Magyarország állandó űrügynökség indítását célozza jövő nyártól
A HUNOR-program meghosszabbításán dolgozik a magyar űrszektor vezetése, hogy elkészüljön az állandó űrügynökség jogi és stratégiai alapja. Kapu Tibor szerint a jelenlegi forráskereten belül finanszírozható a plusz fél év, miközben a hazai űripar előtt a holdi kutatásoktól az ESA-projektekig új piaci lehetőségek nyílnak.
Kiemelések
- A HUNOR programot további fél évvel hosszabbítják meg 2025 nyaráig, hogy lezárják az állandó magyar űrügynökség stratégiai és jogi előkészítését.
- A program meghosszabbítása a 99 millió dolláros jóváhagyott keretből gazdálkodik, miközben az új űrstratégia iránykijelölését és piaci integrációt célozza.
- A 25 magyar kísérletben 152 kutató vett részt, a projektek várhatóan exportképes szabadalmakat és technológiákat eredményeznek, erősítve az ESA-projektekben való részvételt.
Űrügynökségi terv és programhosszabbítás
Mint a Portfolio.hu interjújából kiderül, Kapu Tibor, a HUNOR igazgatója szerint a program eredetileg a küldetés lezárását követő fél évig tartott volna, majd egyéves hosszabbítást kapott extra ráfordítás nélkül, és most további fél év kitolásán dolgoznak. Elmondása szerint erre azért van szükség, hogy az állandó magyar űrügynökséghez szükséges stratégiai és törvényalkotási munka lezáruljon, a cél pedig az, hogy a permanens szervezet jövő nyáron induljon el.Kapu szerint a minisztériummal közösen végzett átvilágítás a HUNOR eddigi működését tekintette át, és nem találtak kirívó eredményt. Hozzátette, a program meghosszabbítása nem függ össze ezzel a folyamattal, hanem azzal, hogy a korábban jóváhagyott, 99 millió dolláros keretből még biztosítható a működés, miközben idő kell az új űrstratégia és az űrtörvény kidolgozásához.
Az igazgató szerint az új stratégia feladata az iránykijelölés, nem pedig a részletes műszaki vagy költségbontás rögzítése. Azt mondta, az elmúlt években új területek jelentek meg, köztük a mesterséges intelligenciához kapcsolódó űripari alkalmazások, és egyre több magyar szoftvercég nyer el ESA-projekteket, ami a szektor nemzetközi beágyazottságát erősíti.
Piaci lehetőségek a magyar űriparban
Kapu Tibor a magyar űrprogram gazdasági hasznát a magas hozzáadott értékű munkahelyekkel, a technológiai transzferrel és a kutatási eredmények későbbi piacosíthatóságával indokolja. Elmondása szerint a Nemzetközi Űrállomásra felvitt 25 magyar kísérleten 152 kutató dolgozott, összességében pedig legalább 200 ember kapcsolódott a projekthez, ami hosszabb távon szabadalmakat, tudományos publikációkat és értékesíthető technológiákat eredményezhet.Példaként említette a RANDAM dozimétert, amely egyszerre kínál űrbeli és földi felhasználási lehetőségeket, például egészségügyi vagy nukleáris környezetben. Az igazgató szerint a magyar szereplőknek a jövőben a holdi kutatásokban is lehet helyük, beleértve a sugárzásmérést és a holdi kőzet, a regolit hasznosítását, mivel a NASA új holdi terveihez további kísérleteket, gyártási megoldásokat és eszközöket vár a partnerországoktól.
A nemzetközi hordozórakéta-piacról szólva Kapu úgy látja, hogy még ha a Falcon 9 hosszabb távú szerepe változik is, a közepes teherbírású szegmensben több versenytárs jelenik meg, így a kisebb országok és vállalatok előtt továbbra is maradnak feljutási lehetőségek. Szerinte Magyarország számára a fő feladat most az, hogy a hazai cégeket és kutatókat bekapcsolja ezekbe a nemzetközi láncokba, mert a magyar űriparban jelentős növekedési potenciál van, és 2040-re a magyar jelenlét a világűrben várhatóan erősebb lesz a mainál.
Nemrég írtunk a mikrogravitációs gyógyszergyártás lehetőségeiről, amelyet Kapu Tibor a magyar űripar egyik kitörési pontjaként említett.
- Forex
- Crypto