Magyarország űripari résekre építene, Kapu Tibor a gyógyszergyártást emelte ki

Magyarország űripari résekre építene, Kapu Tibor a gyógyszergyártást emelte ki
Űripari rések és gyógyszer

Magyarországnak nem saját óriásrakéták fejlesztésével, hanem versenyképes technológiai résekre építve lehet szerepe a gyorsan formálódó űrgazdaságban. Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Program vezetője szerint a mikrogravitációs gyártás, különösen a gyógyszeripari alkalmazások, az elkövetkező öt-tíz évben új üzleti lehetőségeket nyithatnak meg.

Kiemelések

  • Kapu Tibor szerint Magyarország a sugárzásmérés és a gyógyszergyártás űrbeli alkalmazására fókuszálva építhet versenyelőnyt a következő öt-tíz évben.
  • A HUNOR misszió tizenkét 3D-nyomtatott dobozban végzett növénytermesztési kísérletét már nemzetközi szabadalomra nyújtották be, új ipari hasznosítási lehetőségeket teremtve.
  • A HUNOR 25 űrkísérletet és 152 kutatót vont be, a magyar kutatók számára költséghatékony hozzáférést biztosítva az űrkutatáshoz, miközben a program költsége elenyésző.

Űripari fókusz és piacra lépési stratégia

Mint arról a Portfolio.hu beszámolt, Kapu Tibor a Portfolio Deep Tech 2026 konferencián azt mondta, Magyarország számára nem a NASA-val vagy a nagy űrhatalmakkal való közvetlen verseny jelent reális irányt, hanem azoknak a szakterületeknek a kiválasztása, ahol a hazai tudás nemzetközileg is versenyképes lehet. Példaként a sugárzásmérést és a gyógyszergyártást emelte ki, és úgy vélte, a következő öt-tíz év jelentős változásokat hozhat az űrbeli termelésben.

A programvezető szerint a mikrogravitáció új lehetőségeket teremt a polimerek előállításában és a fehérjekristályok növesztésében, ami a gyógyszerfejlesztés számára is értékes lehet. Úgy látja, a magyar gyógyszeripari háttérre építve ez olyan terület lehet, ahol az ország célzottan tudna pozíciót építeni, ehhez azonban technológiai lehetőségen túl forrásokra, azok átgondolt felhasználására és következetes stratégiára is szükség van.

Kapu Tibor a magyar űrügynökség lehetséges szerepét elsősorban iparképviseleti és iparfejlesztési oldalról közelítette meg. Szerinte a nemzetközi szereplők jellemzően ügynökségeken keresztül kapcsolódnak egy ország űrszektorához, ezért olyan alacsony működési költségű szervezetre van szükség, amely valódi hozzáadott értéket teremt, és segíti a magyar vállalatokat kutatási együttműködésekbe, illetve külföldi piacokra való belépésben.

A HUNOR-küldetés ipari és kutatási hozadéka

A kutatások gyakorlati hasznosulására a növénytermesztési kísérletet hozta példának. Elmondása szerint a Debreceni Egyetem projektjéhez a Pécsi Tudományegyetemen könnyű, 3D-nyomtatott keltetődobozokat terveztek, mert a Nemzetközi Űrállomás erre szolgáló berendezésének használata rendkívül drága lett volna, ráadásul a kapacitásai is foglaltak voltak.

A fejlesztés során tizenkét dobozban retket, búzát és paprikát neveltek, kontrollcsoportokkal és szelénnel előkezelt magokkal. A megoldás biztonságosságáról hónapokig győzték meg a NASA-t, egyebek mellett azt igazolva, hogy a magok nem szabadulnak ki, a nemzetközi szabadalmaztatás pedig Kapu szerint már elindult, ami önálló hasznosítási lehetőséget is teremthet.

A HUNOR összesen 25 kísérletet vitt a világűrbe, és 152 kutatót vont be a munkába. A programvezető kiemelte, hogy a projektek jelentős része orvosbiológiai volt, több esetben maga az űrhajós is vizsgálati alanyként vett részt, ugyanakkor az eredmények feldolgozása hosszadalmas, ezért egyes területeken egyelőre csak részeredményekről lehet beszélni.

Kapu Tibor szerint a misszió költsége egy ország költségvetésében elenyésző tétel, miközben a technológiai fejlődésből való kimaradásnak hosszabb távon komoly ára lehet. Hozzátette, hogy az űrkutatás földi alkalmazásai, a meteorológiától és az aszályfigyeléstől a műholdas navigációig, közvetlen gazdasági és társadalmi hasznot teremtenek, a magyar küldetés pedig olyan hazai kutatóknak is hozzáférést adott a világűrhöz, akik ezt saját forrásból nem tudták volna finanszírozni.

Hosszabb távon a program hozadékának abban is meg kell jelennie, hogy az űripar iránt érdeklődő fiatalok Magyarországon is találjanak szakmai lehetőséget. Ez a szemlélet az űrkutatás üzleti hasznosítása mellett a hazai innovációs ökoszisztéma és a magasan képzett munkaerő megtartása szempontjából is fontos lehet.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.