Japán blokkláncrendszert tervez a részvény- és kötvényelszámoláshoz
Japán blokklánc-alapú elszámolási rendszert készít elő részvényekhez és államkötvényekhez, miközben a szabályozók arra törekednek, hogy a tranzakciók elszámolási idejét két napról közel valós időre csökkentsék. A kezdeményezés az elosztott főkönyvi technológiát az ország legnagyobb hagyományos pénzügyi piacainak infrastruktúrájába integrálná.
Kiemelések
- Japán blokklánc-alapú elszámolást fejleszt részvényekhez és államkötvényekhez.
- A rendszer célja, hogy a kétnapos elszámolást közel valós idejű átutalásokkal váltsa fel.
- A részletes fejlesztési terv 2027 elején jelenhet meg.
Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.
A Pénzügyi Szolgáltatási Ügynökség, a Pénzügyminisztérium és a Bank of Japan hazai pénzügyi intézményekkel együttműködve dolgozik majd a keretrendszeren; a fejlesztési terv a The Block szerint már 2027 elején elkészülhet. A tervezet várhatóan meghatározza a blokklánc-architektúrát, felosztja a felelősségi köröket a közintézmények és a pénzügyi intézmények között, valamint ütemtervet állapít meg a megvalósításhoz.
Japán a valós idejű elszámolást célozza
A projekt középpontjában a részvények és a japán államkötvények jelenlegi, kétnapos elszámolási folyamatának lerövidítése áll. A kereskedelmi bankok által a Bank of Japannál vezetett folyószámla-egyenlegek egy része tokenizálható lenne, majd az új blokklánchálózaton keresztül átutalható.
Jóváhagyás esetén az infrastruktúra néhány éven belül működésbe léphet, mielőtt a 2030-as évek elején teljes körű használatra térnének át. A kormány azt is mérlegeli, hogy a projektet egy szélesebb, többéves stratégiai beruházási keretbe illessze, amely a 2027-es pénzügyi évben indulna.
A kezdeményezés egy másik, mintegy 40 regionális és online bankot érintő kísérlettel párhuzamosan zajlik. Ezek az intézmények tokenizált betéteket használó bankközi fizetések proof-of-conceptjét készítik elő, ami újabb tesztet jelent az elosztott főkönyvek számára Japán szabályozott pénzügyi rendszerén belül.
A tokenizáció belép a mainstream pénzügyekbe
Japán törekvései túlmutatnak az elszámoláson. Áprilisban a Japan Securities Clearing Corporation megkezdte az államkötvények blokklánc-alapú fedezetként való használatának tesztelését a Mizuho, a Nomura és a Digital Asset közreműködésével. A Mizuho Bank, a MUFG és az SMBC külön-külön részt vesz az FSA által támogatott stablecoin-kezdeményezésben.
A szabályozás ezzel párhuzamosan halad. A júliusban elfogadott módosítások várhatóan mintegy 105 kriptovalutát pénzügyi eszközként sorolnak át a 2027-es pénzügyi évben, és megteremtik egy külön kriptoadózási rendszer alapját, amelynek tényleges adókulcsa körülbelül 20% lehet, szemben a jelenleg akár 55%-ot is elérő kulcsokkal. Az FSA emellett külön kriptovaluta- és stablecoin-részleget is létrehozott.
A blokklánc tesztje a kulcsfontosságú piaci infrastruktúrában
Az elszámolási projekt jelentőségét az adja, hogy a spekulatív kriptoeszközök helyett hagyományos értékpapírokra összpontosít. A részvények, az államadósság és a jegybanki egyenlegek Japán pénzügyi rendszerének középpontjában állnak, így ezek potenciális blokklánc-infrastruktúrára költöztetése lényegesen nagyobb intézményi tesztet jelent.
A valós idejű elszámolás csökkentheti azt az időszakot, amely alatt a szerződő felek ki vannak téve egymás kockázatának, és a tranzakciók után gyorsabban felszabadíthatja a tőkét. A kontrollált tesztekről országos szintű infrastruktúrára való átálláshoz azonban a szabályozóknak és a pénzügyi intézményeknek meg kell oldaniuk az interoperabilitással, a működési ellenálló képességgel és a tokenizált eszközök jogi kezelésével kapcsolatos kérdéseket.
A 2027 elejére várható részletes terv ezért az első jelentős jelzés lesz arról, hogy Japán milyen gyorsan kíván eljutni a blokklánckísérletektől a működő pénzpiaci infrastruktúráig.
Arról is beszámoltunk, hogy Japán négy év után kiadta az első kriptotőzsdei engedélyt.
Legfrissebb Bank of Japan hírek
- Forex
- Crypto