékhez való csatlakozást kéri, miközben a regionális infrastruktúra fejlesztése továbbra is politikai és ellátásbiztonsági kérdés marad.

Az átállás költségei és az infrastruktúra korlátai

A Portfolio.hu beszámolója szerint Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója és a csoport stratégiai igazgatója egy brüsszeli interjúban arról beszél, hogy az orosz kőolajról való leválás jelentősen megemelheti az energiaköltségeket a régióban. A vezető szerint Magyarország és Szlovákia különösen kitett, mert továbbra is a szovjet időszakban kiépített Barátság vezetéken keresztül szerzi be szükségletei jelentős részét.

Bacsa arra figyelmeztet, hogy a függőség csökkentése drágulást, társadalmi feszültséget és akár politikai instabilitást is okozhat. Ezt a kockázatot a szöveg szerint az IMF 2025-ös tanulmánya is alátámasztja, amely alapján az orosz energiahordozók azonnali leállítása 2030-ig mintegy 15 százalékkal növelné a magyar energiakiadásokat.

A diverzifikációt lassítja, hogy a brüsszeli szabályozás alapján fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó projektekhez alapesetben nem jár uniós támogatás. A Mol ezért saját forrásból épít vezetéket a magyarországi és szlovákiai finomítói között, miközben azt hangsúlyozza, hogy a közép-európai vezetékes infrastruktúra jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest.

Regionális ellátásbiztonság és uniós egyeztetések

A leválás egyik kulcseleme a Horvátország felől érkező Adria-kőolajvezeték lehet, de a Mol és a horvát állami vezetéküzemeltető JANAF között évek óta vita húzódik a tranzitdíjakról és a kapacitásokról. Bacsa szerint a vállalat számára fontos kérdés, hogy ez az útvonal érdemben képes-e javítani az ellátásbiztonságot, ugyanakkor a cél továbbra is az, hogy Magyarország több diverzifikált vezetékrendszerhez kapcsolódjon.

A vállalat ezért az Európai Bizottság közvetítését is kéri, és szorgalmazza a csatlakozást a Triesztből Németországba tartó TAL-vezetékre. Emellett nyitott lenne az ukrajnai Barátság vezeték egy korábbi leágazásának újraindítására is, ami a cikk szerint azért is fontos, mert az év elején egy támadás után hetekre leálló tranzitvezeték komoly diplomáciai feszültséget okozott Kijev és Budapest között.

A cikk szerint Ana-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője nem zár ki konkrét finanszírozási lehetőségeket, ugyanakkor világossá teszi, hogy az unió elsődleges célja az orosz olajtól és földgáztól való teljes függetlenedés. Ez a megközelítés azt jelzi, hogy a régiós infrastruktúra-fejlesztések ügye egyszerre iparági, ellátásbiztonsági és politikai kérdés marad.

Korábban felvázoltuk az alacsony gáztárolói készletek miatti uniós ellátási és árazási kockázatokat, ami tágabb kontextust ad a régiós energiaár-vitákhoz is.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.