Európa jóléti modellje egyre nagyobb fiskális nyomás alá kerül

Európa jóléti modellje egyre nagyobb fiskális nyomás alá kerül
Nő a fiskális teher

Az európai gazdasági modell évtizedek óta kiemelkedően magas szintű állami juttatásokra és társadalmi védelemre épül. Ez a rendszer ma már azért kerül egyre erősebb figyelem alá, mert a kontinens a világ népességéhez és gazdasági súlyához mérten aránytalanul sokat költ szociális célokra.

Kiemelések

  • Az EU-tagállamok átlagosan GDP-jük 10%-át költik nyugdíjakra, ami majdnem kétszerese a U.S.-beli aránynak.
  • Az állami szociális kiadások az EU-ban elérik a GDP 30%-át, míg a U.S.-ben ez a mutató 20% alatt marad.
  • Angela Merkel szerint Európa a globális szociális kiadások 50%-át finanszírozza, miközben a világ GDP-jének csak 25%-át adja.

Szociális kiadások és fenntarthatósági kérdések

A Portfolio válogatásában megjelent, a The Economist tartalomlicenc-megállapodása keretében közölt írás szerint az uniós országok átlagosan GDP-jük 10%-át fordítják nyugdíjakra, ami csaknem kétszerese a U.S. aránynak. Az EU-tagállamok emellett a GDP közel 30%-át költik állami szociális kiadásokra, miközben a U.S. megfelelő mutatója 20% alatt marad.

A bemutatott adatok azt jelzik, hogy Európa hosszú ideje bőkezűbb jóléti rendszert finanszíroz, mint számos más fejlett gazdaság. A kérdés így egyre inkább az, hogy a magas ellátási szint milyen gazdasági teljesítmény és költségvetési mozgástér mellett tartható fenn tartósan.

Versenyképességi teher a kontinens számára

Angela Merkel, Németország korábbi kancellárja korábban úgy fogalmazott, hogy Európa a világ népességének 7%-át adja, a globális GDP 25%-át állítja elő, miközben a világ szociális kiadásainak 50%-át költi el. Megállapítása szerint a kontinensnek nagyon keményen kell dolgoznia azért, hogy megőrizze jólétét és életformáját.

Ez a megközelítés arra utal, hogy az európai jóléti modell nemcsak társadalompolitikai, hanem versenyképességi és költségvetési kérdés is. Ha a gazdasági növekedés nem tart lépést a kiadási szerkezettel, a tagállamokra egyre nagyobb nyomás nehezedhet a rendszer finanszírozásában.

Korábbi tudósításunkban a brüsszeli tárgyalásokon vitatott uniós költségvetési kompromisszum magyar kifogásait vettük sorra a befizetési terhek kapcsán.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.