Az EU-ban 2025-ben enyhült a jövedelmi egyenlőtlenség – derül ki az Eurostat adataiból

Az EU-ban 2025-ben enyhült a jövedelmi egyenlőtlenség – derül ki az Eurostat adataiból
Szűkül a jövedelmi különbség az EU-ban

Az Európai Unióban 2025-ben valamivel egyenletesebbé vált a jövedelemeloszlás: a blokk Gini-együtthatója az előző évi 29,4-ről 29,2-re csökkent. A legfrissebb adat továbbra is jelentős különbségeket mutat a tagállamok között: Szlovákiában volt a legalacsonyabb, Bulgáriában pedig a legmagasabb a jövedelmi egyenlőtlenség.

Kiemelések

  • Az Eurostat szerint az EU Gini-együtthatója a 2024-es 29,4-ről 2025-ben 29,2-re csökkent, ami a jövedelmi egyenlőség enyhe javulását jelzi.
  • Továbbra is jelentősek az országok közötti különbségek: 2025-ben Szlovákiában volt a legalacsonyabb a Gini-együttható (23,0), Bulgáriában pedig a legmagasabb (37,7).
  • Belgiumban, Csehországban, Szlovéniában és Lengyelországban továbbra is kisebb a jövedelmi egyenlőtlenség, Lettország és Litvánia pedig az uniós tagállamok között a magasabb értékek közé tartozik.

Ezt a cikket az eredetiből fordítottuk. Olvassa el tudósítónk eredeti változatát itt.

Az Eurostat adatai a 2025-ös jövedelemeloszlásról

Az Eurostat jelentése szerint az EU Gini-együtthatója 2025-ben 29,2, szemben a 2024-es 29,4-del. A mutató azt méri, hogy egy országon belül hogyan oszlik meg a jövedelem a tökéletes egyenlőség viszonyítási alapjához képest.

A 0-s érték teljes egyenlőséget jelent, amikor mindenkinek ugyanannyi a jövedelme, a 100-as érték pedig teljes egyenlőtlenséget, amikor egyetlen ember kapja az összes jövedelmet. A legfrissebb uniós adat tehát a jövedelemeloszlás mérsékelt javulására utal a blokk egészében.

Továbbra is jelentősek a tagállamok közötti különbségek

Az EU tagállamaiban 2025-ben a Gini-együttható a szlovákiai 23,0-tól a bulgáriai 37,7-ig terjedt, ami rámutat a háztartások jövedelemeloszlásában a tagállamok között továbbra is fennálló különbségekre.

Szlovákia után Belgiumban (23,4), Csehországban (24,0), Szlovéniában (24,6) és Lengyelországban (24,9) volt a legegyenletesebb a jövedelemeloszlás. A lista másik végén Bulgáriát Lettország (35,6) és Litvánia (35,5) követi, ami azt mutatja, hogy Kelet-Európa egyes részein továbbra is jóval nagyobb az egyenlőtlenség.

Korábbi cikkünkben beszámoltunk Mario Draghi figyelmeztetéséről: ha a kamatlábak tartósan meghaladják a növekedési ütemet, az ronthatja az államadósság dinamikáját, és fokozhatja a „fiskális dominanciára” irányuló nyomást, miközben a jegybankok az infláció megfékezésére összpontosítanak. Draghi arra is felhívta a figyelmet, hogy a monetáris politikának kerülnie kell a szükségesnél szigorúbb fellépést, mivel a magasabb hitelköltségek visszafoghatják a termelő beruházásokat, az innovációt és Európa hosszú távú növekedését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.